A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Folyó szám O rszágrész, törvényhatóság T u 1 a j d o n k é p e n i értelmiség. Ér telmiség az őstermelésnél. Keresők Eltartottak Együtt keresők Eltartottak Együtt Cö •s o a cö S ö cö f-i 28 tí összesen azőssznépes- s ég °/o-ában C ö cö-QJ aG Ö tű £ *o ö összesen m ö 'Cp 5 \ Cfl © O N <h gS 5 Fogaras vm.................................................. 4 75 41 341 831 816 872 1.688 1*91 29 19 47 48 47 95 0-11 6 Háromszék » ........................................... 8 22 200 590 1.681 1.412 1.881 3.293 2*53 48 28 79 76 79 155 0-12 7 Hunyad » ........................................... 1 .360 153 921 2.411 2.281 2.564 4.845 1*81 105 64 167 169 167 336 0-13 8 Kis-Küküllő » ........................................... 735 100 474 1.318 1.209 1.418 2.627 2‘59 73 41 115 114 115 229 0-23 9 Kolozs » ........................................... 9 68 117 60S 1.792 1.576 1.909 3.485 1*81 151 85 250 236 250 486 0'25 Kolozsvár, sz. k. v ................................... 8 22 185 637 1.755 1.459 1.940 3.399 Í0‘38 46 29 80 75 80 155 01 7 együtt . 1.790 302 1.245 3.547 3.035 3.849 6.884 3'06 197 114 330 311 330 641 0'28 10 Maros-Torda vm.............................................. 810 157 619 1.598 1.429 1.755 3.184 Tdi 94 60 155 154 155 309 0-19 Maros-Vásárhely, sz. k. v. ... 432 56 286 947 718 1.003 1.721 12-n 10 6 19 16 19 35 0' 25 együtt . 1.242 213 905 2.545 2.147 2.758 4.905 2‘76 104 66 174 170 174 344 0-19 11 Nagy-Küküllő vm ................................ 1 .125 167 827 2.091 1.952 2.258 4.210 3-11 28 18 45 46 45 91 0'07 12 Szeben » ........................... 1 .206 288 941 2.504 2.147 2.792 4.939 3'32 20 13 33 33 33 66 0‘01 13 Szolnok-Doboka *........................... 1 .405 141 913 2.392 2.318 2.533 4 851 2-23 115 68 178 183 178 361 0*17 14 Torda-Aranyos »........................... 7 85 106 536 1.548 1.321 1.654 2.975 1*98 91 55 158 146 158 304 0'20 15 Udvarhely »........................... 6 72 103 574 1.537 1.246 1.640 2.886 2*62 22 16 44 38 44 82 0'07 Összesen . 14.964 2.315 10.960 29.232 25.924 31.547 57.471 2'55 1.068 670 1.781 1.738 1.781 3.519 0'16 Magyarország összesen . 95.440 21.022 67.325 200.579 162.765 221.601 384.366 2,5á 11.842 6.960 20.898 18.802 20.898 39.700 0'2G II. Fiume város és kerülete. 444 177 353 849 797 1.026 1.823 6l8 1 1 1 2 1 3 O'oi V III. Horvát-Szlavonország. 1 Belovár-Kőrős vm........................................... 905 147 603 1.535 1.508 1.682 3.190 1-20 70 40 102 110 102 212 0‘08 2 Lika-Krbava » ................................ 6 07 60 432 1.008 1.039 1.068 2.107 lio 25 16 38 41 38 79 0*01 3 Modrus-Fiume » ................................ 8 78 123 481 1.350 1.359 1.473 2.832 1*28 58 28 78 86 78 164 0'07 4 Pozsega » ................................. 842 166 506 1.365 1.348 1.531 2.879 1*42 89 45 121 134 121 255 0’13 5 Szerém » ................................ 1 .840 336 1.169 3.201 3.009 3.537 6.546 4 *89 168 90 247 258 247 505 0‘14 6 Varasd » ................................. 813 161 582 1.412 1.395 1.573 2.968 1*15 105 63 152 168 152 32Ó ' 012 7 Verőcze » ................................ 6 14 157 364 1.149 978 1.306 2.284 1-16 198 93 295 291 295 586 0‘30 Eszék, sz. k. v....................................... 410 119 256 697 666 816 1.482 7-49 9 4 12 13 12 25 0'13 együtt . 1.024 276 620 1.846 1.644 2.122 3.766 1-74 207 97 307 304 307 611 0’28 8 Zágráb vm........................................................... 1.299 220 914 2.093 2.213 2.313 4.526 1- 01 166 99 229 265 229 494 0-11 Zágráb, sz. k. v ......................................... 1 .412 471 980 2.273 2.392 2 744 5.136 13’6 8 14 7 17 21 17 38 010 együtt 2.711 691 1.894 4.366 4.605 5.057 9.662 1"99 180 106 246 286 246 532 On Horvát-Szlavonország összesen . 9.620 1.960 6.287 16.083 15.907 18.043 33.950 1‘55 902 485 1.291 1.387 1.291 2.678 0'12 I. Magyarország...................................... 95.440 21.022 67.325 200.579 162.765 221.601 384.366 2‘54 11.842 6.960 20.898 18.802 20.898 39.700 0’26 II. Fiume város és kerülete ... 444 177 353 849 797 1.026 1.823 6l8 1 1 1 2 1 3 0'01 III. Horvát-Szlavonország...................... 9.620 1.960 6.287 16.083 15.907 18.043 33.950 l'5ö 902 485 1.291 1.387 1.291 2.678 0l2 A Szt.-lstván korona országai együtt 105.504 23.159 73.965 217.511 179.469 240.670 420.139 2'42 12.745 7.446 22.190 20.191 22.190 42.381 0’25 Minthogy a tulajdonképeni értelmiségnek az ország külön- I bűző részeiben a népességhez való arányát a megelőző fejezetben j már tüzetesen fejtegettük, alább pedig az értelmiség egyes ele- i meinek úgy is tág teret fogunk szentelni, e helyütt a főeredmények ismertetésével röviden végezhetünk, annyival is inkább, minthogy azon arányszámok, a melyek az értelmiség három főcsoportjának összefoglalása alapján számíttattak ki, egészben véve hasonló irányzatot tüntetnek fel, mint a minőt az egyes törvényhatóságok között csupán magára a tulajdonképeni értelmiségre vonatkozólag megállapítottunk. Az országrészek között az összes értelmiségnél is a Duna-Tisza köze áll legeiül (5-2s°/o), csakhogy túlnyomósága a többiek felett még sokkal nagyobb, úgy hogy a Tisza jobb partja kivételével, a mely 3*so°/o-kal a második helyen következik, valamennyi többi országrész jelentékenyen alul marad az országos átlagon, még Erdély is (3*i7°/o), a melynek arányszáma a tulajdonképeni értelmiségnél épen az országos átlagnak felel meg; a lega1 ácsonvabb arányszámot feltüntető országrészek itt is a Tisza-Maros szöge (2s.°/o) és Horvát-Szlavonország (2'02°/o). Ha az egyes törvényhatóságokra fordítjuk figyelmünket, a legmagasabb és legalacsonyabb arányszámokat szintén nagyobbára ugyanazoknál tapasztaljuk, mint a tulajdonképeni értelmiségnél, csakhogy itt a szélsőségek még nagyobbak, a mit a tulajdonképeni értelmiség és a különböző gazdasági ágakban alkalmazott értelmiségnek kölcsönhatásából lehet megmagyarázni. Ez a kölcsönös egymásraliatás a következő szabályban fejezhető ki: a hol az őstermelés s még inkább a hol az ipar és a kereskedelem oly állapotban vannak, hogy sajtit czéljaikra jelentékeny számú értelmiségi elemet tarthatnak fenn, ugyanott a tidajdonképeni értelmiség is rendszerint magasabb arányban található. Azaz mindazon vármegyékben, a melyekben a gazdasági foglalkozásoknál alkalmazott értelmiség a népességnek viszonylag magasabb °/o-át, pl. legalábbi l°/o-át képviseli, a tulajdonképeni értelmiség is kivétel nélkül igen kedvező arányban fordul elő, ellenben a hol a gazdasági értelmiség csekély, ott a tulajdonképeni éri ! iség is rendszerint csekély s a mennyiben ez aló kivétele.1 vannak, ezen kivételek a helyi
