A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására

tisztikai hivatal által megállapított s Horvátországra nézve is nyadónak kijelentett s igy teljesen egyértelmű elvek szerint két különböző hivatalban történt. Ha azonban az adatokat délebbről vesszük szemügyre s a tapasztalható különbségnek azt egyelőre mint megbízhatót elfogadván — okai magya- . atát keressük, meggyőződhetünk, hogy a számok a valóságnak gfelelnek s a tényleges viszonyoknak úgy a Dráván innen, it a Dráván túl, hű és őszinte kifejezői.

A napszámosoknak valóban alacsony aránya az összes ^ességhez Horvát-Szlavonországban jelenti az ottani kezdetlege- ib viszonyokat s teljesen megérthető annak tekintetbe vételé- , hogy a házközösség Horvát-Szlavonországban egész a leg- bb időkig mint jogintézmény s részben mint tényleges ipot a földmívelő néposztálynál még most is fennáll. A ház- ;össégi szervezetnek természetes folyománya ugyanis, hogy rvát-Szlavonországban a földek megművelését — eltekintve nagy birtokoktól, a hol a mívelés rendszerint évi esekkel történik, kis részben napszámosokkal is — a ház ;össégi tagok magnk végzik, napszámosokra nincs szükség, de ni néposztály ki sem fejlődhetik, minthogy a házközösségi ok mint a házközösségi birtoknak közös tulajdonosai, csak n ritka esetben válhattak teljesen birtoktalanokká, a kik sok földjének mívelésére utalva, a napszámos osztályt képez ,ték volna. *)

Ha a napszámosoknak csekély száma Horvát-Szlavonországban az ottani kezdetlegesebb viszonyokat mutatja, viszont az anyaországban az a körülmény, hogy az összes népességnek több mint 20 százaléka, azaz több mint egy ötödé a napszámos őszi hoz tartozik, oly társadalmi állapotra utal, a mélyet egészsége egyáltalában nem mondhatni. Nagyon érdekes és nagyon szii ges is volna ezen állapotnak előzményeit vizsgálni s kutatni; okokat a melyek folytán az kifejlődött, de ehhez népszámi adataink nem elégségesek, tanulmányoznunk, ismernünk kel a helyi viszonyokat, mert az okok, a melyek a napszámos tálynak túlságos megnövekedését előidézték, kétségkívül azonosak mindenütt, hanem helyenkint, vidékenkint kü bözők.

A tényt azonban, hogy Magyarországon a népességnek ötödé a napszámos osztályhoz tartozik, annyira fontosnak juk, hogy ezen sajnos állapotnak tanulmányozását megkör tendő, a táblás részben különböző kimutatásokban előfor napszámosokat, az őstermelési napszámosokat, a hányás ipar- és forgalomnál alkalmazott napszámosokat és azokat, a nek jellege nem volt pontosabban megjelölve, indokoltnak U

— az összehasonlítást elősegítő százalék-számokkal kiégés:

— egy közös táblában összefoglalni, a melyet itt közlünk:

tebbi meghatározás nélkül.

Napszámosok mindössze.

tartottak

Együtt

Kér isők

Eltartottak

Összesen

C,

férfi

összesen

az összes népesség °

/o-ában

férfi

*

o

s=

együtt

az összes keresők °

/o-ában

az összes népesség °

/o-ában

férfi

*

o

ö

együtt

férfi

*

o

tí

együtt

az Összes népesség

1 0/

r-óhqr»

>

02

669

1.268

1.861

3.129

3‘69

1.198

1.683

2.881

7-68

3-40

738

985

1.723

1.936

2.668

4.604

5

>81

4.295

7.262

8.928

16.190

10-59

6.772

5.511

12.283

19-76

8*03

3.923

5.851

9.774

10.695

11.362

22.057

14

J20

1.427

2.719

3.054

5.773

7-37

3.6 S4

2.967

6.651

20u6

8-1«

2.041

2.853

4.894

5.725

5.820

11.545

14

>89

2.431

4.206

5.342

9.548

S"86

4.621

4.267

8.888

19’í 8

8 '25

2.550

3.8S9

6.439

7.171

8.156

15.327

14 v

>43

225

291

453

744

4" 87

258

235

493

7-90

5*23

185

294

479

443

529

972

6-i 6

2.646

4.497

5.795

10.292

8’37

4.879

4.502

9.381

18-08

7-63

2.735

4.183

6.918

7.614

8.685

16.299

13

|7

1.902

2.810

3.979

6.789

8*83

2.950

2.973

5.923

18*63

7-71

1.594

2.926

4.520

4.544

5.899

10.443

13

1

7.027

10.347

13.251

23.598

11*01

9.705

8.068

17.773

20-52

8-29

6.455

10.275

16.730

16.160

18.343

34.503

16

15.215

25.236

31.258

56.494

14*25

21.854

20.368

42.222

26-oi

10-65

14.139

20.773

34.912

35.993

41.141

77.134

19

>13

15.064

25.638

29.333

54.971

19-71

21.428

17.578

39.006

33'02

13’ 98

13.953

19.984

33.937

35.381

37.562

72.943

26

)52

1.586

2.779

3.565

6.344

12-10

2.419

2.367

4.786

20-oo

9-13

1.359

2.046

3.405

3.778

4.413

8.191

15

.64

16.650

28.417

32.898

61.315

18*50

23.847

19.945

43.792

30-83

13-22

15.312

22.030

37.342

39.159

41.975

81.134

24

110

4.509

8.360

12.559

20.919

8-os

7.575

10.046

17.621

16-63

6-81

4.448

6.064

10.512

12.023

16.110

28.133

10,

' 18

1.929

2.740

3.790

6.530

13-07

2.488

2.165

4.653

23-35

9-31

1.493

2.577

4.070

3.981

4.742

8.723

17

171

4.331

5.467

7.787

13.254

11-79

5.995

4.136

10.131

22-46

9"oi

4.326

7.019

11.345

10.321

11.155

21.476

19

104 60.000

99.128

125.160

224.283

11*93

90.947

82.364

173.311

22-29

9-22

57.204

85.536

142.740

148.151

167.900

316.051

16

melyek a volt határőrvidékhez tartoztak, csak 10‘tí°/o-ot. Még nagyobb az ntét Torontál vármegyében, a hol a megyei átlag 24- 1%, azon járások- pedig, a melyek a határőrvidékhez tartoztak s a hol a házközősségek ;s feloszlatása még most sem fejeztetett be, úgymint a pancsovai, antal- i és alibunári járásokban, daczára az ezen vidékre a vármegye felsőbb veiből folyton tartó napszámos-bevándorlásnak, csak 10’7°/o. Bács-Bodrog negyének két járása tartozott a határőrvidékhez, a titeli és a zsablyai, nég nagyobb mérvű bevándorlással állunk szemben és pedig nemcsak a negye többi részeiből, hanem még Csongrád vármegyéből is, különösen mező-Vásárhelyről, e két járásban mindamellett most is kisebb %-ot lünk, mint a vármegye többi résziben, habár itt a különbség nem oly nagy, t. i. a napszámosokra eső áyány az egész vármegyében 31 *8%, a titeli

és zsablyai járásokban pedig 23's%. Hasonló érdekes ellentéteket tapt hatunk Baranyában, Somogybán, Zalában és Vas vármegyében is, napszámosok számát ezen vármegyékben a Horvát-Szlavonországgal h; Drávamenti járásokban tekintjük : Például Somogy vármegyében a m mos osztályra eső % a három alsó járásban, a szigetváriban, nagyatá és csurgóiban 10’7, az egész vármegyében pedig 12"7%; Zala vármeg) a nagykanizsai, letenyei, perlaki, Csáktornyái és alsólendvai járás« együttvéve a népességnek csak 5'1%-a, az egész vármegyében pedig 8 tartozik a napszámos osztályhoz. Vas vármegyében szintén az annak csúcsát képező s Horvátországgal határos muraszombati járás az, a me a napszámosok legkisebb számban találhatók, a mennyiben az összes i ségnek csak 6‘6%-át teszik, holott a vármegyei átlag 17%.