A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
jotosih illa mutassuk, a mit az eddigi alapon készült ipar- sztikák a vállalkozókhoz intézett kérdésekből, ír sokkal könnyebben, de nem oly megbízható 3ii mutattak ti. Az új módszer által az iparstatisztika köre is lt, nevezetesen az új módszer tette lehetővé a nböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak munkájuk minősége, vagyis mesterségük szerint részletezését és az alkalmazás nélküli segédek iának kiderítését. De nemcsak a módszerre, hanem a feldolgozás etességére nézve is több tekintetben újítást és lást jelent az 1890-ik évi magyar népszámlálás Találkozási statisztikában. Ilyen gyanánt említem iparstatisztikában a foglalkozási viszonynak ló, tiszt és üzletvezető, mérnök, stb.) gazdag .etezését, továbbá az iparban a vándoriparnak, reskedelemben a házaló kereskedésnek, az iigy- k és alkuszoknak a tulajdonképeni rendes iparilletve kereskedelemtől való elkülönítését és í csoportokban a vándoripar, a házalás, az alkuszkülönböző nemei szerint való részletezését. A foglalkozás nélküli családtagoknak, háztartás- foglalkozóknak és más, saját keresettel nem biró leknek eltartójuk kereseti ága szerint való úezése pedig, továbbá a mellékfoglalkozó tatása, habár nem képeznek is úü+ ' .•< ... • izekkel a német foglalko-' spszámlálási alapom oil Lkozási statiV mindctt s-' > jeleznek a hazai • ; . ú /.trés * .^esitésében. oita és annak tagadhatatlan % ooi indokolják, hogy a mű általános _,uen a legnagyobb gondot a módszer és a gozásnál követett elvek ismertetésére forditot- 5 e czélra sokkal több teret szántam, mint a ímlálási mű I. kötetében, a melyben foglalt régi uszonyok összeállításánál az országos kir. statisztikái hivatal mái* járt utón haladt, u foglalkozáshoz irt általános jelentés^ égyéb- még egy nás tekintetben is különbözik a ímlálási eredmények I. kötetében foglalt jelen- a mit e helye i Aratással nem mellőzhetek, z I. kötet a nép» s*■. különböző viszonyainak 1‘5c'n1'11 a legge/» i. h össz3hasonlitásokat\ múlttal, a Bglalkczási viszonyok) népszámlálás ált; a a fejtegetések ugyanis, a mely lások alapján a foglalkozásra vonatkozólag összeállítottak, az összehasonlításra azért nem voltak alkalmasak, mivel ezen korábbi népszámlálásoknál a foglalkozások csoportosításában követett elveV még nem állapíttattak meg egész szabatosan s igy az újabb összeállítás és a régibb népszámlálások eredményeinek különbségeiből, nem tudván, hogy mi írandó a feldolgozásnál követett eltérő elvek rovására, könnyen téves következtetésekre juthatnánk • az 1884-ik évi felvétellel való összehasonlítás pedig azért volt feltétlenül mellőzendő, minthogy- ez n in specziális felvétel, abban a részleges felvételektől elválaszthatatlan hibában szenved, hogy az ipái létszámot a valónál sokkal kisebbnek tünteti fel. Az 1890. évi népszámlálás anyagából készült, foglalkozási statisztika által azonban meg van vetve az alap, a melyre támaszkodva, ezentúl minden újabb felvétel alkalmával a változásokat, a fejlődést vagy hanyatlást biztosan meg lehet majd állapítani. De az adatok már igy is, csupán a jelennek képét tükröztetve is vissza, nagyon becsesek, sok ’v viszonyra, egészséges és egészségtelen jelenségre 'nők wlágot, a melyeknek ismerete hazánk kéz- lasági állapotainak fejlesztésére s különösen pa- erősbitésére irányuló törekvéseinkben nagyon hasznos lehet. Vajha az adatok, a melyek e műben népünk foglalkozásáról, a kereskedelemügyi miniszter úr áldozatkészsége folytán, nálunk még nem ismert részletességgel látnak napvilágot, az okulás által, a melyet remélhetőleg terjeszteni fognak, abban a tekintetben is hatással volnának, hogy a közállapotok irányítására hivatott társadalmi és állami tényezők a statisztikát, mint az öntudatos cselekvés egyik mellőzhetetlen feltételét^éses^közét, mind jobban és jobban megbecsüMtonulnák. Végül felemlítem, hogy a foglakozási statisztika ledolgozásának vezetésével dr. Viznw&V Antal miniszteri fogalmazó volt megbízva s ugyanoNtoa meg a mű bevezető részét képező általános jelentést'*^ Kelt Budapesten, 1893. év augusztus havában.Dr. Jehelfalussy József, \ miniszteri tanácsos, az országos magyar lcir. statisztikai hivatal igazgatója. I
