A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
■reskedelmi ág természeténél fogva (pl. rongykereskedő, toll- skedő, nyersbőrkereskedő, baromfikereskedő, tojás-, vajkeres- i, stb.) kétséges lehet, hogy az illetők a szó igazi értelmében tulajdonképem kereskedők-e, a kik telepedett üzlettel bir- vagy csupán házalókereskedők, esetleg piaczi árúsok, azaz k: mindezen és más lehetőségeket, kétséges eseteket éber figyeld észre kell venni s feltevéseinket, kételyeinket és egyéb észre - sinket, a megfelelő lapok csatolásával a járási boriték-ívre len röviden, de oly módon, hogy ez a felvilágositásnyerésliez séges levelezésre alapul szolgálhasson, fd kell jegyezni. Önként ető, hogy az oly hiányos lapokat is, a melyeken — a Bi.- tartozó segédszemélyzetnél — a munkaadó nincs megnevezve • a megnevezett lapja meg nem található, vagy az ipar- skedelmi ág nincs kellően részletezve, kiküldés czéljábol, felelő kérdéssel ellátva, a járási boriték-ívbe ki kell venni. Budapest, 1891. deczember hóban. Az országos ro. kir. statisztikai hivatal. A revizorok részére kiadott utasításból és különösen annak iversanyag megbirálására vonatkozó részéből Ítélhető meg kább, hogy a foglalkozási statisztika tévedéseknek, helycsoportosításoknak mennyire ki van téve, s hogy mind az, it ezen fejezet elején a foglalkozási statisztika nehézségeiről dottunk, minden túlzás nélkül van mondva. Az előadótól azonban az is kitűnik, hogy a statisztikai hivatal minden ;őí elkövetett, hogy a tévedéseket elkerülje s a körüliekhez képest mennél tökéletesebb munkát létesítsen* ivizorok nagyobbára helyesen fogták fel az utasításokat s feladatukat megértve, a legnagyobb gondot fordították a lágositások, pótlások czéljábol szükséges levelezéseknek ul szolgáló adatok feljegyzésére. Munkájok különben az által volt könnyítve, hogy az egészen nyers, durva hiányok, I dők pl. gyermekeknél, háztartásban foglalkozó nőknél az ó foglalkozásának elhagyása, iparosok, kereskedők, házalók, I filnokok lapjain az ipar-kereskedelmi ág, vagy a hivatal ebbről való meg nem határozása, vagy pl. az ipari segédek fi, a kiknél a munkaadó nincsen megnevezve, továbbá az raámláló lapok, a melyeken a foglalkozási rovatok teljesen én hagyattak, már előzetesen pótoltattak, úgy hogy a revi- ak inkább csak a finomabb hiányokra és az adatok értelek helyes megállapítására kellett figyelmét fordítania. A mi a hiányok nagyobb tömegének pótlását illeti, ez a dkozási statisztika feldolgozásának megkezdése előtt történt, 1 bbi népszámlálási munkálatok elkészítése után, a mikor a népszámlálási anyagból a foglalkozási statisztika szempontjából hiányos számlálólapok, a hiányokra vonatkozó tüzetes utasítások kíséretében a helyszínére pótlás végett kiküldettek. Nem érdektelen annak felemlitése, hogy a népszámlálási anyagnak ezen első rendszeres megvizsgálása alkalmával valamennyi sz. kir. és rendezett tanácsú városhoz és a községek túlnyomó részéhez, nevezetesen közel 10.000 községhez kerekszámban összesen 263.000 számlálólap küldetett ki. Ezen kívül a revízió alkalmával, már nem annyira pótlások czéljábol, mint inkább felvilágosítások nyerése végett ismét kiküldetett 55.000 darab, úgy, hogy a foglalkozási statisztika érdekében kiküldött összes számlálólapok száma a 300.000-et jelentékenyen meghaladja. Nem akarunk szemet hunyni az előtt, hogy ily sok számlálólapnak pótlás és felvilágosítás végett való kiküldése, habár az a feldolgozás részletességét ugyan előmozdította, az adatok megbízhatósága szempontjából aggályosnak látszhatik. Nem tagadható ugyanis, hogy az eredetiben akár szándékosan, akár etességből ki nem töltött adatoknak későbbi pótlása az 'ízben megváltozott viszonyoknál, a népességnek s különösen )ari személyzetnek gyakori helyváltoztatásainál fogva, igen ísetben nagy nehézséggel jár. Nagy óvatosságra van tehát ég. hogv a statisztikai hivatal annak következtében, hogy a hiányos adatok pótlását sürgeti, minden áron erőlteti, a rongatott hatóságoktól való és a népszámlálás időpontj megfelelő adatok helyett csak a pótlás időpontjának megfele vagy esetleg egészen hamis adatokat ne nyerjen. A statisztikai hivatal tényleg módját is ejtette annak, hogy a számlálóla pótlásának és az adott felvilágosításoknak helyességéről me: több esetben meggyőződést szerezzen. Ezt egyrészt az í tette, hogy midőn valamely kiderítendő viszony több közi gatási területre, pl. egy rend. tan. városra és egy szolgát járásra, vagy több szolgabirói járásra vonatkozott, a szüksi felvilágosítást a hivatal rendszerint valamennyi közigazga közegtől kérte s ha a válasz egybehangzó volt, ez mindenes a felvilágosítás alaposságát és megbízhatóságát bizonyít« Oly esetek is fordultak elő, hogy a hivatal ugyanazon iigyl ugyanazon hatósághoz két ízben is intézett kérdést, eloszd számlálólapok utján, magokra a lapokra vezetett kérdései másodszor pedig a lapok mellőzésével pusztán megker segélyével, az illető egyéneket, a kikre vonatkozólag valan felvilágosításra volt szükség, névszerint felsorolva. A mennyi a válaszok egybehangzók voltak, ismét fel lehetett tenni, k az elintézés nem felületesen, hanem a kérdéseknek alapos n vizsgálásával, tehát megbízható módon történt. Az ily módon szerzett és minden tekintetben kielé tapasztalatok azonban csak szórványos esetekre vonatkozna ennélfogva alárendelt jelentőséggel bírnak ahhoz képest, h a kért felvilágosítások közül épen a legfontosabbaknak a heh ségét, alaposságát magukból az adatokból meg lehetett itt Ezek t. i. azok a kérdések voltak, a melyek az ipari seg személyek által megnevezett mindazon munkaadókra vonatkoz a kiknek számlálólapját az illető község népszámlálási anyagá nem sikerült feltalálnunk. Az ezen kérdésekre adott válaszok] a melyekkel a közigazgatási hatóságok a számlálólapnak fel i találhatását indokolták, helyességéről a hivatal a legtöbb eset meggyőződhetett az által, hogy az adott felvilágosítás alap az illető vállalkozó lapját vagy más községben, vagy más főfoglalkozás alatt, vagy helyesbített valódi nevén — a men: ben az ipari segédszemélyek némely esetekben mesterük gúnynevét Írták be — vagy más természetű útbaigazító (pl. hogy a népszámlálás idején le volt tartóztatva, vagy n. katona tényleges szolgálatra be volt hiva s igy lapja a letart tátották, illetőleg katonák között volt keresendő) legtöbbs tényleg meg lehetett találni. Néha oly felvilágosítás érke; hogy a megnevezett munkaadó lapja azért nincs a népsz; lálási anyagban, mivel a megnevezés a korábbi tulajdon« vonatkozik, a kitől a czég nevét nyerte s a ki már elköltő ú vagy elhalt, a vállalat jelenlegi tulajdonosa pedig N. N., a ki a lapját csakugyan meg is lehetett találni. Természetes, hogy az ily tapasztalatok nemcsak azon s tok megbízhatóságát jelentik, a melyeket ellenőrizni lehet, hai arra utalnak, hogy közigazgatási hatóságaink a népszámié adatok pótlásánál, a kért felvilágosításokhoz szükséges ads kiderítésénél a hivatal czélzatait felfogták és — csekély kivé lel — általában az ügy fontosságának megfelelő alapos; gal és lelkiismeretességgel jártak el. De ez a tény egyi azt. is mutatja, hogy azt, a mire a foglalkozási statisztikád szükség van, a hatóságokkal megértetni bármily nehéz is, azért még sem lehetetlen és épen mivel lehetséges, ebből következik, hogy ezentúl a népszámlálásnak előkészítésére ditsunk nagyobb gondot s arra törekedjünk, hogy a mi latóságok a mostani népszámlálás alkalmával annak végre' tása után tanultak meg, azt jövőre már a népszámlálás e tudják s úgy az ügynökök, valamint maga a közönség is utóbbi népszerű közlemények által — alaposan tájékozt; egyenek. Ez esetben az eredmény elmaradhatatlan: a mu jobb s megbízhatóbb, a feldolgozás gyorsabb és könny ebi közigazgatás megterhelése pedig kisebb lesz.
