A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
iztikának a bemutatott 10 segédtábla . .a- ____két külön csoportban történt; az egyik • portban az 1., 2., ,3., 4. és 7. számú táblák készültek, a .síkban pedig, a mely egyúttal az első csoport munkájának 'ilvizsgálatával is meg volt bízva, a többi segédtáblák. A fel- gozásnak két részre bontása a munka természetéből folyt s volt a czélja, hogy a munkának tömegesebb, de könnyebb rét nagyobb számú személyzetre, kisebb, de nehezebb részét ig, a mely az adatoknak beható mérlegelését s a félig kész Iményeknek folytonosan más forrásbeli adatokkal való össze- oníitását tette szükségessé, egy kisebb, de válogatott csoportra 3ssen bízni. A feldolgozásnál követendő elvek mindkét csoportra nézve beli utasításban adattak ki s ezen utasításoknak követését a ital az által is igyekezett biztosítani, hogy mindazokat, a kik oglalkozási statisztikában való részvételre jelentkeztek, az áfásból — miután annak helyes felfogása szóbeli magyará- *k és gyakorlati útmutatások által is elősegittetett — rendes gálattételre kötelezte, a melyen a munkában részt v'enni idékozók az utasítás valamennyi pontjára megfelelni tarák s csak ha ezen vizsgálatot sikeresen kiállották, bocsát- ik véglegesen a foglalkozási statisztikához. A statisztikai adatok helyes megítélése csak úgy történ- k, ha ismerjük azon elveket, a melyek szerint azok össze- tattak. Különösen áll ez a foglalkozási statisztikában, a mél annak következtében, hogy igen sok esetben különböző gások is egyaránt jogosultak lehetnek, a feldolgozás egy- tűségét oly nehéz elérni. Indokoltnak látjuk tehát, hogy a ilkozási statisztika feldolgozására kiadott utasításokat egész delmökben közöljük, melyekből a feldolgozásnak menetét s [dolgozási elveket mindenki megismerheti és az adatok lét is alaposabban megítélheti. Az első csoport részére kiadott utasítás — a munka folyama történt némely csekély változtatásokkal módosítva és pótiá- al kiegészítve — következőleg hangzott: Utasítás glalkozási statisztika feldolgozására az 1., 2. 3., 4. és 7. számú segédtáblákhoz. A foglalkozási statisztika összeállításánál alapelvek gyanánt •tendők : a) hogy a foglalkozások gazdasági ágak szerint cáoporto- ssanak, s hogy mindenki azon csoportba jusson, a hová Ikozásának nem minőségénél, hanem tulajdonképeni terménél fogva tartozik, vagyis a mely gazdasági ágban működik. ?z képest előfordulhat, hogy ugyanazon foglalkozású egyének •iilmények szerint különböző csoportokba kerüljenek, például csők nem okvetlenül az ácsiparba, hanem esetleg a bányász, hajógyártáshoz, gépgyártáshoz, stb., ha t. i. ezen iparvalamelyikében vannak alkalmazva. b) Hogy mindenkinél az is fel legyen tüntetve, hogy vájjon lető gazdasági ágban milyen minőségben (mint önálló, mint mázott tisztviselő, segéd, munkás, stb.) s ha a gazdasági ág foglalkozás nem teljesen egyöntetűek, mily foglalkozással részt; és végül: c) hogy azoknál, a kik maguk nem bírnak kereső foglaltai (gyermekek, öregek, testi fogyatkozásban szenvedők, rtásban elfoglalt nők) vagy a kik, mint házi cselédek ik alkalmazva s igy csak személyes szolgálatot teljesítenek, végelemzésben gazdájuk keresményéből élnek: ki legyen tva, minő gazdasági ágaknak, vagy esetleg testületeknek, jótékony intézeteknek vagy a könyörületességr ek terhére tartatnak el. Ezen hármas elvnek további kifejtésére ‘ és gyakorlati alkalmazására szolgálnak az egyes segédtáblákra vo natkozó részletes utasítások. Az első számú tábla. 1. Az értelmiség, 'hivatásbeliek csoportjába sorozandók az összes köztisztviselők, Írnokok, díj - nokok is, a tanári és tanítói személyzet, lelkészek, szerzetesek, apáczák, orvosok, szülésznők, kórházak igazgatási és kezelési személyzete, gyógyszerészek, ügyvédek, mérnökök, művészek, színészek, stb. (de nem egyúttal a nép- és czigányzenészek, a kik az »egyéb foglalkozásúak« csoportjába jönnek). Az értelmiségi foglalkozásoknál is szem előtt tartandó azonban a fenti elvek a) pontja, melynek értelmében mindazon — különben az értelmiségi osztályhoz tartozó — egyének, akik valamely határozott gazdasági ágnál (pl. őstermelésnél, iparnnl, forgalomnál) működnek, nem az értelmiséghez, hanem az illető gazdasági foglalkozás csoportjához lesznek sorolandók. Ennélfogva kultúrmérnökök, erdőtisztek, gazdatisztek, db. az őstermeléshez jönnek, vasúti mérnökök s egyéb vasúti tisztviselők, államépitészeti mérnökök a közlekedéshez, bany a- mérnökök, iparvállalatokban alkalmazott tisztviselők, vegyészok, rajzolók az illető iparághoz, illetve bányászathoz, takarékpénztárak s egyéb pénzintézetek tisztviselői a hitelhez so. <>/. oid^k. De a kir. bányakapitányok, kir. erdőfelügyelők és személyzetük, minthogy ezek a bányászati, illetve erdészeti termelésben nem vesznek részt, hanem a bánya- és erdő-ügy országos adminjs- tratiójának közegei, nem a bányászathoz vagy erdészethez, hanem a tulajdonképeni értelmiséghez számítandók.1) 2. Az értelmiségi keresetnél alkalmazott szolgák alatt első sorban a közszolgákat, vagyis az állami, megyei, városi és községi, továbbá az egyházi és kórházi szolgaszemélyzetet értjük. Ezen csoportba jönnek tehát az összes hivatalszolgák, templomszolgák (beleértve a zsidó metszőket is), kórházi betegápolók, a pénzügyőrség és rendőrség legénységi és altiszti személyzete, éjjeli őrök és mindenféle más községi őrök is, kivéve mindezek közül azokat, a kik foglalkozásuk tulajdonképeni természeténél fogva valamely gazdasági ághoz sorozandók, mint például az őstermelésnél vagy iparnál, forgalomnál, stb. alkalmazott szolgaszemélyzet (a községi erdőőrök, szőlőpásztorok, kanászok, telién- pásztorok, stb.). Magánszolgák csak azon esetben jönnek ebbe a csoportba, ha nem személyes szolgálatot teljesítenek, hanem gazdájuk értelmi foglalkozásában segédkeznek, például gyógy- szerész-laboransok, műtő-orvosok segédszolgái, ügyvédi irodaszolgák, stb. 3. Az őstermelés, továbbá az ipar és forgalom csoportjai a 3-as, illetve 4-es táblákon részletes feldolgozás tárgyát képezvén, az ezen foglalkozási csoportok körére vonatkozó utasítás alább, a 3-as és 4-es táblák ismertetésénél olvasható. 4. A járadékból élők csoportjába sorozzuk a tőkéseket, nyugdíjasokat, házbirtokosokat, magánzókat és a tulajdonképeni életjáradékosokat. Megjegyzendő, hogy a tőkések közé nem foglaljuk a pénzüzéreket és bankárokat, a kik nem tekinthetők járadékosoknak, hanem hitellel foglalkozó üzletembereknek, ’) Megjegyezzük itt, hogy az értelmiségi keresethez tartozó nép* ség nem ugyan községenkint, hanem törvényhatóságonkint, de a járások és városok megkülönböztetésével a legmesszebb menő részletességgel dolgoztatott fel, mely czélból az értelmiségi csoportba sorozott számláló-lapok a feldolgozás revíziója alkalmával a községi csomókból kivétetvén, járásonkint gyüjtettek össze. Az értelmiség ezen további feldolgozásánál használt segédtáb’a teljesen megfelel a jelen mű II. részében a 8—13. lapokon az »Értelmiség«-re vonatkozó kimutatások fejrovatában foglalt részletezésnek, miért is annak közlése e helyütt feleslegesnek látszik. i U, az k. |az
