A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
■ fr A foglalkozások megnevezése Magyarország Fiume város és kerülete Horvát-Szlavonország főfoglalkozás mellékfoglalkozás együtt mellék- foglalkozás a főfoglalkozás °/o-ában főfoglalkozás mellékfoglalkozás együtt mellékfoglalkozás a főfoglalkozás °/o-ábar> r ú k foglal ozás mellékfoglalkozás együtt. mt fo; koz < főfc a kezű °/o- ! Tulajdonképeni kereskedelem. ' Fakereskedelem................................................................................................. 254 5.955 4*46 170 — 170 ; 618 52 670 Fűszer-, gyarmatáru és csemege ........................................................... 1 8.365 293 18.658 l'CO 29 — 29 — Í900 12 912 Gabona és termény........................................................................................... 6.184 264 6.448 4*27 45 — 45 — I '.494 46 540 Marha............................................................................................................................ 447 1.678 36*31 — — —— i 39 74 113 18 i Piaczi és vásári árúsok (kofák) ........................................................... 8 .342 901 9.243 10*80 150 1 151 0*65 '657 10 667 1 1*52: j Regále- és fogyasztási adóbérlő ........................................................... 2 .460 288 2.748 11*71 — — — — (120 9 129 Sertés............................................................................................................................ 1.097 338 1.435 30*81 — — — — j 48 100 148 2' >. . 1 Szatócs ...................................................................................................................... 1.412 33.446 4*41 6 — 6 — 3 ,830 479 3.309 Vegyes ....................................................................................................................... 18.093 324 18.417 1*79 — — — — 3.175 62 3.237 Házaló-kereskedés. Üvegáruval............................................................................................................ 543 523 1.066 96*32 — —— 23 — 23 Hitel. Takarékpénztárak................................................................................................. 2.121 291 2.412 13*72 14 — 14 — 168 6 174 | é Hl Biztositó intézetek........................................................................................... 2.102 510 2.612 24*26 12 — 12 — 100 18 118 Közlekedés. Közutak építése és karban tartása ...................................................... 611 4.566 15*45 19 — 19 — 679 69 748 Gözmozdonyú vasutak ...................................................................................... 493 31.969 1*57 422 — 422 — 2.807 53 2.860 Hajózás és tutajozás...................................................................................... 5.221 855 6.076 16*38 853 — 853 — 2.099 49 2.148 Posta és távirda................................................................................................. 10.231 1.074 11.305 10*60 40 — 40 — 930 41 971 1 Ez a táblázat a legszembeötlőbben tünteti fel, hogy a mellékfoglalkozások a nemzet gazdasági életében minő nagy fon- tossAggal bírnak. Látjuk mindenekelőtt, hogy vannak oly foglalkozások is, a melyeket többen gyakorolnak mellékesen mint főfoglalkozásképen. Ilyenek pl. az anyaországra vonatkozó adatokat idézve: az abroncsos, a mely foglalkozási ágnál 100 főfoglalkozású egyénre 543 mellékesen foglalkozó esik, a faragók és faszerszámkészitők (100-ra 225), fonás-szövés (100-ra 737), a kas- és kosárkötés (100-ra 167), a szalmakalap-készités (100-ra 243), zsindely- és deszkakészités (100-ra 131) Ezen felsorolt foglalkozásokon kívül pedig sok oly foglalkozás van még, a melyekben a mellékfoglalkozás, habár nem éri is el a főfoglalkozás számát, annak jelentékeny °/o-át képviseli, különösen a házi iparban, de a rendes iparban is több nagy foglalkozási ágban, a mennyiben pl. a főfoglalkozásban számba vett ács több mint 24. a halászokra közel 38, a takácsokra 26, a í rosokra 37, a kádárokra 10, a kőművesekre 12°/o esik a me foglalkozásban. Jelentékeny arányban fordul elő a mellékfo kozás a vándoripar egyes nemeinél is, mint az ablakoso drótosoknál, sőt a tulajdonképeni kereskedelemben is nagy repet játszik, nevezetesen a marha- és a sertés-kereskedés A házaló kereskedést tekintve pedig üvegáru-házalással , annyi egyén foglalkozik mellékesen mint főfoglalkozásban. í hitel és a közlekedés körében is látunk egyes csoportok.* melyekben a mellékfoglalkozás jelentőséggel bir, ilyenek ] . biztosító intézetek, a takarékpénztárak, a közutak építése és kai tartása, a hajózás és tutajozás, a posta és távirda.
