A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
133* w Horvát-Szlavonországban, mint már fentebb említettük, a nagyipar túlnyomó része a közönségesebb faipari nemekre esik, 41 donga és talpfakészités ........................................... 1 dongafakészités................................................................ 1 2 gőzfűrész és fürészmalom...................................... 5 csersavgyár.................................................................... 1 hajlított fabutorgyár................................................. 1 ácsvállalat........................................................................... 1 parketgyár.......................................................................... 1 botgyár ..................................................... ...................... 1 faárúgyár (puskaagygyár) ...................................... 64 faipari vállalat................................................................ A faipari vállalatokra tehát Horvát-Szlavonországban az összes ottani nagyipari vállalatoknak 58, a faiparban alkalmazott segédszemélyzetre pedig az összes nagyipari személyzetnek G5%-a, esik. A faipari vállalatok legnagyobb része a szlavón vármegyékben található. Legtöbb van Szerém vármegyében (17 donga és talpfakészitővállalat 1.997 alkalmazottal és ugyanott 3 csersavgyár 403 segédszemélylyel) és Verőcze vármegyében (6 gőzfűrész, 7 donga és talpfakészitő vállalat és 2 csersavgyár). A faipari vállalatokon kivid nagyobb számban előforduló ipar- vállalatok még a következők : 9 épitészvállalat (ebből 6 Zágráb sz. kir. városban, 2 Szerém s 1 Zágráb vármegyében), 6 könyvnyomda (5 Zágráb és 1 Eszék sz. kir. városban), 5 gőzmalom (1 — 1 Zágráb és Eszék sz. kir. városokban, továbbá Modrus- Fiume, Pozsega és Zágráb vármegyékben), végre 5 üveggyár, melyek közül 1 — 1 van Pozsega, Varasd, Verőcze és Zágráb vármegyékben s Eszék sz. kir. városban. Kitűnik ezekből, hogy a horvát-szlavonországi nagyipar még sokkal inkább szenved egyoldalúságban, mint az anyaországi, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy három nagy és fontos iparág, a mely Magyarországon már örvendetes fejlődést ért el, a czukoripar, a gépipar és a vasgyári ipar, Horvát-Szlavonországban egyetlen egy vállalattal sincs képviselve. ■/) A különböző vállalatokban alkalmazott munkások mestersége és a hely nélküli segédek száma. Az iparstatisztikánk összeállitásánál alkalmazott új módszer különösen két irányban tette lehetővé az iparstatisztika körének kibővítését: az egyik a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségök szerint való kimutatása, a 1 másik pedig a hely nélküli segédek számának kiderítése. A munkásoknak mesterségök szerint való részletezése az j; iparstatisztika kiegészítéséül szolgál, a mennyiben azt mindazon adatokkal gazdagítja, a melyeket ezelőtt csak a szoros értelemben vett foglalkozási statisztikában mutattak ki; egyúttal azonban a különböző vállalatokra vonatkozólag is igen becses, azok ^ üzemére nézve jellemző adatokat szolgáltat. Ennek megértése | czéljából csak arra a köztudomású tényre utalunk, hogy a bánya- és kohóvállalatoknál és általában a nagyobb szabású iparvállalatoknál az üzem természete többnyire olyan, hogy az alkalmazottaknak csak egy része, sok esetben csak kisebb része az, a mely a vállalat termelési munkájában közvetlenül vesz részt, az alkalmazottak jelentékeny részét azok képezvén, a kik mint napszámosok a már kész árúkat raktározzák, csomagolják, stb., vagy a kik, mint munkások, szakmunkát teljesítenek ugyan, de a termelésnek csak előmunkálataiban működnek, pl. a szükséges a melyek, kiegészítve némely rokon erdei iparágakkal, következő- képen oszoltak meg: ................................................. 3.946 segédszemélylyel ................................................ 41 > .... ............................................. 1.485 » ............................................ 666 » . . ................................................ 196 ................................................ 49 » ................................................ 45 » .... ................................................................ 33 ........................... . . . . 23 . . ",..................................... 6.484 » m unkagépek s egyéb eszközök javítását végzik, esetleg azokat elő is állítják, vagy más a termeléssel összefüggő szakmunkákat végeznek. Például az ácsok a bánya- és kohóvállalatokban, a kik a tárnák támasztó oszlopait készítik és felállítják, a géplakatosok, vasesztergályosok, kazánkovácsok, rézművesek, stb., a kik a gépeket javítják ; ilyenek üveggyárakban az asztalosok, a kik a csomagolásra szánt ládákat készítik. De még fontosabb ennél az, hogy minden nagyobb szabású gyári vállalatnál magában a gyár közvetlen feladatát képező termelésben is a legkülönbözőbb szakmunkákat kell egyesíteni a gyári termék létrehozása czéljából. Hogy a gépgyár vagy a hajógyár egy nagyobb szabású gépet vagy gőzhajót előállítson, tömérdek különböző mesterségű munkásnak közreműködésére van szükség, csak a fontosabb szakmunkákat említve, pl. a gőzhajó elkészítésén dolgoznak: asztalosok, bádogosok, esztergályosok, fényezők és mázolok, géplakatosok és hajóácsok, kovácsok, kötélgyártók, lakatosok, szíjgyártók, vasesztergályosom, stb. Nyilvánvaló, hogy a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségök szerint való kitüntetése igen tanulságos képet nyújt az egyes iparágakról, úgyszólván életet ad a számoknak s a vállalatokat működési körükben, mintegy keresztmetszetben állítja szemünk elé. A táblás kimutatások 27. és 28. számú táblázatai a szakmunkásokat úgy törvényhatóságonkint, valamint a vállalat nemével összevetve, a melyben alkalmazva vannak, részletesen tüntetik fel s ezen adatok bármely iparág helyzetének tanulmányozásánál könnyen felhasználhatók. E helyen, tüzetesebb fejtegetésbe nem bocsátkozva, inkább csak fel akartuk hívni a figyelmet ezen adatokra s azokból csak a főeredményeket ismertetjük. Népszámlálásunk a magyar korona országaiban összesen 50.503 munkásnak mutatja ki mesterségét s minthogy a bányászat-, ipar- és forgalomnál alkalmazott összes munkások száma 144.943-ra rúgott, a mesterség szerint részletezett munkások száma az összes munkásoknak 34’84°/0-át teszi. Ez az arány igen kedvezőtlennek mutatkozik, azonban csak látszólag az, mert a munkások között számosán vannak olyanok, a kik habár szakmunkát végeznek is, szakmunkájuk a mesterségek közé mégsem sorolható s különös részletezésük a szakmunkások között felesleges volna. Ilyenek például a dohánygyárakban alkalmazott munkások legnagyobbrészt, ilyenek a tulaj dón kép eni bányamunkások, vagyis a bányászok, sőt némely vasgya akban, a melyekben a munkás elem gyermekkorától g) %,ba úgyszólván belenevelődik és a vasgyári munkám nak különböző ágazatait tanulja meg, de a nélkül, hogy bárn • hah' rozott mesterséget, pl. a lakatosságot, kovácsmesterséget, s [- sajátítaná, még a vasgyári munkások is. A szakmunkásokfu
