A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
iem bizonyos tekintetben magára a feldolgozásra, annak íézségeire is, mert feltünteti, hogy a vállatoknak a segéd- mélyzet bevallásai alapján való összeállításánál minő válto- os viszonyok veendők tekintetbe, a melyek együttesen az t bonyolódott viszonyainak hű képét tükröztetik vissza. A munkaadó gyanánt megnevezett vállalkozó lapját a oszámlálási anyag között a magyar korona egész területén zesen 2.952 esetben nem sikerült megtalálni, mely szám az zes vállalatoknak 0’92°/o-át teszi s igy nagynak épen nem ndható, sőt ellenkezőleg, tekintetbe véve a kezdet nehézsé- t, a melyekkel ezúttal küzdeni kellett, kedvező arányszámnak inthető, a mely azt mutatja, hogy hatóságaink a hivatalnak rállalkozókra vonatkozó tudakozódásaira gondosan igyekeztek gfeleíni. A 2.952 meg nem talált munkaadóból a túlnyomó z, 2.700 az anyaországra esik s igy a viszony itt a vállalatok- kevésbbé kedvező, mint a társországokban, ez azonban j cinem kizárólag Budapestnek tulajdonítandó, a melyre a X) meg nem talált munkaadónak közel fele, 1.300 esik, mint- y Budapesten a meg nem talált munkaadókra vonatkozólag, ntettel az idő előhaladtára és arra, hogy épen akkor, a mikor apest anyaga’került feldolgozásra, Budapesten kolera-járvány ki, mindennemű felvilágositás-szerzésről le kellett mondani. A segédszemélyzetből 4.783 olyan találtatott, a ki egyálta- m nem nevezett munkaadót, mely szám az összes segédszemélytalált munkaadók száma, másrészt a megnevezés elmara« következtében ki nem deríthető munkaadók száma tünteti 1 segédszemélyzet bevallásaira alapitott új módszer használh ságát, az elért kedvező eredményre támaszkodva elmondhat hogy a népszámlálási módszer az iparstatisztika czéljaira 1 lotta a tűzpróbát. Táblázatunk többi érdekes adataival, melyek közül a fontosabbra, a helynélküli segédek számára, alább még m visszatérünk, e helyen részletesebben nem foglalkozunk. ( felhivjuk a figyelmet a más községben tartózkodó vállalkc vagy székelő vállalatok, továbbá a másutt összeirt vagy má alkalmazott segédszemélyzet nagy számára. Ezen és a te viszonyoknak minden községnél folytonos nyilvántartása, a n felelő helyen a feldolgozásnál számbavétele oly termész munka, mely a leggondosabb figyelmet igényli s némi k( nyújthat azon nehézségekről, a melyekkel az iparstatisztiká népszámlálási alapon való összeállítása együtt jár. g) A vállalatok kimutatása az alkalmazott segédszemély; nagysága szerint. A tulajdonképeni ipar körébe sorozott valamennyi ij ághoz tartozó vállalatok nagyságuk szerint a segédszemélyze együtt a Magyarbirodalom közjogi alkatrészeinek megkülönl tetésével következőképen oszoltak meg: 4 vállalatoknak nagyság szerint való részletezése 1 Magyarországon Fiume város és kerületében Horvát-Szlavonországbar A Magyarbirodalombal válla at segédszemélyzet vállalat segédszemélyzet vállalat segéd- személyzet vállalat segédszemélyzt ' szám szerint °/oban szám szerint a°/oban szám szerint °/oban szám szerint %bar szám szerin' °/oban szám szerint %bar szám szerint %ban szám szerint 0/ / b 'egéd nélküli vállalat ...................................... 1 81.163 62*07 — ____ 7 68 61*85 — — 17.124 60*89 ____1 99.055 61*96 _ segéddel dolgozó vállalat ........................... 6 1.449 21*05 61.449 18*77 244 19*47 244 5*26 6.267 ’ 22*28 6.267 20*30 67.960 21*15 67.960 it !Í segéddel dolgozó vállalat ..... 24.165 8*28 48.330 14*77 69 5*51 138 2*97 2.549 9*06 5.098 16*51 26.783 8*34 53.566 i —5 segéddel dolgozó vállalat .... 18.100 6*20 64.991 19*86 95 7*58 366 7*89 1.664 5*92 5.891 19*08 19.859 6*18 71.248 i —10 segéddel dolgozó vállalat . . . 4.391 1*51 32.051 9*79 38 3*03 278 5*99 298 1*06 2.200 7*12 4.727 1*47 34.529 !• 1—20 segéddel dolgozó vállalat . . . 1.501 0*51 21.386 6*53 18 1*44 262 5*66 111 0*40 1.560 5*05 1.630 0*51 23.208 lármái több segéddel dolgozó vállalat . 1.120 0*38 99.107 30*28 14 1*12 3.377 72*23 110 0*39 9.861 31*94 1.244 0*89 112.345 3 Összesen . . 291.889j 100*oo 327.314 100*00 1.246 100'00 4.665 100*oo 28.123 100*oo 30.877 lOO'oo 321.258 100*oo 362.856 10» Vegyük először tisztán a vállalatokat szemügyre. A segéd Mii vállalatok arányára nézve alig találunk különbséget az aország, Fiume és a társországok között; feltűnő, hogy vát-Szlavonországban, daczára annak a köztudomású tény- , h()gy ott az ipar még sokkal hátrább van, mint a szoros bemben vett Magyarországon, a segéd nélküli vállalatokra gis valamivel kisebb °/o esik. Ez az arány kétségkívül csak zólagos és abban leli magyarázatát, a mit már fentebb kiéltünk, hogy Horvát-Szlavonországban a segéd nélkül dol- ó iparosoknak nem jelentéktelen része a mellékfoglalkozáshoz áztatott. A mi a segédekkel dolgozó vállalatokat illeti, Fiumé- az egy és két segédes vállalatok kivételével minden más ortra jelentékenyen magasabb °/o-ok esnek, Horvát-Szlavon- zágban ellenben a különbségek alig említésre méltók ; az 1 2 segédes vállalatok valamivel magasabb, a 3—5, 6—10 és —20 segédesek alacsonyabb, a 20-nál több segéddel dolgozó falatok pedig körülbelül egyenlő arányban vannak képviselve. Arra nézve azonban, hogy az iparnak nagyipari jellege hol rí jobban kifejlődve, a segédszemélyzetnek a különböző nemű vállalatokban való megoszlása inkább tekinthető irányadói Ebben a tekintetben már hatalmasan kiemelkedik az ös' hasonlításnál Fiume, a hol az ipari segédszemélyzetnek k< a/i része a 20-nál több segéddel dolgozó, tehát nagyipari váll; tokban van alkalmazva, minek következtében ott a vállala minden más csoportjára kisebb °/o esik, mint az anyaorsz ban. Horvát-Szlavonországot hasonlítva össze Magyarország két ellentétes jelenséget tapasztalunk: nevezetesen az 1 é segédes vállalatokra jóval nagyobb százalék esik, mint Magy országon, a mi azt mutatja, hogy nálunk az iparosság nagy< intenzitással bir, viszont azonban, ha a 20-nál több segé foglalkoztató vállalatokban alkalmazottakat hasonlítjuk ös Horvát-Szlavonországban az ipari segédszemélyzetnek valami nagyobb %_a van az ily nagyipari vállalatokban alkalmaz A kérdésnek közelebbi megvilágítására szolgál, ha a vá latokat és az azokban alkalmazott segédszemélyzetet az aj csoportok helyett a következő 2 főcsoportba vonjuk öss segéd nélküli és 1—5 segédes vállalatok, továbbá 6 és ti segéddel dolgozó vállalatok. Ezen csoportosítás szerint esett Magyarországon Fiúméban Horvát-Szlavonországban Együtt a vállalatoknál személyzetnél a vállalatoknál személyzetnél a vállalatoknál személyzetnél a vállalatoknál személyzetnél százalék A segéd nélküli és 1—5 segédes vállalatokra 97*60 53mo 94ai 16*12 98*is 55*89 97*63 53*13 6-nál több segéddel dolgozó vállalatokra . . 2*40 46*60 5*59 83*88 1*85 44*n 2*37 46*87 Ez a csoportosítás már mind a vállalatokat, mind a segéd- - imélyzetet tekintve, feltünteti az anyaország iparosságának gyobb erejét a társországok iparával szemben. Egyébiránt a Halatok nagyságának összehasonlításánál még egy más szem- nt is tekintetbe jöhet: az összes vállalatoknak átlagos nagyik sága, a mit az egy-egy vállalatra átlagosan eső segédek szá fejez ki. Esett pedig egy-egy vállalatra: Magyarországon ................................. I*i2 segédszemély F iúméban............................................. 3*74 » H orvát=Szlavonországban................. l*io » Együtt . . I*i3 segédszemély 16*
