A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Tiszt. Családi kisegítő Munkás Napszámos f A bányászat, ipar és forgalom főbb csoportjai üzletvezető Mérnök Vegyész Gépész Segéd Tanoncz 16 éven alul 16 éven felül Szolga az összes segédszem é 1 y z e t °/0 - á h a n Bányászat és kohászat. ! Magyarország.............................................................. 2-52 0*25 0*03 0*40 0*05 — — 5*15 76*40 10*21 4*87 Horvát-Szlavonország ............................................. 3 '30 0*33 — 0*55 0*33 0*33 On 0*88 61*94 29*70 2*53 Tulajdonképeni ipar. Magyarország.............................................................. 2-12 0*09 0'02 0*49 2*29 39*17 22*04 1*86 21*08 6*70 4*08 Horvát-Szlavonország............................................. 1-23 0*03 — 0*34 4*88 32*50 17*74 1*20 26*37 12*35 3*30 Élvezeti és személyes szolgálati ipar. Magyarország ............................................................. 3 *32 0*oo 0*oo 0*05 36*53 19*20 6*42 0*11 0*89 1*30 32 is Horvát-Szlavonország............................................. 0-75 — — 0*03 3 / *26 14*88 4*99 0*o i 0*57 10*27 31 *24 Tulajdonképeni kereskedelem. Magyarország......................................................... 8 *75 0*oo O'oi 0*04 27*08 28*49 14*83 0*30 3*88 3*90 12*00 Horvát-Szlavonország............................................. 7-29 — — — 26*44 28*51 14*20 0*03 1*70 5*19 1 6*04 Hitel. Magyarország ............................................................. 8 4*18 — — — 0*20 — — — — . 0*50 15*12 Horvát-Szlavonország...................................................... 8 1*84 — — — — — — —— 18*10 Közlekedés. Magyarország ........................................................... . . 2 2*44 2*34 0*oo 0*41 0*33 — — 0*11 9*39 10*88 54*io Horvát-Szlavonország........................................................... 16 *64 1*33 — 1*27 — — — 0*14 7*oo 13*05 59*31 Az ipar és forgalom minden csoportjánál kitűnik a tisztek kedvezőbb aránya által az anyaországnak nagy elsőbbsége ipari fejlettség tekintetében a társországok felett; csak a bányászatnál mutat Horvát-Szlavonország némileg kedvezőbb arányszámot, ez azonban annak következtében, hogy a bányászat ott általában véve igen csekély számban fordul elő, jelentőséggel nem bir. A lényegesebb különbségek, a melyekből bizonyos tanulságok vonhatók le, vagy a melyek némi magyarázatra szorulnak, a következők: A családi kisegítőkre Horvát-Szlavonországban, a segédekre és tanonczokra ellenben Magyarországon, a munkásokra és napszámosokra viszont a legtöbb csoportnál Horvát-Szlavonországban esik magasabb százalék. A családi kisegítőknél különösen a tulajdonképeni iparnál mutatkozik nagy különbség, a mely teljesen meg is felel Horvát-Szlavonország kezdetlegesebb ipari viszonyainak, minthogy a kezdetlegesebb állapotokkal a családi kisegítőknek nagyobb száma szokott együtt járni. A munkásoknak magas százalékát, mely különben az ipar nagyobb fejlettségét szokta jelenteni, Horvát-Szlavonországban főképen az okozza, hogy ott különösen a donga- és taplfa-készi- t.és, továbbá a gőzfürészek és fürészmalmok, melyeknél közönséges famunkások vannak alkalmazva, igen nagy mértékben el vannak terjedve, úgy hogy csupán ezen két faipari ágban 5ö74 férfi munkás, a tulaj donképeni iparban alkalmazott összes férfi munkásoknak több mint 64°/o-a találtatott. A napszámosoknak magasabb aránya pedig már az által magyarázható, a mit az önállók és segédszemélyzet arányáról mondottunk volt: hogy Horvát-Szlavonországban a napszám szerint dolgozó, de különben önálló ácsokat, kőműveseket, mosónőket nem az önálló vállalkozók közé, hanem a segédszemélyzethez a napszámosok közé sorozták, de részben és pedig a személyes szolgálati iparnál az is hozzájárult a napszámosok számarányának emeléséhez, hogy Horvát-Szlavonországban a hordárok mint néhány vállalkozónak alkalmazottjai, túlnyomó részben nem az önállók közé, hanem szintén a segédszemélyzethez, a hap- számosok közé osztattak be. Az ipar és forgalom azon csoportjainál, a melyekben az önálló vállalkozók száma jelentékeny, a segédszemélyzet egyes nemeinek az önállókkal való összehasonlítása is nagyon 'tanulságos. Ezen arány számokat tehát a tulaj donképeni és a személyes szolgálati iparra és a tulaj donképeni kereskedelemre vonatkozólag közöljük: Az ipar és kereskedelem főbb csoportjai E Z € r ö n álló válla lkozóra esett tiszt, üzletvezető mérnök vegyész gépész családi kisegítő segéd tanoncz munkás napszámos szolga 16 éven alul 16 éven felül Tulajdonképeni ipar. Magyarország........................................................................... 27*c 1*2 0*3 6*4 29*8 510*0 L'x co 24 *3 274*6 88*0 53*1 i Horvát-Szlavonország....................................................... 17*4 0*4 — 4*8 69*i 459*7 250*9 17*o 373*0 174*7 47*5 Élvezeti és személyes szolgálati ipar. Magyarország........................................................................... 28*4 0*o 0*o 0*4 312*1 164*0 54*8 0*9 7*7 11*1 274*9 Horvát-Szlavonország...................................................... 9*7 — — 0*3 482*0 192*4 64*5 0*2 7*4 132*9 404*1 i Tulajdonképeni kereskedelem. Magyarország........................................................................... 95*7 0*o 0*o 0*4 296*3 311*8 162*2 4*o 42*5 42*7 138*5 Horvát-Szlavonország...................................................... 88*4 — — — 320*8 345*8 172*2 0*4 20*7 63*o 201*9 Í9 Az ipar és forgalom ezen három főcsoportjára vonatkozó szerint az önállókhoz való arányát tüntetik fel, törvényi]atósá-* adatokat, a melyek a segédszemélyzetnek foglalkozási viszonya gonkint a következő kimutatás foglalja magában :
