A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására

£

I -ri

II N

1 Cfl

1 ‘0

1 ^

1 I"-1

1 o

1 k

Országrész, törvény- hatóság

Ezer önálló vállalkozóra esik segédszemély

Folyó szám

O

rszágrész, törvény- hatóság

Ezer önálló vállalkozóra esik segédszemély

a tulajdonképeni s iparnál

az élvezeti és zemélyes szolgálati \ iparnál

a tulajdonképeni kereskedelemnél

a tulajdonképeni iparnál

az élvezeti és zemélyes szolgálati 1 iparnál

a tulajdonképeni kereskedelemnél

9

Kolozs vm...................

725

688

884

3

VIodrus-Fiume vm. .

3806

Q1Q

nrcKolozsvár, sz. k. v..........

2.938

920

1.069

4

Dozsega v ....

939

v íHu

1.580

y/o

1.295

együtt.

1.812

814

998

5

Szerém » ....

1-333

1.298

945

1°

Maros-Torda vm

............

6

93

725

997

6

Varasd » ....

1.066

1.173

1.342

Maros-Vásárhely, sz, k. v..

1.423

1.166

1.112

7

Veréícze » ....

1338

1.302

i.m

együtt.

937

889

1.044

Eszék, sz. k. v

.............

2

.085

1.281

1.321

11

Nagy-Küküllő vm..........

9

53

912

1.249

együtt .

1.481

1.292

1.268

12

Szeben * . . . •

1.310

743

1.140

8

Zágráb vm

..................

1

.061

1.414

1.392

13

Szolnok-Doboka» . . . .

770

650

736

Zágráb, sz k. v

..............

3

.784

1.330

1.763

14

Torda-Aranyos » ....

618

740

865

együtt.

1.746

1.371

1.542

15

Udvarhely » ....

686

634

1.040

Horvát-Szlavonország

összesen ....................

1

.414

1.293

1213

Összesen .

1.019

834

980

Magyarország összesen .

1.302

854

1.094

II. Fiume város és

I. Magyarország

...........

1

.302

854

1.094

kerülete.

3.608

991

1.540

II. Fiume város és kerülete .

3.608

991

1.540

III. Horvát-Szlavonország

.

III. Horvát-Szlavonország .

1.414

1.293

1.213

1 t

Belovár-Kőrös vm

............

• 774

1.211

1.327

\

I

A Szt.-lstván korona országa

i

1 2

Lika-Krbava » . . .

792

1.251

942

együtt ....................

1.321

890

1.105

A városok általában véve jóval kedvezőbb arányszámot mulatnak, mint a vidék. Első helyen áll természetesen Budapest fő- és székváros. Itt 1000 önállóra a tulajdonképeni iparban 6.732. a személyes szolgálati iparban 1.214 és a tulajdonképeni kereskedelemben 2.261 segédszemély esik; a legkedvezőtlenebb arányszámokat pedig ílódmező-Vásárhelyen és Szabadkán találjuk, a mely városok, mint már több Ízben hangsúlyoztuk, iparosság tekintetében összes városaink között a legkisebb jelentőséggel bírnak. A nélkül, hogy a táblázatban foglalt viszonyszámoknak

i %

részletesebb taglalásába bocsátkoznánk, csak azon általános jellemvonást akarjuk kiemelni, hogy nemcsak a városok, hanem a megyék között is igen nagy különbségek, és pedig ha a tulajdonképeni és a személyes szolgálati ipart és a tulajdonképeni kereskedelmet egymással szembe állítjuk, részben ellentétes irányzatú különbségek tapasztalhatók, a melyek nagyobbára csakis az illető törvényhatóságokban előforduló egyes ipar és kereskedelmi ágaknak figyelembevételével érthetők meg, s minthogy a magas arányszámok igen gyakran csak egy-egy, vagy néhány nagy vállalatnak, pl. dohánygyárnak jelenléte által okoztatnak, tévednénk, ha azokból feltétlenül az ipar általános jellegére következtetnénk. Hogy a horvát-szlavonországi törvényhatóságok általában véve a segédszemélyzetnek kedvező százalékát mutate) A segédszemélyzet foglalkozási viszonya szerint.

Az ipari és forgalmi segédszemélyzet foglalkozási viszonyát iparstatisztikánk, mint ez a feldolgozásnál követett elvekről szóló | fejezetünkből is kitűnik, igen messze menő részletességgel dol- gozta fel, lehetőleg hiven igyekezvén az életben előforduló

( i

különbségeket visszatükröztetni. Ennélfogva külön rovatot ka- pott: a tiszt és üzletvezető, a mérnök, a vegyész, a gépész, a családi kisegitő, a segéd, a tanoncz, a 16 éven aluli és 16 éven felüli munkás, a napszámos és a szolga. A segédszemélyzet ily beható részletezésénél legfeljebb azt lehet sajnálni, hogy az üzletvezetők a tisztviselőkkel összefoglaltattak. Ezen eljárás két okból helyteleníthető: először azért, mivel az üzletvezető bizonyos tekintetben az önállóval állítható párhuzamba, másodszor pedig azért, mivel az üzletvezetők kisebb üzletekben rendszerint nem bírnak azzal a magasabb tanulsággal és általános míveltséggel, hogy őket a többi tisztviselőkkel, pl. levelezőkkel, könyvvezetőkkel, stb. egy rangba lehetne helyezni, ilyenek pl. nagyobbrészt a fogadott molnárok, a székálló mészárosok és az itczés korcs- márosok. A német iparstatisztika az üzletvezetőket az önállókkal foglalta össze; részünkről ezen eljárást sem tudnók helyeselni s véleményünk szerint az üzletvezetőket mind az önállóktól, mind a tiszviselőktől elkülönítve és pedig két külön rovat