A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
I I d) Az önálló vállalkozók és a segédszemélyzet. Az ipar- és forgalom általános viszonyai között az önálló vállalkozók és a segédszemélyzetnek egymáshoz való aránya is fontos szempontot képez. A segédszemélyzetnek nagy száma általánosságban rendszerint az iparnak nagyobb fejlettségét szokta jelenteni, de nem okvetlenül, méh a segédszemélyzet nagy aránya azzal is összefügghet, hogy azok az iparágak, a melyek az üzem természeténél fogva csak nagy számú segéd- személyzettel működhetnek s a melyekben a szükséges tőke miatt csak kevesen lehetnek önálló vállalkozókká, a többi iparágakhoz képest aránylag erősen vannak képviselve. Az önállók és a segédszemélyzet arányát az ipar és forgalomnak három csoportjánál fogjuk behalóbban vizsgálni, úgymint a tuiajdonképeni iparnál, az élvezeti és személyes szolgálati iparnál és a tuiajdonképeni kereskedelemnél. Az ipar és forgalom többi csoportjainál az önállóság kérdése kisebb fontossággal bír, nevezetesen a bányászatnál és kohászotnál, továbbá a közraktáraknál, hitelnél és a közlekedésnél a segédszemélyzet, a vándoriparnál, a házi és népiparnál, a házaló kereskedésnél, továbbá az ügynökök és alkuszok csoportjánál pedig az önállók minden törvényhatóságban határozott túlnyomósággal bírnak s ezen túl- siíly ezeknek a foglalkozásoknak a természete által annyira meg van szabva, hogy annak számszerű részletezése nem látszik szükségesnek. Különösen a mi a vándoripart, a házi és népipart, továbbá a házaló-kereskedést és az ügynököket és alkuszokat illeti, ezen foglalkozási csoportokban, ha van is segédszemélyzet, az rendszerint nem igazi, a szó szoros értelmében vett üzleti segédszemélyzet, minthogy az többnyire csak kisegítő családtagokból és- kisebb számban cselédségből áll. Ez a körülmény indokolja azon eljárásunkat, hogy ezen foglalkozási csoportoknál táblás kimutatásainkban is az összes adatokat, az önállók és a segédszemélyzet összefoglalásával közöljük, mert jóllehet a feldolgozás a foglalkozási viszony megkülönböztetésével történt, helykimélés czél- jából ezen kevésbbé érdekes adatokat elhagyhatóknak véltük. Az önállókra és a segédszemélyzetre az ipar és forgalom egyes csoportjainál a következő 0 Bányászat és kohászat ................................ T uiajdonképeni ipar........................... É lvezeti és személyes szolgálati ipar Vándoripar........................................................... H ázi- és nép ipar........................................... Tuiajdonképeni kereskedelem . . . Házaló kereskedés ...... Ügynökök és alkuszok ........................... K özraktárak...................................................... Hitel...................................................................... Közlekedés........................................................... /o-ok estek: Önálló Sogérlszenif 2 % 98 % 43 » 57 » 53 » 47 » 80 » 20 » 80 » 20 * 47 % 53 % 85 » 15 > 93 » 7 * — » 100 * 4 » 96 » IV* » 98V* * A tuiajdonképeni ipa nál, az élvezeti és személyes szolgálati iparnál és a tuiajdonképeni kereskedelemnél, mely foglalkozási csoportoknál, mint már fentebb említettük, az önállók és a segéd- személyzet arányának kérdése nagyobb fontossággal bir, hazánk közjogi alkatrészei szerint az abszolút számokat is kimutatjuk, a megfelelő százalékszámoknak párhuzamba állításával: Országrész ) Tuiajdonképeni ipar Élvezeti és személyes szolgálati ipar Tuiajdonképeni kereskedelem Együtt önálló vállalkozók segédszemélyzet önálló vállalkozók segédszemélyzet önálló vállalkozó segédszemélyzet önálló vállalkozók segédszemélyzet szám szerint 0/ / 0 szám szerint °/ '0 szám szerint 0/ / 0 szám szerint 0/ / 0 szám szerint °/o szám szerint 0/ / 0 szám szerint 0/ /<! szám szerint 0/ /o Magyarország................................................................. 281.822 43'43 367.060 56-57 72.408 53-93 61.856 46-o7 67.614 47-75 73.975 52-25 421.844 45-62 502.891 54-38 Fiume város és kerülete ...................................... 1 .134 21’70 4.091 78-30 440 50-23 436 89*77 474 39-37 730 60-63 2.048 28-01 5.257 71-96 Horvát-Szlavonország............................................ 2 6.878 41 '42 38.018 58-58 6.367 43-60 8.236 56"4o 5.225 89-46 6.339 50-54 38.470 42-71 52.593 57-29 Magyarbirodalom összesen . . 309.834 43'09 409.169 56-91 79.215 52-90 70528 47-in 73.313 47*50 81.044 52-50 462.362 45-19 560.741 54"8i Feltűnő, hogy Horvát-Szlavonország, a segédszemélyzet számát tekintve, az iparnak mind a két főcsoportjában kedvezőbb arányt tüntet fel, mint az anyaország. Ismerve Horvát- Szlavonorezágnak ipari tekintetben alacsonyabb fejlettségét, ez a sajátságos jelenség némi magyarázatra szorul. Tudva azt, hogy az önállóság kérdése, különösen némely foglalkozási ágakban, épen nem tekinthető oly egyszerű fogalomnak, hogy arra nézve az egyértelmű felfogás minden körülmények között biztosítva volna, nem látszik kizártnak, hogy a különbségek onnan származnak, hogy Ilorvát-Szlavonországban a feldolgozás nem történt egészen azonos elvek szerint, mint az anyaországban. Magyarországon az önállóság megállapításánál az iparosnak a fogyasztó közönséghez való viszonya tekintetett feltétlenül irányadónak, oly értelemben, hogy mindazon iparosok, a kiknek nincs üzletszerű munkaadójuk, hanem közvetlenül a közönségtől vállalnak munkát, mindig önállóknak vétettek, még azon esetben is, ha a közönségnek teljesített munkát napszám szerint szokták is végezni, vagy ha családi állásukat tekintve, mint családtagok a családfővel szemben függő viszonyban volnának is. Ezek az esetek a tuiajdonképeni iparban különösen az ácsoknál és kőmiveseknél, a személyes szolgálati iparban pedig főképen a mosónőknél cs varrónőknél fordulnak elő igen gyakran. Úgy látszik, hogy Ilorvát-Szlavonországban ezeknél a foglalkozásoknál nagyobb súlyt helyeztek az illető egyének sociális és családbeli állására, mint arra a körülményre, hogy mint munkaelvállalók közvetlenül a közönséggel állnak szemben, mert Ilorvát-Szlavonországban ezen foglalkozásoknál, mint ez az alább foglalkozásonkint közlendő adatokból kiviláglik, aránylag sokkal nagyobb számú segédszemélyzetet mutattak ki. Ha az összehasonlításnál a tuiajdonképeni iparban az ácsokat és a kőmiveseket, a személyes szolgálati iparban pedig a mosó- és varrónőket mind Magyarországon, mind Ilorvát-Szlavonországban elhagyjuk, az eredmény lényegesen megváltozik. Esik ugyanis a segédszemélyzetre: Magyarországba n Horvát-Szlavonországban A tuiajdonképeni iparnál .... 57-5« °/o 57-44 % A személyes szolgálati iparnál . . . 57*50 °/o 64"oo °/o Ezen összehasonlításnál tehát a tuiajdonképeni iparban Magyarország megelőzi Horvát-Szlavonországot, a személyes szol14**
