A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 5. A jelenlevő népesség megoszlása születési és illetőségi hely szerint. Beszivárgás, kivándorlás. Jogi népesség

65* Szepes, Bars, Nógrád, Nyitra, Pozsony és Tolna megyékből, stb. Népességének legkisebb részével járult a főváros növeléséhez Ilunvad, csak 0*i2°/o-kal, Torda-Aranyos csak Oio. BeszterczeNaszód csak O'oo s Fogaras csupán csak 0'07°/o-kal. • 1890-ben i s ! N fi •o o 1 — Országrész, vármegye 1880-ban szám szerint s> t" M a SP ® ö 2 c .3 - .^j - so JC 2 ® ü ifi cj — X N — 0. .(S •o --S NC« a 1 2 ! 3 4 5 6 1 7 8 9 10 11 a) Duna bal partja. Árva Bars Esztergom Hont Liptó Nógrád Nyitra Pozsony Trencsén Turócz Zólyom 1.562 1.695 1.496 2.138 3.124 Ü3b8 4.425 3.682 2.155 946 1.082 3.287 4.000 3.470 4.396 4.259 5.232 9.275 7.601 3.908 1.639 1.781 3*88 2-62 4*43 3-57 5*54 2-44 2-34 2-2» 1-61 3-28 1*58 Összesen . . 21703 48.848 2-tiO 1 2 3 4 ; 5 1 6 ' 1 8 9 10 11 h) Duna jobb partja. Baranya Győr Komárom Moson Somogy Sopron Tolna Vas • . . Veszprém Zala 1.161 8.097 2.074 3.765 665 1.295 1.650 2.967 1.759 3.626 1.460 2.422 18.170 5.056 8.263 1.330 3.908 4.267 5.990 5.724 10.261 4.313 0-75 8-17 4*37 5-18 1-56 1'20 1*64 2-38 1-47 4*76 1-07 Összesen . . 28.509 69.704 2-53 1 j 2 3 4 5 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog Csongrád Heves Jász-Nagy-Kún-Szolnok Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún 2.726 1.568 2.339 1.393 16.047 5.569 2.998 4.490 3.906 32.521 0-78 1-15 1-92 1*23 4'A4 Összesen . . 24.073 49.484 2-19 1 2 3 4 5 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna Bereg Borsod Gömőr Sáros 1.702 398 1.512 1.099 1.374 3.065 989 3.059 2.400 1.906 1'70 (>55 1-41 1'37 1-13 Egyike volna a legérdekesebb feladatoknak, tanulmányozni a főváros rendkivüli növekedésének hatását, közgazdasági, szocziális és állami szempontból: ez azonban tárgyunk keretén kivül esik, csak annyiban érintjük meg, a mennyiben Budapest hatalmas népfelszívó ereje szükségképen visszahatással van a többi, főleg a vonzásának közelebbi köreibe eső városokra. Nagyon természetes, hogy a főváros vonzási körébe eső városok népességének stagnálását nem tisztán ennek a hatásnak tulaj donithatjuk, bizonyára sok egyéb ok is közbejátszik. Itt is, mint rendesen, a különböző irányban ható erők összhatásából áll elő az eredmény, körzővel nem lehet megvonni a vonzás hatályosságának különböző köreit. A forgalom nagy útirányai különösen nagy befolyással vannak erre; vegyük például a Dunát. Érdekesnek látszik ezért a Budapesten tartózkodó más törvényhatósági illelőségűek számát részletesen megyék szerint is kimutatni, annak feltüntetésével, hogy az egye? megyék népességének hány százaléka tartózkodik a fővárosban: 1890-ben s -rt NI CR Országrész, vármegye 1880-ban szám ® >• Je c » a ö g .8 á •o "o szerint N rt uo ! a 1 1 If ' 6 Szepes 2.737 4.306 2-64 7 Ung 434 1.077 0*80 8 Zemplén 1.775 3.487 1*17 1 Összesen . . 11.031 20.289 1-34 | e) Tisza bal partja. 1 Békés 808 1.784 0-69 2 1.259 2.921 0-56 3 Hajdú 607 1.529 .0*80 4 Máramaros 265 649 0-24 5 Szabolcs 774 1.941 0*79 6 Szatinár 948 2.662 0-82 7 Szilágy 169 83 610 0-32 8 169 83 263 0*35 Összesen . . 4.913 12.359 0-60 f) Tisza-Maros szöge. 1 1.050 2.030 0*59 2 268 588 0-45 3 Krassó-Szörény 390 795 0*20 4 1.145 2.397 0-55 5 Torontál 1.210 2.828 0-48 Összesen . . 4.063 8.638 0-45 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér 185 356 0*18 2 Besztercze-Naszód 42 92 0*09 3 113 306 0*35 4 Csik 87 222 0-19 5 26 65 0*07 6 Háromszé 149 327 0*26 7 Hunyad 118 324 0-12 8 Kis-Küküllő 48 125 0-12 9 399 1.030 0-46 10 Maros-Torda 191 499 0-28 11 N.-Küküllő 80 255 0-19 12 Szeben 220 400 0*27 13 Szolnok-Doboka 223 263 0*12 14 Torda-Aranyos 58 154 0-xo 15 Udvarhely 67 284 0-26 Összesen . . 2.006 4.702 0-21 Főösszeg . . 99.298 214.024 1-42 Hazánknak még a vasutak mai fejlettsége mellett is ezt az egyik legfontosabb közlekedési erét, maga a természet jelölte ki, hogy partján egyes alkalmas csomópontokon nagy városok emelkedjenek és mégis azt látjuk, hogy Budapesttől le egészen Újvidékig s föl egészen Pozsonyig nincsen egyetlen igazán emelkedő város; Baja évtizedek óta nem gyarapodik, Vácz alig, Komárom hanyatlik, Győr — a mely különben nem is fekszik közvetlenül a nagy Dunánál — csak gyenge népszaporodást mutat. Sőt Pozsony fejlődése is csak lassú, mit azonban már nem Budapest, hanem Bécs hatásának tulajdonithatunk. Az 1857-iki népszámlálás óta, vagyis 33 év alatt évenkint átlagosan Baja népessége csak O'u, Komáromé 0*2«, Váczé 0*3», Pozsonvé 0*59, Győré 0*84°/o-kal, Újvidéké ellenben l*70°/

t

í-kal 9*