A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 5. A jelenlevő népesség megoszlása születési és illetőségi hely szerint. Beszivárgás, kivándorlás. Jogi népesség

58* r Születése szerint B -cá N cn •o Országrész, törvényhatóság helybeli azon megyebeli más megyebeli fővárosi fiumei horvát-szlavonországi*) ausztriai külföldi B -cá N cn •o 1880 1890 1880 1890 1880 | 1890 1880 1890 1880 1890 1880 i 1890 1880 1890 1880 1890 fc az összes polgári népesség százalékában 13 Szolnok-Doboka » ... 80-02 80-86 15*71 14'4i 3*94 4-41 O-oi 0-03 — O-oo O-oi 0-06 0-16 0*14 0-04 0-03 14 Torda-Aranyos » ... 81-96 82-os 10*87 10-68 6-95 6-96 O-oi O-oi O-oo — O-oo O-oo 0-07 0*13 0-07 0-02 15 Udvarhely » ... 81-72 82-40 14*08 13-n 3-82 4-15 O-oi 0-03 O-oo — O-oo O-oo 0-18 0*13 O-io 0-08 Összesen . 82-io 81-65 12*17 11*61 5-io 6-04 0-03 0-05 O-oo O-oo O-oi 0-02 0-33 0*37 0-18 0-18 Magyarország összesen 74-44 73-39 16*06 16*04 7-92 8-91 0*16 0-24 O-oo O-oo O-oo O-ii 1-05 1*03 0-17 0-17 Vármegyék együtt .... 75-94 75*29 16*45 16-41 6-51 7'ii 0*14 0-21 O-oo O-oo 0-06 0-08 0-69 0-71 0-11 0-12 Városok együtt 57-38 53*64 11*68 12-22 23-83 27-91 0-47 0-50 0-02 O-03 0-42 0-50 5*14 4*39 0-85 0-69 Fiume város és kerülete. 58-98 49-38 — — 1-61 3-26 0-43 0-56 — — 10-78 11-62 24-32 31-54 3-79 3-63 Horvát-Szlavonország. 1 Belovár-Kőrös vármegye . . . — 70-72 — 15-37 — 5-04 — O-oi — 0-02 — 4-23 — 4-31 — 0-23 2 Lika-Krbava » ... — 90-01 — 8-91 — 0-70 — 0-oo — 0-03 — 0-03 — 0-24 — 0-06 3 Modrus-Fiume » ... 85-15 — 11-52 — 1-30 — 0-03 — 0-35 — 0-22 — 1*25 —0-16 4 Pozsega » ... 64-26 14-45 — 9-42 — 0-04 — O'oi — 5-40 — 5*23 — 1-07 5 Szerém » ... — 67-39 — 13-14 — 3-23 — O-ii — 0-06 — 14-09 — 1*32 — 0-50 6 Varasd » 83-98 — 10-97 — 1-48 — 0-02 — 0-01 — 1-49 — 1-92 — O-io 7 Verőcze » 65-80 — 25-39 3-84 — 0-06 — O-oi — 24-44 — •2-05 0-25 Eszék, sz. k. v. . . — 53-72 — 9-25 — S-oo — 0-72 — 0-io — 2T86 — 5*15 — ' l-io együtt . — 62-88 — 14-83 — 4-22 — 0-12 0-02 — . 15*12 2"33 — 0-33 8 Zágráb vármegye . . . — 82-53 — 12-06 — 5-98 — 0-02 — 0-02 — 0-37 — 1-79 — 0-17 Zágráb, sz. k. v. ... — 32-85 — 13-23 — 23-43 — 0-55 — 0-40 — 5-69 — 22- 44 — 1-38 együtt . — 78-68 _ 12-16 4'56 O-06 O-05 0-79 — 3-39 — 0-25 Horv.-Szlavonorsz. összesen . 75-13 75-29 12*98 12-69 4-67 3-79 0-03 0-05 0-ot 0-06 4-35 5-12 2*55 2-58 0-20 0-33 A Szt.-István korona országai együtt 74-50 73-58 15*66 15-59 7-51 8-28 0-15 0-22 O-oi O-oi 0-62 0-76 1*27 1-28 0-18 0-19 Legkevésbé mozgó természetű Erdély népessége, hol a népességnek 8165°/o-a helybeli szűletésű ; legmozgalmasabbnak tűnik fel ellenben a Duna jobb partja, hol a jelenlevő népességnek csak 68'08°/0-a született ott, a hol a népszámlálás épen találta. A helybeli születésűek száma azonban nem egészen helyes mértéke a népesség többé - kevésbé mozgó termé1. Erdélyi részek 2. Tisza bal partja 3. Duna bal partja . 4. Tisza jobb partja 5. Duna jobb partja . 6. Tisza-Maros szöge 7. Duna-Tisza köze szetének, mert az azon megyebeliek nagy száma, kivált ha a faluk sűrűn egymás mellett feküsznek, épen nem tanúskodik a népességnek erős mozgó természetéről, helyesebb tehát, ha a helybelieket és az azon megyebelieket összefoglaljuk, és ekkor az egyes országrészek következőleg sorakoznak: Helybeli és azon megyebeli 1880-ban 1890-ben az összes népesség százalékában 94-27 % 93-26 % 91-48 °/o 91-23% 91-11% 90-47 °/o 91-07 % 90-24 % 90-39 % 90-07 % 90-40 % 89-75 % 85-68 % 82-90 % Ez a kimutatás is azt tanúsítja, hogy az erdélyi népesség legmozdulatlanabb, ott a népességnek több mint 93%-a helybeli, vagy azon megyebeli; azonban nem a Duna jobb partjának népessége a legkevertebb, a mint a helybeliek arányszáma mutatni látszott, hanem a Duna-Tisza köze, hol a főváros jelenléte képezi a hatalmas felszívó erőt, azután következik a Tisza-Maros szöge, mely vidék gyarmatosítása még most is szakadatlanul tart s a tiszai magyarság folytonos lassű lehúzódásával tápláltatik. Roppant különbség van a városi és vidéki népesség között. A fentebbi táblázaton külön is kimutattuk a 63 vármegyei és a 25 városi törvényhatóság összegét s azt látjuk, hogy mig az előbbiek népességének 75*29°/o-a helybeli születésű, az utóbbiak népességének csak 53*64°/o-a. A más megyebeli születésűek a vármegyei népességnek csak 7*n, a városinak ellenben 27*9i°/o-át * Illetőleg Horvát-Szlavonországokra nézve : magyarországi. képezi. Azonban az egyes városok között is igen nagy különbségeket látunk; mert mig Pécs város népességének csak 44-7 4

n/o-a helybeli születésű, Nagy-Váradénak csak 42*98, Temesvárénak csak 41*90, Kassáénak csak 40™, Budapestének pedig csupán csak 38*i7°/o ; addig Szabadka lakosságának 77-53°/o-a, Szegedének 79*73, Kecskemétének 86*47, Hódmezővásárhelyének 90'66°/o-a helybeli születésű. Nem érdektelen, hogy Zágrábban a helybeli születésűek rnég kisebb részét képezik a népességnek, mint Budapesten, csupán csak 32*85°/o-át. A nem helybeli születésűek egy része állandóan megtelepszik, megszerzi a községi illetőséget s teljesen összeolvad a régi törzslakossággal, de még mindig marad egy tekintélyes rész, mely megtartva korábbi illetőségét, többé-kevésbé mozgó eleme marad a népességnek, a mint a következő kis kimutatás is igazolja: