A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

Bevezetés

VI iparstatisztikát is nyújt. Egészen hasonló beosztással fog ez megjelenni, mint az ezúttal megjelenő első rész s az abban felhasznált anyagból szintén dolgoztatott ki egy specialis kiadvány, az Iparosok és kereskedők czímtára, mely több, mint 300 ív terjedelemmel 1892. október havában jelent meg. Harmadik részét a népszámlálási forrásműnek az épületek statisztikája fogja képezni, mely nemcsak a használat czélja szerint, hanem a falazat és tetőzetnek egymással való combinálásával részletezi a Magyarbirodalom összes épületeit s e téren úttörő munkálatnak tekinthető. Mindhárom részt számos grafikai és kartografiai melléklet dísziti, melyek egyúttal a hazai műipar haladásáról is számot adnak. A népszámlálási munka nem szoritkozik az anyaországra, kiterjed a magyar korona országainak összeségére. Horvát-Sziavonországok adatait a horvát statisztikai hivatal dolgozta fel s e helyen is köszönetet kell mondanom a nevezett hivatal jeles főnökének, Zoricic Milán úrnak, ki nagy szakértelemmel s páratlan buzgósággal működött közre, hogy a társországok adatai egészen egyöntetűek legyenek az anyaország adataival s a nagy közös forrásmunkába teljesen beilleszthetővé váljanak. Végül meg kell jegyeznem, hogy a jelen kötet szerkesztése, illetőleg megírásánál clr. Vargha Gyula min. osztálytanácsos és dr. Ráth Zoltán min. fogalmazó közreműködésére támaszkodtam. Kelt Budapesten, 1893. év április havában. Dr. J

ekelf alios sy József \ miniszteri tanácsos, az országos magyar kir. statisztikai hivatal igazgatója.