A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 2. Házak, lakások és háztartások, polgári és katonai népesség

140*" Á területhez viszonyítva legtöbb ház van a Duna-Tisza közén ; nemcsak Budapest és a többi alföldi város okozza ezt. Általában szabálynak látszik, hogy az Alföldön a népességhez képest több a lakóház, mint a felvidéken, vagy általában a nem az Alföldhöz tartozó vármegyékben, például Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében, hol a népsűrűség a hatvanat sem éri el, egy km

2 területre tl'os ház esik, Nyitra megyében ellenben, hol a népsűrűség csaknem megüti a hetvenet, csak lO'ai, Hajdú megyében, hol a népsűrűség csak 56, négyszögkilométerenkint 12-os házat vettünk számba, mig Vas megyében 77*5 népsűrűség mellett csak ll'ps házat. A mi az egy lakóházra eső lakások, háztartások és személyek átlagos számát illeti, az ország nyugoti felében (ide számitva a Duna-Tisza közét is) jóval nagyobb, mint keleti felében. A szembeszökő különbség a vármegyék és a városok adatai közt, a dolog természetéből folyik. Ha külön tekintjük a vármegyéket, a törvényhatósági! városok beszámítása nélkül, egy házra legtöbb lakás esik Bars vármegyében (l*so), legkevesebb ellenben Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyékben, csakis l*oi, Magyarországban Fiúméban és kerületében Horvát-Szlavonországban Összesen Az intézeti háztartásokban élő egyének közt a férfiak kétszeresét teszik a nőknek, daczára, hogy ez a kimutatás csak a polgári egyénekről szól s igy nagyon természetesen a laktanyákban élő katonaság itt nincs figyelembe véve. Áttérve a családi háztartások átlagos népességére, mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy ez nem mutatja, hogy a csa— ládok mennyi gyermekkel vannak megáldva, mert a gyermekek egy része, részint azért, mert már külön családot alapítottak, részint pedig mert szolgálatban vannak, vagy egyéb foglalkozásuk vonta őket ki a szülői házból, nem tartozik közvetlenül a családi háztartáshoz; de viszont a családi háztartásban nagy számmal vannak oly egyének is, kiket a családfőhöz nem a vérség fűz, hanem a szolgálati vagy más egyéb viszony, vagy a kik ssak esetleg tartózkodnak a családnál. A mi az egy családi háztartásra eső átlagos lélekszámot illeti, e tekintetben a városi és vármegyei törvényhatóságok közt mondhatni éppen semmi különbség sincs, az előbbieknél 4'4s, a mi azt teszi, hogy e két vármegyében alig akad ház, a hol egynél több lakás volna. Az átlagosan egy házra eső lélekszám a vármegyékben 4*í2 és 7-79, a törvényhatóságú városokban 4*12 és 35*54 között ingadozott, a végleteket amott Csík és Zólyom, emitt Hódmezővásárhely és Budapest képviselik. Az egy házra eső lélekszám némileg mértéke a városok városi jellegének s nagyon jellemző, hogy alföldi városainkban milyen csekély ez az arányszám. Az egy lakásra és egy családra eső átlagos lélekszám közt nincs nagy eltérés, kivált a vidéken, hol egy lakást többnyire csak egy háztartás foglal el. Némileg módositólag hatnak az intézeti háztartások, melyek a lakások lakoftságának kiszámításánál szintén figyelembe jönnek s kissé emelik az átlagot. Az intézeti háztartásokat (zárdák, kórházak, börtönök, nevelőintézetek, stb.) az 1880-ki népszámlálás nem vette külön számba, csak az 1890-ki népszámlálás tette először ezt a megkülönböztetést, hogy a családi háztartások átlagos népessége annál tisztábban kitűnjék. A mi az intézeti háztartások abszolút számát illeti, az 1890-ben következő volt: Intézeti háztarIntézeti háztartásban találtatott tások száma férfi nő összesen 2.116 35.606 17.551 53.157 6 677 273 950 963 10.563 2.592 13.155 3.085 46.846 20.416 67.262 az utóbbiaknál 4*47 lélek esik átlagosan egy családi háztartásra. Az egyes törvényhatóságokat tekintve, a két végletet Pécs és Budapest képezi, amaz 3*70, emez 5*28 átlagszámmal, a vármegyei törvényhatóságok is e két végleg közé esnek, de csak a magyar anyaországban; Horvát-Szlavonországokban az egész tartomány átlaga is 5*3»,' magasabb, mint a mennyi nálunk a maximum s még ott is, a hol legkevesebb, tudniillik Szeréin megyében, 4'94. Ebből ugy látszik, hogy a társországokban a házközösség nyoma még nem tűnt el egészen. Ez átlagszámok mérlegelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a magánosan élő egyének is külön háztartást képezőknek vétettek fel, a mi természetesen tetemesen szaporította az egy háztartásra eső átlagos számot s még inkább megnehezítette, hogy ebből következtetést vonjunk a családok többé vagy kevésbé népes voltára. A családi háztartásban élő egyéneket a Magyarbirodalom egyes alkatrészei szerint részletezve s a két utóbbi népszámlálás adatainak szembeállításával a következő kimutatás tünteti fel: Magyarországban 1880-ban 1890-ben 2,948.219 427.951 Fiúméban és kerü szaporodás ,

etébe

n o/o-ban szaporodás °/o-ban 1880-ban 1890-ben +10-70 3.818 5.344 +39-87 4-61 1.059 1.214 -j-14-64 3,112.007 3,376.170 + 8-05 4.877 6.558 -f 34M9 487.833 543.917 +11-50 3,604.717 3,926.645 + 8-94 Családi háztartásban élt Családfő Férfi 2,663.384 Nő 448.623 Együtt . . Családtag Férfi. ....... . . 3,549.398 3,957.786 + 11-53 4.469 6.203 +38-80 Nő 6,037.658 6,765.789 +12-06 8.519 11.630 +36-52 Együtt . . Egyéb Férfi. . 536.864 508.368 — 5*31 1.311 1.824 Nő 4

92.69

5 472.224 — 4-15 1.805 2.329 Együtt ... 1,029.559 980.592 — 4*76 3.116 4.153 HorvátSzlavonországokban 1880-ban 1890-ben 405.017 82.816 465.459 78.458 szaporodás °/o-ban + 13-43 — 5*26 A Magyarbirodalomban 1880-ban 1890-ben szaporodás °/o-ban 3,072.219 532.498 3,419.022 +11-29 507.623 — 4-90 543.168 958.726 9,587.056 10,723.575 + 11-86 12.988 17.833 +37*30 1,248.956 1,501.894 450.504 798.452 + 39-13 + 29-03 88.145 67.565 155.710 A női családfők száma függ az özvegy háztartásoktól, de összefügg a férfi családfők távollétével is. Innen van az, hogy Fiúméban, honnan foglalkozásuknál fogva a férfiaknak oly nagy számuk van távol, a női családfők meghaladják a férfi családfők számát. Feltűnő, hogy 1890-ben kevesebb női családfő + 33-2 vétetett számba, vándorlás éppen nagy mérveket. 70.565 56.879 127.444 + 20-57 + 2007 + 20 "25 — 19-94 — 16-19 — 18-15 4,004.371 6,844.629 4,507.157 7,736.145 + 12-50 + 13-03 10,849.000 12,243.302 +12-85 626.320 562.065 1,188.385 580.757 531.432 — 7-27 — 5-45 — 6-41 1,112.189 mint 10 évvel későbben, daczára, hogy a kiez alatt az idő alatt öltött egyes vidékeken Ez a javulás azonban nem is azokban a vármegyékben mutatkozik, melyeket a kivándorlás erősebben megtámadott, a mint a felvidékről néhány példa világosan mutatja : Férii családfők száma 1880-ban 1890-ben Női családfők száma 1880-ban 1890-ben Női családfők az összes családfők százalékában 1880-ban 1890-ben Szepes vármegye . . . Sáros » ... Abauj-Torna vármegye Zemplén » 32.280 28.770 29.240 47.971 27.965 26.936 26.686 51.458 8.085 5.332 6.362 10.130 10.377 7.574 7.177 11.707 20-03 15-63 17-87 17-48 27-06 21-95 21-19 18-54