A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

24* vatot óhajtana nyitni a községben állandóan és ideiglenesen tartózkodók számára, hogy az állandó lakosság valódi száma a községben, járásban és a megyében nyomban megállapítható legyen; Zemplén vármegye pedig azt javasolja, hogy az ideig­lenesen távollevőket más, pl. sárga szinű lapokon szintén ki kellene mutatni. Pro és contra sok érvet lehet felhozni, de minden esetre olyan kérdés ez, melylyel a jövő népszámlálás előkészítésekor komolyan kell foglalkozni. A házi gyűjtőlajstrom 3-ik lapján a lakviszonyokra nézve Békés vármegye fölemlíti, hogy a bejegyzés ott, hol több csa­lád egy házba összeszorulva használja a háznak egyes részeit, különös nehézséggel járt. Például cselédházakban, a hol egy szobában több család lakik s több szobának van közös kony­hája. Bihar vármegye a táblázatnak azt a hiányosságát emeli ki, hogy ha a lakásban levő szobák egyike üzlethelyiségül ada­tott ki, egyik alrovatban sem lehetett kimutatni, hacsak nem laktak benne. Maros-Vásárhely is utal rá, hogy a házi gyűjtő­lajstrom 12. pontjában foglalt utasításnál fogva azon üzlet­helyiségek, melyekben senki sem lakik, nem vétettek föl, főleg miután a 3. lapon e czélra megfelelő rovat nincs is nyitva, holott ez ipari és kereskedelmi szempontból nagyon érdekes volna. Zala vármegye szerint is külön rovatot kellene nyitni a műhelyek és egyet a bolthelyiségek számára. A házi gyűjtőlajstrom 4. lapján, az épületek kimutatására szolgáló táblázat ellen, nem ritka a panasz, hogy az annyira complicált, hogy azzal számos ügynök sehogysem boldogulhat. Bár a statisztikai táblákkal csak némileg ismerős egyéneknek is a hivatal meggyőződése szerint, egészen könnyű volt a kitöltés, de a félremagyarázásokon okulva, mégis azt kell kívánnunk, hogy jövőre táblás kimutatás helyett az épületekre nézve kuta­tott adatok kérdőpontokba foglaltassanak. Nem minden alap nélküli Nógrád vármegyének az ci javaslata, hogy az épületekre vonatkozó adatok a házszámozási munkálat alkalmával jegyeztessenek be. Csakhogy akkor a házak előleges számozását nagyobb pontossággal kellene végrehajtani s kivétel nélkül minden házat újra számozni. Győr vármegye a házszámozásra vonatkozólag a következőket jelenti: »Nagy nehézséget okozott, hogy a házak új számozása nem rendelte­tett el általánosságban; de különösen, hogy az egyes községek területéhez tartozó puszták, majorok, tanyák, tagbirtokok, ma­gánosan álló házak, nem bírnak állandó hivatalos elnevezéssel s tulajdonosaik, bérlőik szerint változnak s néha két, három, sőt olykor négy-öt névvel is neveztetnek. Szükséges volna, ha minden népszámlálás előtt új házszámozás rendeltetnék el, tekintet nélkül a volt házszámokra, a belterületen kívül fekvő lakhelyek pedig állandó névvel neveztessenek meg.« A községi áttekintésnek és járási kimutatásnak több törvény­hatóság kiegészítését óhajtaná. Például Bihar vármegye nézete szerint a községi áttekintésben a népességet nemcsak nem sze­rint, hanem hitfelekezet és nemzetiség szerint is ki kellene tüntetni s egy példányban a községben visszatartani. Szatmár vármegye szintén ugy találja, hogy czélszerű volna a járási kimutatás rovatait ugy szerkeszteni, hogy abban a népesség: nemzetiség, vallás, kor, nem és családi állapot szerint is kimu­tattassék s minden egyes községről készüljön ilyen kimutatás. Nagyvárad a népszámlálási anyag beküldési határidejének meg­hosszabitását kívánja, oly czélból, hogy abból a várost érdeklő s a közigazgatásnál nagy gyakorlati eredménynyel használható adatokat összeállíthassa. Brassó vármegye épugy vagy a beküldési határidőt akarná egy hónappal elhalasztatni, vagy pedig a fel­dolgozás után akarná a népszámlálási anyagot a községeknek visszaküldetni, hogy azok belőle családi könyvet készíthessenek. Végre a nyomtatványok szétküldésére nézve Bács megye azt a propósitiót teszi, hogy jövőre a nyomtatványok ne a megyékhez, hanem közvetlenül a községekhez küldessenek s hasonlóképen a kitöltött házi gyüjtőlajstromok és számláló lapok ne a megyei központba küldessenek be, hanem a járásoktól közvetlenül az országos magyar kir. statisztikai hivatalhoz. Az indítvány második része egészen helyes, első része azonban oly óriási expeditionáJis munkaterhet róna az országos statisztikai hivatalra, a melynek az aligha tudna m gfelelni. Ezek voltak a fontosabb megjegyzések a törvényhatóságok jelentéseiben. A bevezetés szűk kerete nem engedte, hogy vala­mennyi észrevétel érdemleges elemzésébe vagy esetleg czáfola­tába bocsátkozzunk, a jövő népszámlálás előkészítése alkalmával azonban kétségkívül jó szolgálatot fognak tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents