A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

24* vatot óhajtana nyitni a községben állandóan és ideiglenesen tartózkodók számára, hogy az állandó lakosság valódi száma a községben, járásban és a megyében nyomban megállapítható legyen; Zemplén vármegye pedig azt javasolja, hogy az ideiglenesen távollevőket más, pl. sárga szinű lapokon szintén ki kellene mutatni. Pro és contra sok érvet lehet felhozni, de minden esetre olyan kérdés ez, melylyel a jövő népszámlálás előkészítésekor komolyan kell foglalkozni. A házi gyűjtőlajstrom 3-ik lapján a lakviszonyokra nézve Békés vármegye fölemlíti, hogy a bejegyzés ott, hol több család egy házba összeszorulva használja a háznak egyes részeit, különös nehézséggel járt. Például cselédházakban, a hol egy szobában több család lakik s több szobának van közös konyhája. Bihar vármegye a táblázatnak azt a hiányosságát emeli ki, hogy ha a lakásban levő szobák egyike üzlethelyiségül adatott ki, egyik alrovatban sem lehetett kimutatni, hacsak nem laktak benne. Maros-Vásárhely is utal rá, hogy a házi gyűjtőlajstrom 12. pontjában foglalt utasításnál fogva azon üzlethelyiségek, melyekben senki sem lakik, nem vétettek föl, főleg miután a 3. lapon e czélra megfelelő rovat nincs is nyitva, holott ez ipari és kereskedelmi szempontból nagyon érdekes volna. Zala vármegye szerint is külön rovatot kellene nyitni a műhelyek és egyet a bolthelyiségek számára. A házi gyűjtőlajstrom 4. lapján, az épületek kimutatására szolgáló táblázat ellen, nem ritka a panasz, hogy az annyira complicált, hogy azzal számos ügynök sehogysem boldogulhat. Bár a statisztikai táblákkal csak némileg ismerős egyéneknek is a hivatal meggyőződése szerint, egészen könnyű volt a kitöltés, de a félremagyarázásokon okulva, mégis azt kell kívánnunk, hogy jövőre táblás kimutatás helyett az épületekre nézve kutatott adatok kérdőpontokba foglaltassanak. Nem minden alap nélküli Nógrád vármegyének az ci javaslata, hogy az épületekre vonatkozó adatok a házszámozási munkálat alkalmával jegyeztessenek be. Csakhogy akkor a házak előleges számozását nagyobb pontossággal kellene végrehajtani s kivétel nélkül minden házat újra számozni. Győr vármegye a házszámozásra vonatkozólag a következőket jelenti: »Nagy nehézséget okozott, hogy a házak új számozása nem rendeltetett el általánosságban; de különösen, hogy az egyes községek területéhez tartozó puszták, majorok, tanyák, tagbirtokok, magánosan álló házak, nem bírnak állandó hivatalos elnevezéssel s tulajdonosaik, bérlőik szerint változnak s néha két, három, sőt olykor négy-öt névvel is neveztetnek. Szükséges volna, ha minden népszámlálás előtt új házszámozás rendeltetnék el, tekintet nélkül a volt házszámokra, a belterületen kívül fekvő lakhelyek pedig állandó névvel neveztessenek meg.« A községi áttekintésnek és járási kimutatásnak több törvényhatóság kiegészítését óhajtaná. Például Bihar vármegye nézete szerint a községi áttekintésben a népességet nemcsak nem szerint, hanem hitfelekezet és nemzetiség szerint is ki kellene tüntetni s egy példányban a községben visszatartani. Szatmár vármegye szintén ugy találja, hogy czélszerű volna a járási kimutatás rovatait ugy szerkeszteni, hogy abban a népesség: nemzetiség, vallás, kor, nem és családi állapot szerint is kimutattassék s minden egyes községről készüljön ilyen kimutatás. Nagyvárad a népszámlálási anyag beküldési határidejének meghosszabitását kívánja, oly czélból, hogy abból a várost érdeklő s a közigazgatásnál nagy gyakorlati eredménynyel használható adatokat összeállíthassa. Brassó vármegye épugy vagy a beküldési határidőt akarná egy hónappal elhalasztatni, vagy pedig a feldolgozás után akarná a népszámlálási anyagot a községeknek visszaküldetni, hogy azok belőle családi könyvet készíthessenek. Végre a nyomtatványok szétküldésére nézve Bács megye azt a propósitiót teszi, hogy jövőre a nyomtatványok ne a megyékhez, hanem közvetlenül a községekhez küldessenek s hasonlóképen a kitöltött házi gyüjtőlajstromok és számláló lapok ne a megyei központba küldessenek be, hanem a járásoktól közvetlenül az országos magyar kir. statisztikai hivatalhoz. Az indítvány második része egészen helyes, első része azonban oly óriási expeditionáJis munkaterhet róna az országos statisztikai hivatalra, a melynek az aligha tudna m gfelelni. Ezek voltak a fontosabb megjegyzések a törvényhatóságok jelentéseiben. A bevezetés szűk kerete nem engedte, hogy valamennyi észrevétel érdemleges elemzésébe vagy esetleg czáfolatába bocsátkozzunk, a jövő népszámlálás előkészítése alkalmával azonban kétségkívül jó szolgálatot fognak tenni.