A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

A meteorologiai és földdelejességi m. k. központi intézet átlagos iiőmérsékét, a ini kétségkívül figyelemreméltó njjmutaszivességéből közöljük Magyarország különböző részéből novem- tásul szolgálhat a jövő népszámlálások időpontjának megállaber, deczember és január hónapok két első pentádjának 20 évi j pitására. évek átlagában M e g f i g y e 1 ő á 11 o m á s o k 1. Gsik-Somljó 2. Árvaváralja 3. Kolozsvár . 4. Nagy-Szeben 5. Eperjes 6. Debreczen . 7. Budapest 8. Arad . . . 9. Pozsony . . 10. Zágráb . E táblázat nem szorul magyarázatra; a legszembeszökőbben igazolja, hogy hőmérsékleti viszonyaink határozottan a november első harmadában tartandó népszámlálásokat javasolják. Az ország keleti részében már deczember hó második pentádjában is nagyon alacsony az átlagos liőmérsék s az egész országban gyakoriak az erős hózivatarok, melyek a közlekedést sokszor egészen megakasztják. A laprendszerre fektetett népszámlálás ellen csak elvétve emelkedtek hangok. Abauj-Torna és Arad vármegye a régi lajstromos rendszerre kivánna áttérni, az előbbi csak a kis falusi községekben, az utóbbi szintén azzal az indokolással, hogy a falusi nép ugy sem tudja maga kitölteni a lapokat s az ügynök munkája sokkal könnyebb volna a lajstromos rendszer szerint, melynek még azt az előnyét is kiemeli, hogy a népszámlálási lajstromokat a községnél későbbi hivatalos czélókra, pl. illetőségi, üjonczösszeirási, stb. ügyekben nagyon jól fel lehetne használni. Somogy vármegye a számláló lapok alakját megnagyobbittatni s egy fehér lapra a család összes férfitagjait, egy kékre pedig az összes nőtagjait beirni javasolja. Ep oly elfogadhatatlan az egyik, mint a másik javaslat, a számlálólapok rendszere nagy haladást képvisel a népszámlálás technikájában, annak előnyeiről apró kényelmi szempontokból lemondani semmi szin alatt sem lehet, már pedig a közös családi számlálólapok kiállítása is jóformán visszaesés volna a lajstromos rendszerhez s a számlálólaprendszer roppant előnye, a különböző viszonyok combinativ feldolgozása csakis ugy volna lehetséges, ha ezek a családi lapok külön egyéni számlálólapokra Íratnának át. a mi kettős munkát okozna, nem is számítva a másolás közben becsúszó hibák légióját. Némely vármegyék a népszámlálási nyomtatványokat megfelelőnek s a felülről nyert utasításokat hézagtalannak találták, sokkal nagyobb azonban azoknak a törvényhatóságoknak a száma, melyek egy vagy más kifogást tettek a nyomtatványok ellen. Gyakran egész általánosságban mondták, hogy a felvételi minták bonyolultak, homályosak s egyes kérdésekkel még a míveltebb emberek sem tudtak tisztába jönni: még gyakrabban azonban a számlálólap és házi gyűjtő-lajstrom egyes kérdéseire tettek többé-kevésbé alapos megjegyzéseket és kifogásokat. A fontosabbakat röviden megérintjük, kezdve a számlálólapon, annak egyes kérdéseit sorban szemügyre véve. Az 1-ső'kérdés rovatát (Mi a vezeték- és keresztneve?) Usó-Fehér vármegye tágabbnak óhajtja, hogy a férjes és Január 1-től5-ig 6-tól—10-ig 8-4 — 8*5 — 6-5 — 6-0 — 6-4 — 6-i — 5-8 — 5-8 — 4-7 — 3-8 — 4-i — 3-4 — 3-Ű — 2-3 — l-e — 2-3 ú). a Z 0 O'á — 1-4 I özvegy nőknél a családi néven kiviil a férj utáni nevet is belehessen írni: mert a revisió alkalmával csak igy lehet ellenőrizni, hogy mennyi háztartásnak kell lenni a házi gyűjtőlajstromban. Pest és Gömör vármegyék, valamint Debreczen város csak kérdésként veti föl, hogy férjes nőknél beirandó-e a férj neve, Arad város ellenben az utasításban kimondani kívánja, hogy a férjes vagy özvegy nőknek nemcsak férjük utáni, hanem saját családi nevük is kiírandó. A név statisztikailag nem dolgoztatik fel, bevallására főleg ellenőrzési szempontból van szükség, de nem alaptalan AlsóFehér vármegye megjegyzése sem, mert a férjes nőknél ugy háztartás, . valamint a családi viszony megállapítására a férj neve jó segédeszköz nemcsak a vármegyei felülvizsgálat, hanem a központi revisió alkalmával is. A családi névre azonban a férjes és özvegy nőknél semmi szükség, az bízvást mellőzhető, mert csak az ügynök munkáját szaporítja ok nélkül. Köztudomású, hogy a kor bevallása mennyire megbízhatatlan. A népesség míveletlenebb része gyakran a legjobb akarat mellett sem tudja helyesen megmondani saját vagy hozzátartozói korát, kerekszámokban beszél s minél öregebb valaki, korát annál kevésbé tudja pontosan. Kivált az évet nem tudja, melyben született s több törvényhatóság ajánlja — és pedig joggal — hogy jövőre a számlálólapon ne azt kérdezzük, hogy mikor született, hanem inkább azt, hogy hány éves vagy hányadik esztendejében van. Igaz, hogy a számlálólapok betöltéséhez kiadott utasítás végén van egy átszámító tábla, melyről le lehet olvasni, hogy bármelyik korévnek melyik esztendő felel meg, ez azonban már megnehezíti az ügynök munkáját s gyakori tévedéseknek szolgálhat kútforrásául. Kétségtelen azonban, hogy akkor sem jutunk megbízható adatokhoz, ha azt kérdezzük is, hogy »hány éves«. Némely megye egyetlen expedienst abban lát, ha a születési vagy korév az anyakönyvvezető lelkészek közbejöttével előlegesen állapittatik meg minden egyénre nézve. Nagyon figyelemreméltó — bár kétségkívül módosítást igényelne — Dallmann .József bakonysárkányi plébános következő javaslata, melyet Fejér vármegye jelentésében olvasunk : »Rendeltessék el közigazgatásilag, hogy minden családnak legyen egy kis családi ívecskeje. Midőn valaki esküszik, kap egy ilyen családi ívecskét: esketés után az eskető pap a házastársakat ebbe belevezeti, a születési és esketési évszám és nap kitüntetésével. Később a született gyermekeket is bevezetné a pap, valamint az esetleges halálozásokat is.« Az eszme nagyon Hőmérsékleti pentád-értékek C°-ban az 1871—90. November 2-től—6-ig 7-től—11-ig Deczember 2-től—6-íe 7-től—11-ig + 2-9 + 2'4 + 4-7 + 5-3 -f- 4-5 -f- 5-S -I- 5-8 + 7-4 4- 5-8 + 7-0 -f 2-4 -f- 2-6 + 3-9 + 4-C -j- 4*5 -f 5-5 + 5'5 + 6-5 + 5-6 + 6-y — A-9 — 1-8 -f 1-5 + l-l - 0-3 4- 0-7 + 1-3 + 2-3 + 1-2 H- 2-r 4-7 3-8 3-o 2'o 1-7 1-5 0-8 O'u 0-5 0-6