A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 13. A testi és szellemi fogyatkozásokban szenvedő népesség

164*" Az egyes országrészeket tekintve tisztán, 1890-ben tizezer lakosra jutott Országrész Vak Siketnéma Elmebeteg Hülye Összesen Országrész férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi „ no Duna bal partján ....... .... 11 10 14 13 4 4 14 11 43 38 Duna jobb partján 10 10 10 10 5 6 14 11 39 37 Duna-Tisza közén 12 10 10 8 12 11 9 6 43 35 Tisza jobb partján • 9 9 14 11 5 4 12 9 40 33 Tisza bal partján 9 10 10 8 5 4 11 8 35 30 Tisza-Maros szögében 11 9 10 8 5 5 9 7 35 29 Erdélyben 11 11 14 11 6 5 15 12 46 39 Fiúméban 8 4 9 1 9 6 6 — 32 11 Horvát-Szlavonországokban 10 10 12 10 6 6 12 9 40" 35 A Szt.-István korona országaiban 11 10 12 10 6 6 12 9 41 35 A különbözet a vakok tekintetében az egyes országrészek között nem nagyon jelentékeny, ugy hogy a megoszlás meglehetősen egyenletesnek mondható, a maximális arányszámot a Duna-Tisza közén alighanem a trachoma-járvány nagymérvű elterjedésének tulaj donithatjuk. Az elmebetegek feltűnő nagy száma a Duna-Tisza közén, méltán tulaj donitható a budapesti két nagy állami s számos hatósági és magán elmegyógyintézetnek, melyekben évről-évre mintegy kétezer elmebeteget szoktak ápolni. A siketnémák feltűnő nagy száma tekintetében három országrész válik ki, a Duna bal partja, a Tisza jobb partja és Erdély. Ez arra mutat, hogy a földrajzi fekvés befolyással van a siketnémaság gyakoriságára, mert a hegyes felvidéken és a szintén hegyes Erdélyben fordulnak elő legnagyobb számmal. A nagy magyar alföldet magában foglaló három országrész (Duna-Tisza köze, Tisza bal partja és a Tisza-Maros szöge) teljesen egyenlő arányszámot mutat, mig a Duna jobbparti dombvidéken a férfiak között ugyannyi a siketnéma, de a nők között a három előbbi országrészszel szemben, valamivel több. Ha már a siketnémák számánál is kimutatható a földrajzi fekvés hatása, még inkább áll ez a hülyékre nézve. Itt valóban meglepő különbségeket látunk, mig a Duna-Tisza közén 10.000 férfi közt csak 9, s ugyanannyi nő között csak 6 hülye tatáltatott, Erdélyben 10.000 férfi közt 15, a nők közt pedig 12. A Duna két partján is' igen nagy a hülyék aránya, sőt a Tisza két partján is jelentékeny, mérsékeltnek a Duna-Tisza közén kivül csak a Tisza-Maros szögében mondható. Még tanuságosabb a hülyék megoszlásának szélsőségeit mutató következő táblázat: Férfiaknál 81 Moson vármegye, 27 Hányad » 26 Pozsony, Ung vármegyék, 24 Pécs, 21 Fogaras, Szeben, Győr vármegyék, 19 Gsik megye, Selmecz- és Bélabánya, 18 Zólyom vármegye 17 Kecskemét, Háromszék, NagyKüküllő vármegyék, 16 Esztergom, Fejér, Udvarhely vármegyék, (átlqg 12) 1 Sopron, 3 Kassa, 4 Pancsova és Győr városok, 6 Újvidék, Budapest, Zombor városok, Turócz vármegye, 7 Pozsony és Szabadka városok, Heves és Borsod vármegyék, 8 Komárom város, Gömör, Hont, Jász-N.-Kun-Szolnok, Temes és Torontál vármegyék. 35 Moson vármegye, 27 Selmecz- és Bélabánva, 22 Hunyad vármegye, 20 Pozsony, Győr vármegyék, 18 Háromszék vármegye, 17 Ung » 16 Gsik » 15 Árva » 14 Szeben » 13 Komárom » 12 Pécs város, Fogaras, Udvarhely, vármegyék, 1 Versecz, Nőknél (átlag 9) 3 Nagy-Várad, Pancsova, Budapest, Komárom, Maros-Vásárhely, 4 Székes-Fejérvár, Szeged, Temesvár városok és Turócz vármegye, 5 Sopron, Kassa városok, Borsód, Csanád, Heves, Krassó-Szörény és Ugocsa vármegyék, 6 Arad, Pozsony, Szabadka, Újvidék és Zombor városok, Csongrád, Jász-N.-Kun-Szolnok, Liptó, PestPilis-Solt-K.-Kun, Szabolcs, Szatmár és Temes vármegyék. A városok előnye e táblázatokból is kitűnik, Selmeczbányán kivül, mely törvényhatósági joggal felruházott városaink között az egyedüli bányaváros, a bányavárosoknak talaja és vize pedig köztudomás szerint a hülyeség terjesztésére igen alkalmas, csak Pécs és Kecskemét mutatnak nagyobb arányokat. Az az orvosi irodalomban már bebizonyitottnak vett észlelet, hogy a hülyeség a Csallóközben s Erdély déli részében endemikus, azaz helyhez kötött baj, a jelenleg kimutatott számokban is megerősitést, nyer és pedig olyannyira, hogy a hülyeség által leginkább sűjtott törvényhatóságok nagyobb része ezekre a vidékekre vagy környékükre esik. Igen feltűnő Budapest és Komárom városok kedvező aránya, de jelentékenyen javult a helyzet Fogaras megyében is, mely (10.000 lélekre 45 hülyével) 1880-ban ha ugyan a csökkenést nem a legutóbbi felvétel hiányossága okozza, a leginkább sűjtott törvényhatóság volt. A legérdekesebb s egyúttal a legfontosabb viszony, melyet ezen szerencsétlenek adatainak statisztikai feldolgozásánál különös figyelembe kell vennünk, a foglalkozásmód, azaz annak kiderítése, vájjon a vakok, siketnémák, elmebetegek és hülyék között mily arányban vannak a productiv munkások, s általában, melyek azon foglalkozási ágak. melyek e szerencsétleneknek kenyeret nyújtanak? Miután azonban mindezen kérdések tárgyalása csak ugy lehet szabatos, ha annál népünk általános foglalkozási viszonyait vesszük alapul: ismétlések elkerülése czéljából a testi és szellemi fogyatkozásban szenvedők foglalkozásának feltüntetését s az abból levonható következtetéseket jelen műnek a foglalkozási statisztikát tartalmazó II. kötetére kell fentartanunk. Az alább következő táblázat a négy fogyatkozás valamelyikében szenvedő egyének korviszonyait egyenkint tárja fel az egész Magyarbirodalom népességében: