A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 12. betegségi állapot

162*" Táblázatunk végeredménye a városokban is nagyobb betegedési arányt mutat a nőknél, mint a férfiaknál, de mig az országos átlagban" 100 beteg között 7'is-al több a nő mint a férfi, a városokban ellenben ezen többlet csak 2*72°/o. Nem kell azonban figyelmen kivül hagyni, hogy az itt névszerint felsorolt 47 város jó nagy része valóságos népes falu s ha külön megvizsgáljuk azt a 18 várost, a hol a beteg nők száma kevesebb, mint a beteg férfiaké, túlnyomólag igénytelen kisebb helyekre akadunk, ellenben a nagyobb s egészen városi jellegű s nagyvárosias lakásviszonyokkal biró városokban a beteg nők száma csaknem mindenütt sokkal nagyobb. És pedig volt arányszám szerint a betegek közt a következő helyeken: .. Több vagy férfi no , .. kevesebb (—) no Arad 39-21 60-79 21-58 Budapest 48-30 51*70 3*40 Fiume 68-77 31-23 — 37*54 Győr 44-27 55*73 11*46 Kassa 38*88 61-12 22-24 Kolozsvár 50-35 49*65 — 0'70 Pozsony 37*87 62*13 24-26 Sopron 34*08 65-92 31*84 Temesvár 38*95 61-05 22*10 Zágráb 53-41 46'59 —• 6*82 Fiume kivételével (hol a terhes hajózási és kereskedelmi munkák és a veszélyes viharok némi magyarázatául szolgálhatnak a beteg férfiak túlnyomó számának) e városok túlnyomó részénél a beteg nők száma jelentékenyen nagyobb, mint a férfiaké. Ez a néhány szám természetesen legfelebb csak tájékoztatóul szolgálhat a művelt középosztály női részének egészségi állapotára nézve, bizonyítékul azonban egyáltalán nem, mivel még Budapesten is a műveletlen elemé a túlnyomó nagy többség. Biztosabb tájékozódást nyerhetnénk, ha a betegségi eseteket a betegek vagy családfőik foglalkozása szerint csoportosítva lehetne bemutatnunk s igy az értelmiségi keresethez tartozó családfők és azok hozzátartozói körében felmerült megbetegedések arányszámát más foglalkozásokéval lehetett volna összehasonlítani. Az összehasonlításul szolgáló alapszámoknak fentebb jelzett hiányossága s a feldolgozással járó nagy munka miatt azonban erről a jelen alkalommal le kellett mondanunk. Hasonlókép mellőzhetőnek találtuk a betegek életkorának kimutatását is, mert bármily tanúságos volna nemcsak közegészségügyi, de társadalmi és nemzetgazdasági szempontokból kutatni, hogy a betegségek minő szerepet játszanak a különböző korcsoportokban, az a körülmény, hogy a szegényügy statisztikája hazánkban ez idő szerint teljesen fejletlen, úgyis kizárna minden tanulságos következtetést. A betegek életkorának ismerete nálunk inkább csak a gyermekhalandósággal kapcsolatban birna érdekkel, de az ide vonatkozó tényeket a népmozgalmi felvételek, különösen pedig a születések és halálozások adatainak összehasonlítása úgyis sokkal világosabban deríthetik ki, mint a népszámlálás, mely egy hosszabb időszakonként meghatározott időpont szerint és csak a tényleges állapotot veszi számba. Egyetlen viszonyt tüntethetünk ki csak táblázatunkban részletesen: a betegségek időtartamát. Hasonlítsuk össze ezeket az adatokat a mult népszámláláséival — természetesen csak az anyaországra vonatkozólag, mivel Horvát-Szlavonországokban akkor az adatokat nem gyűjtötték össze — s eredményül azt találjuk, hogy a betegek közül volt százalékokban a betegség tartama szerint: A betegség tartama 1880-ban 1890-ben A betegség tartama férfi nő férfi nő 1—3 hétig 18*46 17-79 25-55 23-78 1—2 hónapig 11*23 10-90 15-81 14*84 14-81 13-02 13-25 12-69 6—12 » > 8-23 8-47 8-14 8-04 1—10 évig 20-73 21*93 20-52 22-15 Tiz évnél hosszabb ideier 4-28 4-19 4-19 4*47 Bizonytalan ideig 22-26 23-70 12-54 14-03 100-00 lOO-oo lOO-oo lOO-oo Az eltérés a két népszámlálás adatai között feltűnően nagy a rövid ideig és a bizonytalan ideig tartó betegségek arányszámánál, melyek közül az előbbiek 1890-ben sokkal nagyobb s az utóbbiak sokkal kisebb számban szerepelnek. Feltűnő azonban, hogy a rövid ideig tartó betegségek száma a nők között jelentékenyen csekélyebb arányban szaporodott, mint a férfiaknál s ennek megfelelően az egy évnél hosszabb idő óta betegek száma náluk aránylag több, mint a mult népszámlálás alkalmával volt, holott a férfiaknál valamivel (0*3o°/o) apadt. Akut betegségek . . Krónikus betegségek . Bizonytalan ideig tartó betegségek Igy is több a kroniküs baj, mint az akut betegség, különösen a nők között, de láthatjuk azt is, hogv e hosszan tartó s igy rendesen állandó munkaképtelenséget okozó betegségek számaránya 10 év alatt apadt és épen a nemzet produktiv tevékenységének jelentékenyebb tényezőjénél, a férfiaknál, nagyobb A mult népszámlálás alkalmával a krónikus jellegű (két hónapnál tovább tartó) betegségeket az akut jellegtíekkel összehasonlítva az a feltűnő és a köztudattal nehezen megegyeztethető eredmény jött ki, hogy az összes betegségek között csak 29*a°/o volt akut jellegű, 70*s°/o azonban, azaz kétharmadnál is jóval több súlyos, tartós betegség. A tévedést részben az okozta, hogy a bizonytalan ideig tartó betegségek is a krónikus bajokhoz számíttattak, holott a bizonytalanság nagyrészt az időtartam feljegyzésének hiányából eredt. Ezeket mellőzve, az arány a következő : 1890. férfi nő 41*36 °/o 46'io » 12*54 V 1880. férfi nő 29*69 % 28-69 % 48-05 » 47*61 » 22-26 » 23-70 » 38-62 % 47-35 » 14*03 » arányban, mint a nőknél. Mindenesetre elég szomorú tény, hogy még igy számítva is a krónikus bajok hazánkban a constatált betegségeknek csaknem felét teszik, bizonynyal nagyrészt az elterjedt tüdő vész és gyomorhurut esetei.