A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 12. betegségi állapot

12. A betegségi állapot. A lakosság betegségi állapotának felderítését legelőször a rault 1880-iki népszámlálás tűzte ki feladatául. Ez a kísérlet azonban csak az anyaországra terjedt ki. A jelen népszámlálás tehát az első. melynek adataiból a Magyarbirodalom összes népességének betegségi állapotáról nyerhetünk képet. Ez adatok szerint, a Szent István korona országaiban az 1890-ik év utolsó Általában Az összes népességből százalékban A különbözet a két népszámlálás adata között szerfölött nagy, olyannyira, hogy azt nem tulajdonithatjuk kizárólag az 1880-iki népszámlálás alkalmával uralkodott járványoknak, hanem legalább részben annak a körülménynek, hogy a népesség 1880ban, a mikor a betegségi állapotra vonatkozó adatok először gyűjtettek, talán nagyobb érdeklődést tanúsított ezen adatok bevallásánál. De okozhatta a jelentékeny különbséget a betegségi állapotra vonatkozó eltérő felfogás is, a mi oly kevéssé határozott fogalomnál, a minő a betegség, épen nem látszik kizártnak. Egyébiránt ha megengedjük is, hogy az 1880-iki és 1890-iki népszámlálások által a betegségi állapotra vonatkozólag kiderített eredmények a mondottaknál fogva nem alkalmasok egészen napján 76.062 férfi s 87.825 nő volt beteg, vagyis a férfiak öszszes számának 0*s9°/o-a s a nőknek épen egy százaléka. Mivel a. mult népszámlálási adatok csak az anyaországra vonatkoztak, az összehasonlítás csak ezzel történhetik meg. Volt ezek szerint beteg Magyarországban: 1880-ban 1890-ben férfi nő férfi nő . . . 94.287 104.063 64.509 75.781 . . . 1*39 1*49 0*87 0*99 az összehasonlításra, mindazonáltal be kell ismerni, hogy a betegségi esetek számának rendkívüli apadása legalább részben közegészségügyünk javulását jelenti. A jövő népszámlálás eredményei fognak a javulás fokának általános megítélésére határozottabb támpontot nyújtani. Tanúságos azonban, a jelenlegi két népszámlálás adatait a részletekben is összehasonlítanunk, hogy a közegészségi állapot javulását az ország egyes részeiben megítélhessük. Bemutatjuk e szerint a betegek számarányát törvényhatóságok szerint mindkét népszámlálás adatait összeállítva s könnyebb áttekintés végett 1000 lakosra átszámítva: s S N 1000 lakosra jutott beteg SÍ 1000 lakosra jutott beteg Országrész, törvénvhatóság Országrész, törvényhatóság >> Országrész, törvényhatóság 'S 1880-ban 1890-ben O 1880-ban 1890-ben 1880-ban fa 3 Gvőr váx-megye 13 11 I Magyarország. 33 22 együtt . . . 17 14 a) Duna bal partja. 4 Komárom vármegve 16 11 1 Árva vármegye 16 10 Komárom, sz. k. v 30 16 2 Bars » 18 12 együtt . . . 17 14 3 Esztergom » . 17 14 5 Moson vármegve 12 10 4 Hont » 17 10 6 Somogy » 13 9 Selmecz- és Bélabánya, sz. k. v. . . 19 18 7 Sopron » 13 10 együtt . . . 18 11 Sopron, sz. k. v 25 13 5 Liptó vármegve 14 10 együtt . . . 15 10 6 Nógrád » 17 10 8 Tolna vármegye 15 10 7 Nyitra » 14 10 9 Vas » 10 8 8 Pozsony » 13 9 10 Veszprém » 17 11 Pozsony, sz. k. v 49 19 11 Zala » 13 11 együtt. . . 19 11 Összesen . . . 14 10 9 Trencsén vármegye 11 9 10 Turócz » 22 14 c) Duna-Tisza köze. 8 11 Zólyom » 17 13 1 Bács-Bodrog vármegye 11 8 Összesen . . . 16 11 Baja. thj. felr. v 29 16 Szabadka, sz. k. v 14 1 b) Duna jobb partja. Újvidék, sz. k. v 17 11 1 Baranya vármegye 12 9 Zombor, sz. k. v 22 4 1 12 Pécs, sz. k. v 19 31 együtt . . . 13 7 együtt . . . 13 12 2 Csongrád vármegye 13 10 2 Fejér vármegve 12 9 15 14 Székes-Fejérvár, sz. k. v 14 6 Hódmező-Vásárhely, thj. felr. v. . . 14 9 együtt . . . 13 8 együtt . . . 14 11