A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 10. Anyanyelv és nyelvismeret

140*" Összes lélekszám Magyar Nem magyar Az idegen anyanyelvűek közül magyarul is beszél A magyarul beszélők összes száma A magyarul beszé­lők összes számá­Országrész, a n y a n y e 1 v szám szerint százalék szám szerint az összes lélek­nak szaporodása 1880-tól -1890-ig s törvényhatóság a n y a n y e 1 v ú szám szerint százalék szám szerint szám százalé­kában nak szaporodása 1880-tól -1890-ig •o -o fa 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880­ban 1890­ben 1880-ban 1890-ben 1880­ban 1890­bon szám Szerint "/ó-ókban 7 Hunyad 248.464 267.895 12.668 17.167 235.796 250.728 7.227 9.999 3*06 3-99 19.895 27.166 8-oi 10-14 7.271 36-55 8 Kis-Küküllő . . . 92.214 101.045 22.413 27.652 69.801 73.393 8.245 10.351 11-81 14-10 30.658 38.003 33-25 37-61 7.345 23-96 9 Kolozs 166.384 192.443 41.642 49.757 124.742 142.686 9.025 11.642 7-23 8-16 50.667 61 399 30-15 32-91 10.732 22-18 Kolozsvár . . . 29.923 32.756 ' 23.493 ' 27.514 6.430 5.242 3.660 4.180 56-92 79-74 27.153 31.694 90-74 96-76 4.541 26-72 együtt . 196.307 225.199 65.135 77.271 131.172 147.928 12.685 15.822 9-67 10-70 77.820 93.093 39-64 41-34 15.273 19-63 10 Maros-Torda . . 146.116 163.648 78.469 89.787 67.647 73.861 18.243 21.936 26-97 29-70 96.712 111.723 66-19 65-27 15.011 25-52 Maros-Vásárhely 12.883 14.212 11.373 12.785 1.510 1.427 1.169 1.298 77-41 90-96 12.542 14.083 97' 35 9.9-09 1.541 22-29 együtt . 158.999 177.860 89.842 102.572 69.157 75.288 19.412 23.234 28-07 30-86 109.254 125.806 68-71 70*73 16.552 15-15 11 Nagy-Küküllő . . 132.454 135.312 12.424 14.148 120.030 121,164 8.740 14.129 7-28 11-66 21.164 28.277 15*98 20-90 7.113 33*61 12 Szeben 141.627 148.738 3.092 4.342 138.535 144.396 2.828 7.285 2-04 5-05 5.920 11.627 4-18 7-82 5.707 96*40 13 Szolnok-Doboka . 193.677 217.550 32.553 38.961 161.124 178.589 8.417 10.271 5-22 5-75 40.970 49.232 21*15 22'63 8.262 20-17 14 Tordá-Aranyos 137.031 150.564 31.551 37.590 105.480 112.974 7.346 8.78Ő 6-96 7-78 38.897 4-6.376 28-39 30-80 7.479 19-23 15 Udvarhely .... 105.520 110.132 97.909 103.209 7.611 6.923 3.971 4.072 52-1758-82 101.880 107.281 96-55 97-41 5.401 5*30 Összesen . 2,084.048 2,251.216 630.477 697.945 1,453.571 1,553.271 109.190 146.889 7-51 9-44 739.667 844.834 35*49 37*53 105.167 14*22 Magyarország ösz­sesen 13,728.622 15,133.494 6,403.687 7,356.874 7,324.935 7,776.620 817.638 1,073.408 11-15 13-80 7,221.325 8,430.282 52*62 55*71 1,208.957 16-74 Fiume város és ke­rülete 20.981 29.494 383 1.062 20.598 28.432 100 687 0-48 2-33 483 1.749 2'3U 5-93 1.266 262*11 Horvát - Szlavonor­szág 1.892.499 2,186.410 41.417 68.794 1,851.082 2,117.616 11.037 34.215 0-60 1-62 52.454 103.009 2*72 4*71 50.555 96*38 A Szt.-István ko­rona országai ösz­szesen 15,642.102 17.349.398 6,445.487 • 7,426730 9,196.615 9,922.668 828.775 1,108.310 9-01 11-17 7,274.262 8,535.040 46-so 49-20 1,260.778 17*33 Az összes magyarul beszélők az anyaországban már 1880-ban is abszolút többségét képezték a népességnek, az arány 1890-ben még kedvezőbb s az utóbbi népszámlálás alkalmával már közel álltak hozzá, hogy az egész Magyarbirodalomban is elérjék az abszolút többséget. Ha az egyes országrészeket tekintjük, a magyarul tudók perczentuális aránya a Duna bal part­ján S's^/o-kal, a Duna jobb partján 2*17, a Duna-Tisza közén 3*:;4, a Tisza jobb partján 3'49, a Tisza bal partján 1*85, a Tisza-Maros szögében 3'io, Erdélyben 2*04, Fiúméban 3*63, IIorvát-Szlavon­országokban pedig l'09°/o-kal ment előre. Az egész felvidéken, az ország közepén s délkeleten nagyon kedvező volt a magyaro­sodás terjedése, a Tisza bal partján és Erdélyben azonban csak igen mérsékelt, valamint a Duna jobb partján is. De a magyarul tudók aránya egyes megyékben itt is nagyon szép előmenetelt tanusitott s az ország 63 megyéje közül csupán három megyében hanyatlott. Heves megyében 99'67°/o-ról, 99-64=°/o-ra, a mi azonban e tisztán magyar megyében számba sem jöhet, valószinűleg csak némi csekély számú tót ajkú cselédség és napszámosok beköltözésének következménye. Sok­kal figyelemre méltóbb, hogy Ung megyében a magyarul tudók százaléka 34-96°/o-ról leszállott 34'84°/o-ra, Háromszék megyében pedig 91'37°/o-ról 90*94°/o-ra. A magyarul tudók összes számát térképen is kimutatjuk és pedig nemcsak megyénkint, hanem járások, rendezett tanácsú és törvényhatóságú városok szerint is, a mi különösen azokban a megyékben bir fontossággal, a hol a nyelvhatárok egymással érintkeznek, ilyen például Bereg megye, melynek felső része csak­nem tiszta ruthén, alsó része pedig tiszta magyar. A mellékelt térképen tehát a nyelvhatárok is külön válnak, habár nem oly élesen, mint az ethnografiai térképen, a hol más nyelvűek tömegé­ben elszórt apró szigetek is meg vannak jelölve. Eddigi ismertetésünkben csak egy izben mutattuk ki külön a városi népességet. Pedig ez, épen nemzetiségi szem­pontból, különös figyelmet érdemel. Már az 1880-iki nép­számlálás kideritette azt a meglepő s az addigi közfel­fogással meglehetősen ellenkező igazságot, hogy a magyarság főereje épen a városokban van s arányuk a városi népességben sokkal kedvezőbb, mint a vidéki népességben; mert mig az anyaország összes népességében csak 46'65°/o esett a magyar ajkúakra, a törvény hatóságú és rendezett tanácsú városokban 64-46°/O. AZ új népszámlálás nemcsak hogy igazolta az 1880-iki népszámlálás adatait, hanem a helyzetet a magyarságra nézve még jóval kedvezőbbnek tüntette fel. A városi és vidéki népesség, nemzetiség szerinti meg­oszlását, az előbbit városainknak két különböző kategóriája sze­rint részletezve a következő kimutatás tünteti fel: L é t szám ­a 25 törvényhatósági joggal biró városban a rendezett tanácsú városokban Folyó szár A n y a n y e 1 v összesen °/o-ban összesen %­ban Folyó szár 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1 Magyar 689.420 888.818 61*95 66*77 693.645 771.681 67*24 69*00 2 249.344 247.255 22*41 18*58 141.778 141.084 13*74 12-62 3 Tót 57.157 61.814 5-14 4*64 103.715 91.387 10-05 8*17 4 Oláh 19.096 20.541 1*72 1*54 61.303 69.748 5-94 6*24 5 580 509 0-05 0*04 3.136 3.263 0*31 0 29 6 Horvát-Szerb . . . 78.596 85.863 7*06 6"45 13.606 26.946 1*32 2*41 7 Vend 340 635 0-03 0-05 137 112 O-oi O-oi 8 18.289 25.632 1-64 1-93 14.333 14.096 1*39 1-26 Összesen , . . 1.112.822 1.331.067 lOO-oo 100*00 | 1,031.653 1.118.317 lOO-oo lOO-oo

Next

/
Thumbnails
Contents