A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 10. Anyanyelv és nyelvismeret

140*" s »nä N tß Országrész, Összes polgári népesség Magyar Német Tót Oláh Ruthén -o 'S fa törvényhatóság 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 7 Hányad » . . 248.464 267.895 12.668 17.167 7.189 8.047 195 347 224.310 238.486 58 47 8 Kis-Küküllő » . . 92.214 101.045 22.413 27.652 17.612 18.273 12 2 46.034 49.573 — — 9 Kolozs » . . 166.384 192.443 41.557 49.757 6.460 6.745 40 66 112.485 130.051 83 6 Kolozsvár, sz. k. v. . . 29.923 32.756 23.579 27.514 1.466 1.336 120 110 3.950 3.226 — 8 együtt . 196.307 225.199 65.136 77.271 7.926 8.081 160 176 116.435 133.277 83 14 10 Maros-Torda vm. . . . 146.116 163.648 78.466 89.787 5.989 5.996 34 121 55.054 61.510 1 4 Maros-Vásárhely, sz. k. v. 12.883 14.212 11.376 12.785 528 447 13 19 670 669 — — együtt . 158.999 177.860 89.842 102.572 6.517 6.438 47 140 55.724 62.179 1 1 11 Nagy-Küküllő vm. . . 132.454 135.312 12.424 14.148 59.298 59.575 12 12 53.341 53.644 3 A 12 Szeben » . . 141.627 148.738 3.091 4.342 42.094 42.497 22 108 93.860 98.719 89 íoi 13 Szolnok-Doboka » . . 193.677 217.550 32.553 38.961 4.749 6.234 263 255 150.738 166.806 236 ftj 14 Torda-Aranyos » . . 137.031 150.564 31.551 37.590 441 841 60 73 100.238 107.491 82 61 15 Udvarhely » . • 105.520 110.132 97.909 103.209 2.411 2.131 30 20 3.217 3.191 — — . Összesen . 2,084.048 2,251.216 630.477 697.945 211.748 217.670 1.091 1.880 l,184.883|l,276.890 635 35Í Magyarország összesen . 13,728.622 15,133.494 6,403.687 7,356.874 1,869.877 1,988.589 1,855.442 1,896.641 2.403.035 2,589.066 353.226 379.782 Fiume város és ker. 20.981 29.494 383 1.062 895 1.495 9 24 6 13 3 4 Horv.-Szlavonország. 1 Belovár-Kőrös vm. . . . 219.529 266.210 2.562 8.424 1.559 3.683 52 181 390 649 9 22 2 Lika-Krbava » . . . 174.239 190.978 9 15 122 100 3 5 1 1 — 1 3 Modrus-Fiume » . . . 203.173 220.629 131 347 210 475 27 49 — — — 2 4 Pozsega » . . . 166.512 202.836 4.902 9.429 7.336 10.726 314 659 36 11 2 109 5 Szerém » . . . 296.878 347.022 14.364 20.854 41.263 57.508 6.794 9.2-24 1.364 1.117 2.809 3.452 6 Varasd » . . . 229.063 258.066 834 1.044 1.685 1.939 52 49 — 104 — 1 7 Verőcze » . . . 165.025 196.639 16.232 25.240 17.532 26.958 1.678 3.205 229 851 í 1 Eszék, sz. k. v 18.201 19.778 1.152 1.378 8.970 10.657 52 72 5 3 3 együtt . 183.226 216.417 17.384 26.618 26.502 37.615 1.730 3.277 235 856 4 8 Zágráb vm 391.491 446.723 649 883 1.784 2.020 58 123 11 76 3 o Zágráb, sz. k. v 28.388 37.529 582 1.180 2.678 3.427 48 47 7 12 6 12 együtt . 419.879 484.252 1.231 2.063 4.462 5.447 106 170 18 88 9 15 Horvát - Szlavonorszácj összesen 1,892.499 2,186.410 41.417 68.794 83.139 117.493 9.078 13.614 2.044 2.826 2.883 3.606 A Szt.-lstván korona országai együtt .... 15,642.102 17,349.398 6,445.487 7,426.730 1,953.911 2,107.577 1,864.529 1,910.279 2,405.085 2,591.905 356.062 383.392 Ha az egyes országrészeket tekintjük, legerősebb volt a magyarság szaporodása a Tisza-Maros szögében, meghaladva még a Duna-Tisza közének rendkívül kedvező szaporodását is. Itt 20°/o-nál egyetlen megyében sem volt kisebb s minél csekélyebb a magyar anyanyelvűek abszolút száma, szaporodásuk annál nagyobb progressióban történt, a közel háromnegyedrészben magyar Csanádban 20°/o volt, a csak csekély magyarsággal bíró Krassó-Szörényben ellenben meghaladta a 46°/o-ot. Az új népszámlálás eredményének egyik legérdekesebb momentuma épen a magyarság terjeszkedése a Tisza-Maros szögében, hol legkisebb részét képezik az általános népességnek. A magyarság erős szaporodása ebben az országrészben részben az újabb telepítések következménye, de még inkább a Csongrád és békésmegyei magyarság lassú terjeszkedésének, átszivárgásának. A magyarság^szaporodása általában is ott a legerősebb, a hol legkisebb számmal fordulnak elő. így Árvában, Trencsénben, Zólyomban, Krassó-Szörényben, Fogarasban, Szebenben, Besztercze-Naszódban, stb. De nemcsak az ilyen megyékben találkozunk igen} kedvező eredmény nyel, hanem például Pest megyében is, mely legnagyobb tömegét szolgáltatja a magyarságnak, a 'magyar anyanyelvűek szaporodása meghaladta a 30°/o-ot. Ezt részint a vármegye igen kedvező népnövekedésének és a magyarosodás haladásának, részint a főváros rohamos növekedésének tulaj donithatjuk, mely az ország magyar vidékeiről is tömérdek beköltözőt von magához, az idegen ajkúakat pedig erősen assimilálja. A Buna bál partján a magyarság szaporodása körülbelül összeesik az országos átlaggal; csak három vármegye marad azon alul, Bars, Esztergom és különösen Pozsony. Az utóbbiban épen nem mondható kedvezőnek a magyarosodás állapota, inkább visszaesést látunk, semmint haladást; a német elem szaporodása még kedvezőtlenebb, a tótság terjeszkedik a két előbbi rovására. Feltűnő hogy a Duna bal partjának 11 megyéje közül a német ajkúak 7-ben megfogytak s tűrhető szaporodást csakis az egy Turócz megyében értek el. Már fentebb emiitettük, hogy a felvidék német ajkú lakossága mint olvadt folyvást kisebbre a tótság tömegének hatása alatt, ez a folyamat még egyre tart s Pozsonytól Szepesig alig találunk megyét, hol a német ajkúak száma az utóbbi 10 év alatt is meg nem fogyott volna. Sároson kezdve keletre a németek nagy szaporodását a zsidóság okozza. A Duna jobb partján, egyetlen vármegyében sem érte el a magyarság szaporodása az országos átlagot, sőt 7 vármegyében a 10°/o-ot sem. Ez a népnövekedésnek általában kedvezőtlenebb voltával függ össze, két megyében azonban Veszprémben, Baranyában, a német ajkúak jobban szaporodtak, mint a magyarok; ellenben Zala, Győr, Somogy, Moson és Komárom megyében a németek erősen megfogytak. Apadásukat Mosonban az erős kivándorlás okozza, a többi négy vármegyében azonban a magyarosodás idézte elő, ugyanennek tulajdonithatjuk a tót ajkúak fogyását Komárom s a horvát ajkúak apadását Somogy megyében. Baranyában és Vasban a horvátok