A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 10. Anyanyelv és nyelvismeret

115* A magyar kulturát is a különböző népfajok keresztezéséből alakult magyar nemzet teremtette s igy közkincse az az összes hazai népeknek s a magyar nemzeti géniuszban benne van mindazon népfajok erénye és szellemének kivonata, melyek a haza földjét lakják. De másrészről azt a rokonságot sem szabad felejteni, mely a magyar művelődés és a nyugoteurópai népek kulturája közt fennáll. A magyar mindjárt Európában való megtelepedése után nyugoti szomszédaitól nyerte a czivilisátiót s teljes lélekkel csatlakozott a nyugoteurópai polgárosodáshoz. A római katholikus egyházba való belépése, később szenvedélyes csatlakozása a reformátióhoz, valamint általában nagy fogékonysága a nyugoti eszmék iránt, kétségtelenül igazolják, hogy méltó tagjává lett a nyugoteurópai nemzetek nagy családjának. Ki tagadhatná, hogy a magyar fontos világtörténeti szerepet töltött be s van hivatva betölteni jövőre is az által, hogy századokon keresztül Nyugot védbástyája volt a keleti barbárság ellen?! Érdekes jelenség, hogy valamennyi hitfelekezet közül a görög keleti egyház hívei idegenkednek leginkább a magyarságtól s mutatnak legkevesebb hajlandóságot a beolvadásba, mi szintén a nyugoti és keleti czivilisátió közötti ellentétből magyarázható. Magyarország nemzetiségének létszámáról az első tájékoztató adatokat hangyaszorgalmú régi statistikusunk Fényes Elek nyújtotta az 1840. évből, ki egyházi névtárból állította össze roppant fáradsággal ugy a hitfelekezeti, mint a nemzetiségi adatokat s az 1850-ki népszámlálás meglepőleg igazolta munkájának bámulatos pontosságát. Ez adatokat nagy érdekességüknél fogva itt egész terjedelmükben közöljük. Előbb azonban egy kis összefoglaló kimutatásban mutatjuk be a Magyarbirodalom akkori részeinek nemzetiségi viszonyait: Országrészek Népesség t-t c3 Sc O) B 3 •'S > Rácz •s o -aj -3 00 s M ® a c >-> a -o> S it> :0 o O .2 CJ a UJ O Ű c 13 S a> -o s 55 H o K Rácz 72 <A > 2 o it> :0 o O fa U N: Magyarország .... 9,693.744 4,335.058 1,020.237 1,679.212 1,070.163 148.589 391.889 298.817 442.903 40.864 12.000 2.830 4.780 6.150 — 240.252 Horvátország .... 483.868 1.000 — — 479.036 2.900 932 Katonai határőrvidék . 1,008.585 3.-250 30.281 8.044 141.381 258.454 433.576 131.051 500 — 1.600 448 Erdély 1,513.315 368.540 222.159 — 916.015 — — — — — 3.798 400 — — • 2.403 Erdélyi végvidék . . . 180.894 105.911 — — 74.983 — — — — — — — — — Egész Magyarbirodalom 12,880.406 4,812.759 1,273.6771,687.256 2,202.542 886.079 828.365 429.868 442.903 40.864 12.000 2.830 3.798 5.680 6.150 1.600 244.035 s á z a 1 é k O k b a n • Magyarország . . . — 44*72 10-53 17-32 11*04 1-53 4-04 3-oy 4*57 0-42 0-12 0*03 0-05 0-06 — 2-48 Horvátország .... — — 0-21 — — 99-oo 0-60 0-19 Katonai határőrvidék . — 0-32 3-00 0*80 14*02 25-63 42*99 12-99 — — — — — 0-05 0-16 0-04 Erdély — 24*35 14-68 — 60-53 — — — — — — — 0-25 0-03 — — 0-16 Erdélyi végvidék . — 58*55 — — 41*45 — — — — — — — — — — — — Egész Magyarbirodalom — 37-37 9-89 13-io 17-io 6-88 6-43 8*34 3-44 0-32 0-09 0*02 0'03 0-04 0-05 0-üi 1-89 Érdekes összehasonlításra nyújtanak alkalmat ez adatok az újabb népszámlálások eredményével. Csak az a kár, hogy Fényes az akkori téves felfogásból indulva ki. a zsidó felekezet híveit külön nemzetiségnek vette. Az összehasonlításnál a zsidóságot előbb fel kell osztanunk a különböző nemzetiségek között s minthogy túlnyomólag nyelvre vagy magyarok, vagy németek, tulaj donképen e két nemzetiség között kell felosztani. Kétségtelen, hogy a zsidóság a negyvenes években nyelvre korántsem volt annyira magyar, mint mai napság s ha tekintetbe veszszük magyarosodásuk mérvét, aligha tévedünk, ha az 1840-ben Magyarországban lakott 244.000 zsidónak 40°/o-át számítjuk magyarnak, a mi 97.600 vagy kerekszám 100.000 léleknek felel meg, a többi 144.000 pedig bízvást német anyanyelvűnek vehető Ezt a felosztást megtéve a nemzetiségi számarányok 50 évvel ezelőtt és jelenleg következőleg alakulnak: Az összes népesség százalékában Magyar Német Tót Oláh Ruthén Horvát-szerb Vend Örmény Egyéb anyanyelvű 1840-ben 1890-ben 38-13 °/o 42-81 °/o 11-02 °/o 12-15 °/o 13-10 °/o 11-01 °/o l7-io °/o 14-94 °/o 3-44 °/o 2-21 % 16*65 °/o 15-05 °/o 0*32 °/o 0-54 % 0-03 °/o 0-01 °/o 0-21 °/o 1*28 °/o 15*