Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

XIV. A városi népesség különleges viszonyai

VI. Szerzeményből élők. férfi nő összesen 1. Jőveclelmökből élők 6.123 7,242 13,365 2. Nyugdíjból élők . 4,020 2,725 6,745 3. Alamizsnából élők 3,559 7,420 10,979 Összeseu. 13,702 17,387 31,089 1.32 % 1.56 °,o 1.45 o/o VII. Különféle foglalkozásúak. 1. Közszolga 13,169 832 14,001 2. Házi cseléd . 18,643 124,199 142,842 3. Napszámos . 75,958 74,100 150,058 4. A háztartásnál foglalkozik — 490,971 490,971 5. Bordélyház tulajdonos 61 48 109 6. Kéjhölgyek . — 1,962 1,962 7. Fogságban levők 7,1'20 554 7.674 Összesen. 114,951 692,666 807,617 11.09 o/o 62.58 o/o 37.69 % VIII. Iskolába járók. 1. 14 éven felül 24.241 5,341 29,582 2. 14 éven alul . 125,916 117,672 243,588 Összesen. 150,157 123,013 273,170 14.49 °

/

0 11.11 °/o 12.75 0,0 IX. Foglalkozás nélkül. 12.75 0,0 1. 14 éven felül IX. Foglalkozás nélkül. 9.026 18,990 28,016 2. 14 éven alul. 181,523 183,849 365,372 Összesen. 190,549 202,839 393,388 18.38 % 18.32 % 18.36 % Mindössze . . 1.036,384 1.106,652 2.143,036 Mellőzve a részleteket és a fentebbiekben kimutatott nemi különbséget és csak a főcsoportokat tartva szem előtt, következő eredményekhez jutunk: általános tehát a városi népesség városi iaKossag lakosságnál 4- • 1. Értelmiségi kereset . 0.80% 2.20° o 1.40% — 2. Bányászat és kohászat 0.16 » 0.32 » 0.16 » — 28.90 » 11.68 » — 17.22% 4. Ipar 5.04 » 12.06 » 7.02 » — 5. Kereskedelem és forgalom 1.19 > 3.49 » 2.31 » — 6. Szerzeményből élők ... 0.66 » 1.45 » 0.79 » — 7. Különféle foglalkozásból élők 30.81 » 37.69 » 6.88 » — 11 18 v 12.75 * 1.57 » — 21.26 » 18.36 » — 2.90 » A földmivelés és erdészettel foglalkozók tehát azok. kik — mint természetes is, — a városi népesség között sokkal csekélyebb százalékban foglaltatnak, valamint csekélyebb számmal vannak a foglalkozás nélküliek is. Épen oly természetes, hogy épugy az értelmiségi kereset, mint az ipar és kereskedés a városokban találja legszámosabb képviselőjét. Hogy mindamellett a földmivelés még városokban is alakosság közel 12 százalékát foglalkoztatja, mutatja, hogy városaink közül számosan, nevezetesen az Alföldön, inkább mezőgazdasági, mint városi jelleggel birnak. Városi szempontból még érdekességgel birhat annak kutatása, vájjon a testi s lelki fogyatkozásokban szenvedők, meg a betegségekben általában sinlődők más viszonyt mutatnak-e mint a vidéken. E czélra az absolut számokon kivül, azonnal a százalékok összehasonlításába is fogunk. Volt pedig: vak Sikefnéma elmebeteg hülye a városi lakosság között vau t fél-fi 1,580 ) nő 1,637 ^ férfi 1,103 í nő . . . 952 { férfi'. . 1.641 (nő 1,515 \ férfi 1,055 \ nő 889 esik 10,000 lélekre 15 15 10 ) 9 i 16 14 10 15 15 az országban esik 10,000 lélekre 13 12 12 Látnivaló tehát, hogy a vakok és elmebetegek erősebben vannak a városokban, a siketnémák és hülyék azonban vidéken képviselve. Általában pedig az ily fogyatkozásokban szenvedők száma nagyobb a városokban, mint a vidéken\ mert mig az országban átlag 45 ily szerencsétlen esik 10,000 lakosra, a városokban átlag 48, és pedig férfiak közt 51, nők között 43 esik. Hasonlókép erősebb a népesség betegségi állapota is a városokban. Láttuk ugyanis, hogy az országban átlag a népesség 1"45° 0-a találtatott betegnek; a városokban azonban 25-192 férfi, vagyis 2'40°/

o és 27.929 nő vagy 2*52°/

0, együtt pedig 53.121, vagyis átlag 2'48 százalék.