Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

XIV. A városi népesség különleges viszonyai

"797 római katholikus görög és örmény katholikus görög és örmény keleti ágostai evangelikus helvét hitv. evang. unitárius más keresztény .... izraelita egyéb vidéki népesség 45.89 % 12.28 » 15.76 » 8.12 » 13.85 » 0.44 » 0.03 » 3.60 » 0.03 » városi lakosság 54.40 3.14 » 5.20 » 7.73 » 19.51 » 0.20 » 0.04 » 9.68 » 0.10 » Innen látszik, hogy a városi népességben erősebben vannak képviselve, mint a vidéken: a római katholikusok 8'5°/

0kal, a helvét hitvallásuak 5*6 és a zsidók 6°/

0-kal, ez utóbbiak pedig, csekélyebb számukat tekintve, épen háromszor akkora mennyiségben, mint a vidéken. Habár ebből is látszik, mennyire inkább az intelligens néprétegek képezik a városi lakosságot, ugy ez még inkább kiderül a népesség miveltségi fokának összehasonlításánál, kutatva az olvasni-irni tudást. Ha itt is leszámítjuk a városi népességet a vidékiből és csak a 7 éven felüli népességre vagyunk tekintettel, következő arány mutatkozik: vidéki népesség férfi nő olvasni, irni tud 50.80 % 34.08 % csak olvasni tud 4.89 » 13.22 » egyiket sem tud 44.31 » 52.70 » városi lakosság férfi nő 74.08 % 57.33 °/o 1.67 » 5.4!) » 24.25 » 37.18 » Tehát a városi lakosság az olvasni, irni tudásban mind a férfiaknál, mind a nőknél 23'2 százalékkal múlja felül a vidéki népességét s mig e között a férfiak 44"31, a nők 52'7°/

0-ka nem tud olvasni-irni, a városi lakosságnál ez arány csak 24*25 és 37-18, vagyis a férfiaknál 20, a nőknél 15'5%-kal kedvezőbb mint a vidéken. E viszony egyébiránt elég fontos és érdekes arra nézve, hogy külön táblázatban az összes városokra nézve, részletenkint közöljük, minek a XXYII táblázat felel meg. Az anyanyelv vagy nemzetiség is érdekes összehasonlítást enged e két különböző népesség közt tennünk, mint erre már a vallásfelekezeti különbség után is Ítélhettünk. Ha ugyanis itt is levonjuk az összes népességből a városi lakosokat, a következő nemzetiségi arány derül ki: magyar . . . német, tót .... oláh .... ruthén horvát-szerb . egyéb. . . . külföldi . . . beszélni nem tudó általános városi tehát a városi népesség lakosság lakó + sság 41.70% 62.30% 20.60 — 12 .26 » 17.64 » 5 38 — 14.11 » 7.25 » — 6.86 19.39 » 3.62 » — 15.77 2.91 » 0.17 » — 2.74 4.46 » 4.16 » — 0.30 1.28 » 0.62 » — 0.66 0.20 » 0.87 » 0.67 — 3.69 » 3.37 » — 0.32 A magyar anyaország városi népességét tehát túlnyomóan magyarok és részben németek képezik; amaz 20, ez 5°/

0kal nagyobb arányban levén a városi lakosság között képviselve, mint átlag a vidéken. Viszont a tót, oláh, ruthén stb. alig található a városi lakosok között; még pedig a tót általános százalékának csak felében, az oláh egy hatodában, a ruthén majd épen nem. A horvát-szerb alig különbözik számarányában vidéki és városi lakosnál. Csekély számukhoz képest azonban a külföldiek túlnyomóan városi lakókul szerepelnek. A részletek itt is elég érdekesek arra, hogy külön (XXVIII.) táblázaton kimutattasssanak. Magyarul is beszél anyanyelvén kívül: német tót oláh ruthén horvát-szerb vend örmény czigány egyéb külföldi Mellőzve az általános népességnél végrehajtott többi összevetéseket, melyek a városi lakosságot külön tekintve, alig bírnának fontossággal — bár a közlött városi táblázatok segedelmével, bármely egyes esetben könnyen kiszámíthatók, — itt még az anyanyelven kivül beszélt más hazai nyelvek tudása nyújthat érdekes összehasonlításokra alkalmat. Itt azonban az összehasonlítást egész részletességgel keresztül nem lehetett vezetni és szorítkozik csak az állami nyelv tudására. a nép közt általában városokban tehát városokban + — 21.02°, o 33.7% 12.6 — 9.82 » 21.2 » 11.3 — 5.90 » 27.5 » 21.6 — 5.70 » 42.1 » 36.4 — 10.83 » 21.9 » 11.0 — 12.82 » 20.6 » 7.7 — 88.66 » 90.7 » 2.0 — 23.85 » 37.2 » 13.3 -10.82 » 9.3 » — 1.5 "25.07 » 30.6 » 5.5 —