Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

VIII. Az olvasni-irni tudás összevetve a korral, nyelvvel hitfelelezettel

295 Nagyjából itt tehát ugyanazon tapasztalatokat tehetni, hogy a női népesség, bármely anyanyelvüeknél, sokkal csekélyebb mérvben birja a miveltség alapjait, t. i. az irni-olvasni tudást. Legfeltűnőbb e jelenség az oláh és ruthén lakosságnál? hol a megfelelő korban lévő női népesség alig 6 százaléka | tud irni-olvasni, míg a ruthén női népesség 86°/

0-on fölüli része semmi alapismerettel nem bir, mely tekintetben csak a czigánylakosság egészen tudatlan 98.

8°/

0-ka múlja felül. A művelődés eszközeinek birtokában legelső sorban áll a német anyanyelvű lakosság és a külföldi. Itt azonban megjegyzendő, hogy sok német is külföldi nyelvűnek vétetett föl; miután pedig ezeknél a gyermekarány nem ugy áll, mint a benszülött és állandó lakosságnál, — mert idegen nagyobb arányban inkább felnőtt korú tartózkodik az | országban — rájuk nézve a művelődési százalék számítása kelleténél kedvezőbb. Ezek leszámításánál első sorban áll mivelődés tekintetében a magyar ajkú népesség 67°/

0-kal, utánna a tót 53 százalékkal, az olvasni-irni tudó férfilakosság között. Mikép változik e viszony országrészek és megyék szerint, a következő XVI. és XVII. táblázat segedelmével bármely törvényhatóságra nézve kiszámítható.