Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

Történelmi vázlat

XXiX Magyarországban Fiúméban és területén .... Horvát-Szlavonországban és határőrvidékén férfi nő összesen 6.742,662 6.957,343 13.700,005 9,985 11,378 21,363 943,085 946,276 1.889,361 Mindössze. 7.695.732 7.914,997 15.610,729 Összehasonlítva az eredményt az 1870-ki számlálás eredményével. a mikor is a magyar korona országainak jelenvolt polgári népesssége 15.417,327 lelket számlált, csak 193,402 főnyi szaporodás mutatkozik, mi l.

2

5°/

0-nak felel meg. Ezen, épen nem normálisnak tekinthető csekély szaporodás okai bő magyarázatot találnak ama számos elemi csapásban, melyek országunkat az utóbbi évtizedben ismételten érték és azon sok helyt szomorú közgazdasági viszonyokban, melyek között hazánk nagy része ez idő szerint létezik. Mindamellett szükségesnek látszik egynémely oly okára rámutatni a népesség jelen állapotának, melyek épen a statisztika révén mutathatók ki leginkább, és elmondani, leplezetlenül a nézetet a most bemutatott számok helyességére nézve. Mielőtt ebben tovább haladnánk, egy más kimutatáshoz kell folyamodni, melyből az ország egyes vidékei népességének szaporodása meg fogyása inkább kiderül. E kimutatás sommázatainak rövid összevonása a következő : a népesség tehát 1880-ban 1870. 1880. több kevesebb Duna balpartja . . . 1.730,628 1.751,586 20,958 Duna jobb partja . . 2.406,958 2.552,748 145,790 Du a-Tisza köze . . . 2.138,174 2.341,195 203,021 — Tisza jobb partja . . . 1.490,696 1.425,374 — 65,322 Tisza bal partja. . . . 1.888.290 1.822,125 — 66,165 Maros-Tisza szöge . . . 1.753,596 1.721,823 — 31,773 Erdély V 27152^903 270F57rőT — 67,749 Fiume és területén . . . 17,884 21,363 3,479 — Horvát-Szlavonországban . 1.143,920 1.191,845 - 47,925 — a horv.-szlav. határőrvidéken 694,278 697,516 : 3,238 Összesen . . 15.417,327 15.610,729 193,402 — E kimutatásból látható, hogy az ország közepe és nyugati fele kisebb-nagyobb arányban gyarapodott, mig keleti része és nevezetesen a határszéli megyék éjszak-kelettől keletdélnek elég szomorú mérvben megfogytak népességökben. Nevezetesen szaporodott az összes városi népesség, és pedig: A 25 sz. kir. és törvh. város 146,033 lélekkel továbbá 28 megye 311,211 » Összesen ... 457,244 » ellenben fogyott 36 megye 318,484 » ugy hogj

7 a valódi szaporodás az anj'aországban csak 138,760 lélék. Ebből kitűnik, hogy leginkább lokális bajok hatottak a népesség fogyására s bárha el kell ismernünk, hogy a szegé„ nyebb megyék lakosságának egy része a gazdagabb központi és déli megyékben tartózkodik kereset végett, ezeknek népszaporodása mégis intensivebb, semhogy csupán amazok hiányából telt volna ki. Es itt világossá válik a nexus, mely az országrészek csekély gyarapodása és az 1872 —73-diki kolerajárvány pusztításai közt létezik. Csak most tűnt ki, hogy népességünk e nagy csapást még most sem heverte ki egészen, mert épen ott nyilvánul a legcsekélyebb szaporodás vagy épen megfogyás, a hol e járvány legerősebben dühöngött. Kénytelen egyébiránt a szemlélő azon meggyőződésnek is kifejezést adni, hogy a kolerajárvány pusztításai nagyobbak voltak annak idején, mint a törvényhatóságok akkori kimutatásai kitüntették; mert a népesedési mozgalom adatai alapján, vagyis a születési eseteknek a halálozások fölötti többletéből kiszámított népesség már 1879 végén is nagyobb számot tüntet ki, mint a számlálás tényleg konstatált, mert e szerint az, Magyarországban 1879 végén 13.973,166 lélekből állt volna, holott jelenleg csak 13.700,005 derült ki. Miután pedig a népesedési mozgalom adatai közvetlenül az egyes lelkészektől gyűjtetnek, miután a statisztikai hivatal a legszigorúbb evidentiában tartja minden egyes helység lakóinak népesedési mozgalmát,ennek eredményei a valóságtólcsak annyiban térhetnek el, a mennyiben a ki- és betelepedés, vagyis a kivándorlás adatai számba nem vehetők. Ez utóbbi ujabban ugyan nagyobb mérveket öltött, de oly tömeges soha sem volt, hogy egyedül volna okul elfogadható. Némely oly megye példája, hol az 1872—73-diki kolera kevésbbé pusztított, vagy kedvezőbbek a népesedési viszonyok, eléggé kimutatja a fentebbi állítást. Igy például a szaporodás a népszámlálás a népesedési szerint mozgalom alapján Csanádban , 14,027 6,805 Esztergomban 4,641 5,533 Jász-Nagy-Kún-Szolnok 19,125 18,293 Mosonyban 5,981 7,483 Pozsonyban 16,767 22,770 Tolnában 13,768 16,708 Vasban 26.267 34,765 Zalában • . . . 24,623 23,669 Zólyomban 5,069 6,698 A hol azonban a két évi kolera erősebben szedte áldozatait, roppant különbözetek tűnnek ki e két adat összehasonlításából. Például: a népszámlálás a népesedési szerint apadás mozgalom van többletet mutat Abaújban — 8,590 4,001 Beregben — 5,988 + 1,859 , Eogarasban — 2,436 -f 3,702 Hevesben . — 1,266 -f 8,612 Háromszékben — 358 -f- 5,600 Sárosban — 6.904 + 12,488 stb. Pedig e feltűnő jelenség is magyarázatát leli azon ideiglen távollevők nagy számában, melyek az ínség folytán helyben keresetet nem találván, részint más megyékbe, részint a szomszédos osztrák tartományokba szorultak munkakereset végett. Feltűnően mutatkozik ez az éjszaki határszéli megyékben, melyeknek különben erős szaporulatit tót nemzetiségű lakói is ideiglen megfogytak. Az ideiglen távollevők száma ugyan csak az egész népszámlálási anyag feldolgozása után lesz kimutatható, de egy adat már is magyarázza ezt némileg, t. i. az otthon levő nők erős túlnyomósága a férfiakkal szemben, mi a család megmaradására mutat ugyan, bárha a férfi ez idő szerint távol van is. Találtatott például az utolsó számlálás alkalmával férfi nő különbözet Barsban 63,339 70,053 4- 6,714 Gömörben 79,791 85,350 -f 5,559 Sárosban 81,459 86,929 5,470 Szepesben 83,704 88,663 -f 4,959 Trencsénben 110,943 132,930 -f 21,987 Zemplénben 125,758 136,026 -f i<>.2«£