Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

VI. A jelenlevő népesség miveltségi foka

Bárha teliát Fiume, mint város, mi az ily kulturtényezőnél természetes is, első sorban áll, a magyar anyaország nemcsak jóval meghaladja az átlagot, hanem, legalább férfi népességére nézve, absolut többségben van az írni-olvasni tudókkal, mig ez a polgári Horvátországban a harmadát, a volt katonai őrvidéken a negyedet is alig haladja meg. Megfordított viszonyban áll ehhez képest természetesen az analphabeták száma, mely az anyaországban valamivel több 40°/

o-nál, amott 63 és 70, sőt a nőknél épen 75 és 84°/

0. Az összehasonlítás a mult népszámlálás eredményeivel, de ezeket is a mostani alapra átszámítva következő. sem olvasni, sem írni A 7 éven felüli népesség 1870 1880 Magyarországban . . • 10.900,259 10.844,217 Fiume v. és területén 15,033 17,049 Horvát-Szlavonországban 1.460,139 1.478,175 ebből olvasni irni tud 1870 1880 25.00 46.02 47.51 52.98 17.74 26.40 csak olvasni tud nem tud 1870 1880 1870 1880 11.10 8.24 63.90 45.74 0.09 2.13 52.40 44.89 2.34 1.17 79.92 72.43 E néhány számból is, melyeknek részletezése egyébiránt a megyei táblázatokon feltalálható, örvendetesen tűnik ki azon óriási haladás, melyet népünk általános mívelődése az utolsó népszámlálás óta elmúlt évtizedben tett. A magyar anyaországban egymagában ll°/

0-ot meghalad az olvasni-írni tudók számának szaporodása; Fiúméban 5.5, Horvát-Szlavonországban és határőrvidékén 8.6°/

0 a javulás. Ez emelkedésnek felel meg a csökkenés a csak olvasni tudóknál, de méginkább azoknál kik sem írni sem olvasni nem tudnak, kik közül ugyanis a viszony megjavult Magyarországban 18.i°/

0-kal, Fiúméban 7.5°/

0-kal, Horvát-Szlavonországban is 7.5 százalékkal. Hogy a míveltségi fok mennyiben van kapcsolatban a korral, az anyanyelvvel meg a hitfelekezettel azt további fejezetek fogják feltüntetni. / 29*