Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

XI. A hasznos háziállatok kimutatása

XI. XT. A házi állatok. Habár a népszámlálásoknak tudományos, leginkább a nemzetközi statisztikai kongressusok által kifejtett elmélete, bármely más tárgyaknak a népszámlálással együttes megszámláltatását roszalja : a házi állatoknak a népesség megszámláltatása alkalmával egyidőben eszközlendő számlálását mégis elrendelte az 1869 III törvényczik s elrendelte bihetőleg azon szempontból indulva, hogy a hasznos házi állatoknak megszámláltatása, ha külön eszközeltetik, mégis hasonló nagy gépezetet s valószinüleg igen megközelitö'leg hasonló költséget is okozott volna. Vájjon külön eszközölt ily állatszámlálás helyesebb eredményre vezet-e, azt előleg állítani bajos; tagadhatatlan mindamellett, hogy a végrehajtott számlálás ép ezen ága, t. i. az állatszámlálás mutatja fel a kevésbbé megbizható eredményeket s az állatok kimutatott létszámának helyességéhez fér a legtöbb gyanú. Igazolja pedig ezt nemcsak az általános tudat, vagyis a birt ismeret állattenyésztési veszonyainkról; hanem igazolja, és méginkább, számos e tekintetben beérkezett jelentés a kevésbbé szigorúan eszközölt megszámlálásról s a nagyobb mérvben gyakorolt eltitkolásról. Végül pedig könnyen felfogható e körülmény, ha meggondoljuk azt, hogy a számbavétel ezen neménél már vagyoni tárgy, földmivelő köznépünk egyik kiváló vagyonrésze volt kérdés alatt, a fiskális érdekek iránti gyanakodás pedig épen a vagyon kutatásánál oszlatható el legkevésbbé s oly akadálya a hivatalos statisztika fejlődésének, melylyel a legmiveltebb államok is egyre kénytelenek megküzdeni. A nélkül, hogy az összehasonlítás a külföldön kimutatott eredményekkel e hivatalos miiben jgglmelynek határain az túlesik — csak meg is kiséreltetnék, mégis szükségesnek látszott e pontra legalább is utalni, mert házi állataink létszámának általános csekélysége, tekintve a mellett az ország nagyrészt kedvező tenyésztési viszonyait, ez összehasonlításból még inkább kifogna derülni. A hasznos házi állatok megszámlált fajait illetőleg, ezek össze esnek az ausztriai országokban és tartományokban számbavett fajokkal és magukban foglalják a lovakat, öszvéreket, szamarakat, a szarvasmarhákat (külön mutatva ki a bivalyokat is), a juhokat, kecskéket, sertéseket és méhkasokat, mely utóbbiakra nézve ez úttal történt legelőször némi megszámlálási kísérlet. *) Ez állatok alosztályozásánál mindazonáltal bővebb volt a rovatozás a szt. István korona országaiban, a mennyiben itt a lovak könnyű és nehéz fajtájúak, a szarvasmarhák magyar és svajczi (ideértve a holland, angol stb. szóval egyáltalában a külföldi fajokat) n juhok végre eredeti magyar és nemesitett faj szerinti megszámlálása rendeltetett el. Szám szerint kimutatva volt pedig: Die Hausthier é. Wenngleich nach wissenschaftlichen, insbesonders den durch die internationalen statistischen Congresse ausgesprochenen Prinzipien der Volkszählungen die gleichzeitige Zählung was immer für anderer Gegenstände bei der Aufnahme der Bevölkerung nicht gebilligt wird, so hat der III. Gesetzartikel vom Jahre 1869 doch angeordnet, dass bei Gelegenheit der Volkszählung gleichzeitig auch die Zählung der Hausthiere vorgenommen werde und ging bei dieser Anordnung wahrscheinlich von dem Gesichtspunkte aus, dass die Zählung der nutzbaren Hausthiere abgesondert durchgeführt, einen gleich grossen Apparat erfordert und wahrscheinlich auch nahezu gleich grosse Kosten verursacht haben würde. Ob eine abgesondert ausgeführte Zählung der Thiere einen bessern Erfolg gehabt haben würde, ist schwer im Vorhinein zu behaupten; es kann demungeachtet aber nicht geleugnet werden, dass eben dieser Zweig der Zählung, nämlich die Zählung der Thiere weniger verlässliche Resultate aufweist, gegen deren Richtigkeit manche Zweifel auftauchen dürften. Diess beweist nicht nur die allgemeine Kenntniss oder die bisherige Erfahrung über unsere ViehzuchtVerhältnisse, sondern es rechtfertigen die Zweifel noch mehr die in dieser Beziehung eingelangten Berichte über weniger genau durchgeführte Zählungen und die in grösserm Masse vorgekommenen Verheimlichungen. Schlüsslich ist dieser Umstand leicht begreiflich, wenn man bedenkt, dass die Aufnahme bei den Hausthieren schon einen, Gegenstand des Vermögens berührt, ja ein hervorragender Vermögenstheil unseres gemeinen Landvolkes in Frage stand, der. Argwohn gegen fiskalische Interessen aber am wenigsten bei Erhebungen über das Vermögen beseitigt werden kann und für die Entwickelung der administrativen Statistik ein solches Hinderniss ist, dass dagegen selbst die cultivirtesten Staaten fortwährend zu kämpfen habenDa die Vergleichung mit den für das Ausland ausgewiesenen Ergebnissen in diesem ämtlichen Werke, als über dessen Grenzen hinausreichend, nicht einmal versucht werden konnte, erschien es nothwendig, auf diesen Punkt wenigstens hinzuweisen, weil die geringe Zahl unserer Hausthiere im Allgeméinen mit Rücksicht auf die meist günstigen Züchtungsverhältnisse unseres Landes aus einer solchen Vergleichung noch deutlicher sich herausstellen würde. Was die Arten der gezählten nutzbaren Hausthiere anbelangt, so fallen diese zusammen mit den in den österreichischen Ländern und Provinzen aufgenommenen Arten und umfassen: die Pferde, Maulthiere, Esel, das Rindvieh, (wobei auch die Büffel besonders ausgewiesen wurden), die Sehaafe, Ziegen, Schweine und Bienenstöcke, indem bezüglich der Letztern diesmal zuerst der Versuch einer Zählung geschah *). Bei der Classificirung dieser Thiere fand aber demungeachtet in den Ländern der ungarischen Krone eine genauere Unterabtheil ung statt, indem hier die Aufnahme der Pferde als solche leichter und schwerer Race, des Rindviehes als ungarische und schweizer Race (wozu auch die hoiländer, englische u. s. w. mit einem Worte alle ausländischen Racen gezählt wurden), die der Sehaafe endlich nach der ursprünglich ungarischen und veredelten Race angeordnet war. Der Zahl nach wurden ausgewiesen : 16 öszvér szamár szarvasmarha juh kecske sertés méhkas Pferde Maulthiere Esel Rindvieh Sehaafe Ziegen Schweine Bienenstöcke Magyarországban. In Ungarn . . , Erdélyben. In Siebenbürgen 1.631,388 188,264 2,258 298 26,295 1,012 3.569,534 927,371 11.919,739 1.840,961 217,827 191,415 3.071,780 501,751 365,711 122,718 Együtt. Zusammen. 1.819,652 2,556 27,307 4.496,905 13.760,700 409,242 3.573,531 488,429 Fiume város és kerületében. In Fiume, Stadt und Gebiet . Horvát-Szlavonországban. In Croatien und Slavonien . A határőrvidéken. In der Militärgrenze 161 130,444 208,562 524 186 14 894 2,265 485 336,069 445,734 690 340,106 975,501 11 27,961 135,737 138 350,767 518,843 8 37,622 91,348 Mindössze. Im Ganzen. 2.158,819 3,266 30,480 5.279,193 15.076,997 572,951 4.443,279 617,407 A lovak összegéhez járul még a fentebb kimutattakon kivül : a honvédségnél levő 568 a katonaságnál levő 20,424 összesen s igy a főösszeg 2.179,811 darabra emelkedik. 20,992, *) Erdélyt kivéve, hol az 1849-dik év előtt mint adóztatási tárgy évenkint meg számláltattak. NÉPSZÁMLÁLÁS. Zu den Pferden kommen noch die bei

: der Landwehr befindlichen 568 Stücke dem Militär „ .... 20,425 „ zusammen 20,992 Stücke hiezu, so dass dadurch deren Gesammtzahl auf 2.179,811. Stücke steigt.. *) Mit Ausnahme von Siebenbürgen, wo dieselben vor dem Jahre 1849 als ein Gegenstand der Besteuerung jährlich gezählt wurden.