Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ. Az 1869. III. törvényczikk értelmében végrehajtott népszámlálás művelete és eredményei mutattatván be jelen kötetben, szükségesnek látszik néhány szóval a mű belszerkezetét is ismertetni. Vezéreszméül lebegett ez ügyben Uz országos magyar királyi statistikai hivatal előtt, hogy minél kimerítőbb, egyúttal oly alakú müvet készítsen, mely ne csupán számból álljon, hanem azonkívül, hogy részletes számaiban alapúi szolgálhasson a kormányintézkedéseknek, és forrásmű legyen a tudományos kutatóra nézve, egyúttal haszonnal legyen lapozható a nagy közönség által is. E hármas czélt csak oly rendszer által lehetett elérni, mely szöveget és számot, ezek között pedig az eredeti absolut s a megalkotott viszony- és arányszámokat is magában foglalja. Ezért lön abevezetésben, jövő népszámlálások foganatosítása érdekében, a jelen művelet történelme híven és okmányilag előadva, bemutattatván egyúttal valamennyi minta, melylyel, és utasítás, melynek értelmében a népszámlálás végrehajtatott. Az anyag pedig nem pusztán és szárazon azon sorrend szerint közöltetett, melyben a fölvételi ívek alapján a községi és később megyei áttekintések készültek; hanem az olykép lőn csoportosítva és fejezetekre osztva, hogy némi természetszerű egymásutánban haladjon, minden fejezet élére ismét oly bevezetés iktattatván, mely az összes számcsoportozatok magyarázatául szolgál s akkép van szerkesztvé, hogy a kinek nincs szüksége a részletes számokra, e fejezeteknek csupán csak bevezetéseit olvasván, mégis teljes képet nyerhessen a népszámlálási eredményekről. A tagozás akként történt, hogy az eredeti adatok megyénkint (kerület, szék, vidék stb.) ezeken belül pedig jár ás onkint közöl vék, szabad királyi és kiváltságos városok az illető megye után külön sort kapván. Kisebb országok községenkint is közölhetik, sőt szokták is közölni a nyert eredményeket. A magyar korona országai 17,331 községével azonban a művelet ezen terjedelemben nem volt eszközölhető; <"szpontosított alakban mindamellett erre is törekszik a statistikai hivatal, külön munkában, melyben minden egyes község s külön kimutatott puszta és telep külön sort kap, mi által a statistikai hivatal részletesség tekintetében a legfokozottabb igényeknek remél eleget tehetni. A számok végül akként csoportosíttattak, hogy minden egyes fejezetben, hol az helyén levőnek látszott, a szöveges bevezetés után külön táblázatban, valamennyi örszágon keresztül és járásonkint részletezve, közöltetnek az absolut számok; utánuk pedig ismét külön táblázatban, de ebben már csak megyei sommák szerint — a szabad királyi és kiváltságos városok itt is külön sort nyervén — közöltetnek a viszony-és arányszámok részint a területhez, részint a jelenlevő népesség főösszegéhez vagy külön megemlített összeghez viszonyítva, mely műveleteknél általában a százalék-számítás, mint az összehasonlítást leginkább könnyitő, lett alapul elfogadva. Az egész anyag e szerint XII. fejezetben van csoportosítva, minden fejezet éíén hordván az anyag czimét; függelékben foglaltatván külön a közös császári és királyi hadseregnek a számlálás idejében volt létszáma az elhelyezés országai és hadtestek szerint; azontúl a 2000 lakosnál többet számláló községek jegyzéke, összehasonlítva az 1857-diki számokkal; legvégén pedig az egyes törvényhatóságok által igénybe vett népszámlálási költségek kimutatása, kivetve alakosság 1000—1000fejére. Budán, 1871. október havában. Keleti Károly, miniszteri osztálytanácsos, az országos magyar királyi statistikai hivatal főnöke.