Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

Bevezetés - III. A számlálást megelőző általános kormány-intézkedések.

30 oavosolni, szóval mindazt megtenni, mi ezen, a törvényhozási lag megszavazott rendkivüli hitel és terjedelmes munkagépezet igénybevételével megindított, országos mü olynemü befejezését biztosítsa, melylyel pirulás nélkül beszámolhas­sunk a nyilvánosságnak. Fogadják stb. Kelt Buda-Pesten 1869. évi deczember hó 15-kén. Rajner Pál s. k. Gorove István s. k. Az eddig közlött intézkedések által az előmunkálatok legna­gyobb része meg levén téve, némi bizalommal lehetett a közelben megindítandó számlálás elé nézni, mely hit és bizalom az alább közlendő eredmény által igazoltatott is. Csak némely intézkedések látszottak még szükségeseknek a netalán még létező kételyek el­oszlatása, valamint a majdan bekerülendő anyag egyöntetű feldol­gozhatása végett. Ez intézkedések velejét magában foglalja a nép­számláló bizottságok elnökeihez szétküldött következő: Beschwerden heben, mit einem Worte Alles veranlassen, was eine solche Beendi­gung dieses mit einem, von der Legislative votirten, ausserordentlichen Credité und mit der Inanspruchnahme einer so ausgedehnten Arbeitsmaschinerie be­gonnenen Landes-Operat sicherstellen kann, dass wir ohne Errötben vor die Öeffentlichkeit treten können. Genehmigen u. s. w. — Pest-Ofen, 15. Dezember 1869. Paul Rajner, Stefan v. Gorove. Nachdem durch die bisher mitgetheilten Verfügungen der grösste Theil der Vorarbeiten geschehen war, konnte man mit einiger Beruhigung der in der nächsten Zeit beginnenden Zählung entgegensehen; diese Zuversicht und die­ses Vertrauen wurde durch das später mitzuteilende Ergebniss gerechtfertigt. Bios einige Vorkehrungen erschienen noch notwendig zur Beseitigung der etwa noch vorhandenen Zweifel, sowie im Interesse der gleichförmigen Aufar­beitung des bald einlangenden Materiales. Das Wesen dieser Verfügung ent­hält die nachfolgende, an die Vorsteher der Volkszählungs-Commissionon versendete : Pótutasitág a községi áttekintés szerkesztéséhez. Az egyes népszámláló bizottságok által tett kérdések és kért magyará­zatok után különösen a következő pontokra nézve merültek fel nehézségek: 1) A távollevő családtagok az országon belől ugyanazon vagy más községben;az országon kivül: valamely ausztriai tartományban vagy külföldön; azonkívül pedig: a hadseregnél vagy honvédségnél töl­tött tettleges szolgálatban lehetnek távol. A községi áttekintés (VIII. a.) czimü mintában az országon* belől távol­levőkre nézve rovat nem létezik, még pedig azért, mert a családtól távollevők a jelen népszámlálás alkalmával, tartózkodásuk helyén amúgy is összeiratván, az egész országra nézve nem távollevők és e szerint hibásan jönnének számba. Nehogy azonban a bejelentési és felvételi ivekbe távollevőkül feljegy­zett egyéneknek a községi áttekintésbe való beiktatása nehézséggel járjon, ezennel elrendeltetik: a) Az országban bárhol (de nem a had- vagy honvéd-seregnél) távol­levők minden egyes bejelentési vagy fölvételi iv végén külön összeadatván, sommájok ezen kitétel mellett „az országon belől távollevők" a távollevők általános összegéből levonatik. b) Ezen külön sommák az egész községre nézve összeadatván, a köz­ségi áttekintés (VIII. a.) 55-dik rovatának végösszege alá ezen kitétel mellett „ehhez az országon belől távollevők" átvezettetnek, mely sze­rint azután a IX. oktatás 4-dik pontja értelmében ezen rovat főösszege csak­ugyan egyezni fog a bejelentési- vagy fölvételi iv 12-dik rovatának két összegeivel. 2) A míveltségi állapot kitüntetésére nézve figyelemmel kell lenni, hogy a (községi áttekintés VIII. a.) 37.—44. rovatok sommája az összes jelenlevő nópesség számát (3. rovat) tul ne haladja. — Ennélfogva az olvasni nem tudás (39. 40.) rovatának betöltése egészen mellőzendő; a csak olvasni tudók a 37. 38-dik, az olvasni-irni tudók a 41. 42-dik rovatba jönnek; az olvasni nem tudók irni sem tudhatván, együtt vezetendők a 43. 44-dik rovatba; a 37—44. rovatok összege pedig ily módon ki fogja adni a jelenlevő népesség egész összegét. 3) Marhásgazdák, pásztorok ésegyébesupán csak a marhatenyész­tés körül foglalkozó egyének — miután a marhatenyésztés is két­ségen kivül a gazdaság egyik ágát képezi — a VIII. b. mintájú községi átte­kintés 17—21-dik rovatainak egyikébe felveendők. 4) A mezei gazdák, polgárok, stb. nejei — kik egyrészt nem birtokosok vagy a gazdaság állándó cselédei, másrészt nem önálló vállalkozók, vagy va­lamely üzlet körül mint segédek, vagy munkások alkalmazva nincsenek — a már kiadott utasítások értelmében a bejelentési és fölvételi ívekbe akkép lesz­nek bejegyezendők, hogy a 7-dik rovatban megemlittetik, vájjon önálló üzle­tet gyakorolnak-e, vagy nem, a 8-dik rovatban pedig megjegyeztetik, hogy a háztartással foglalkoznak. A községi áttekintés miképi szerkesztéséről szóló oktatás 23-dik pontja értelmében pedig ezen VIII. b. mintájú áttekintés 56-dik rovatába lesznek felveendők. 5) A községi áttekintéshez tartozó 3-dik melléklet 1-ső oldalán, mely csakis a középületek felvételére szolgál, a különféle hitfelekezeteknek a köz­ségben levő templomai és kápolnái — ha nincsenek is számokkal ellátva — az egyházi czélokra szóló 2-dik rovatban felveendők. Ily és általában minden középület felvételéről a község elöljárósága tartozik gondoskodni. 6) Az országban levő egyes helységek és törvényhatóságoknak a népszámlálás által kitudott népességi számát csakis akkor lehet pontosan és a közigazgatás különféle ágazataihoz, az anyagi és szellemi művelődéshez viszo­nyítva megítélni, hogy ha az illető területnek, melyen e nópesség tartózkodik, nagysága ismertetik és pedig: miután itt leginkább csak a termőföld jő tekin­tetbe, a termő föld területnek a község, járás, megyének stb. nem termelő föld területéhez való aránya. Ennélfogva az összes számláló közegek, melyek teendőihez a községi áttekintés összeállítása tartozik, ki fogják tüntetni a községi terlllet nagyságát is holdszámra — egy holdra 1,600 • ölet számítva — s azt a VIII. a. mintájú községi áttekintés ezimlapjára akár a községben létező a földadó ideiglen sze­NachtragS- Instruktion für dis Zusammenstellung der Gemein de-Uober sichten. Nach den von einzelnen Volkszählungs-Commissionen gestellten Anfragen und erbetenen Aufklärungen haben sich besonders bezüglich nachstehender Punkte Schwierigkeiten ergeben. 1. Die abwesenden Fumilienglieder können teils innerhalb des Landes in derselben oder andern Gemeinden, — teils ausserhalb des Landes in irgend einer österreichischen Provinz oder im Auslande, ­ausserdem aber im aktiven Dienste beim Militär oder der Landwehr ab­wesend sein. In der Tabelle für die Gemeinde-Uebersicht (VIII. a.) ist für die Abwesen­den innerhalb des Landes keine Rubrik eröffnet worden, und zwar aus dem Grunde, weil die von ihrer Familie Abwesenden bei dieser Zählung ohnehin an Orte ihres Aufenthaltes gezählt werden, in Beziehung auf das ganze Land also nicht abwesend sind, und daher auf diese Weise unrichtig in Rechnung kommen würden. Damit jedoch bezüglich der in den Anmeldungs- und Aufnahmsbögen als abwesend aufgeführten Personen bei ihrer Eintragung in die Gemeinde­Uebersicht kein Anstand obwalte, wird hiemit angeordnet: a) Die wo immer im Lande (jedoch nicht bei der Armee und Landwehr) Abwesenden sind in jedem Anmeldungs- oder Aufnahmsbögen am Schlüsse zusammenzuziehen, und ihre Summe mit dem Beisätze : „D ie im Lande Abwesenden" von der Gesammtzahl der Abwesenden in Abzug zu bringen. b) Die einzelnen Posten dieser Abwesenden sind für die ganze Gemeinde zusammenzuzählen, und in der Gemeinde-Uebersicht (VIII. a.) unter der Hauptsumme der 55-ten Rubrik mit dem Beisatze: „hiezu die im Lande Anwesenden" aufzuführen, wornach sodann im Sinne des 4-ten Punktes der Belehrung IX. die Gesammtzahl dieser Rubrik mit den beiden Summender 12-ten Rubrik der Anmeldungs- und Aufnahmsbögen übereinstimmen wird. 2. Bezüglich der Darstellung des Bildlingsstandes muss man darauf aufmerksam machen, dass die Summen der Rubriken 37 bis 44 in der Ge­meinde-Uebersicht (VIII. a.) mit der Gesammtzahl der anwesenden Bevölke­rung (Rubrik 3) übereinstimmen muss. Daher sind die Rubriken der Le­sensunkundigen (39. 40.) gar nicht auszufüllen, — diejenigen, welch« blos lesen können, kommen in die 37. und 38., endlich jene, welche schreiben und lesen können, in die 41. und. 42. Rubrik. Da nun die, welche nicht lesen können, auch nicht zu schreiben vermögen, so sind dieselben zusammen in die 43. und 44. Rubrik aufzunehmen und es wird auf diese Weise die Summe der Rubriken 37 bis 44 der Gesammtzahl der anwesenden Bevölkerung gleich­kommen. 3. Viehökonomen, Hirten u.a. blos bei der Viehzncht beschäf­tigten Personen sind, da die Viehzucht unzweifelhaft auch einen Zweig der Landwirtschaft bildet, in eine der Rubriken 17 bis 21 der Gemeinde­Uebersicht (VIII. b.) einzustellen. 4. Die Frauen der Landwirte, Bürger u. s. w., welche einerseits weder Besitzer, noch beständige Dienstboten der Landwirtschaft, — andererseits weder selbständige Unternehmer, noch Angestellte, noch Arbeiter eines Gewerbes u. s. w. sind, kommen nach den bereits hinausgegebenen Erläuterun­gen in den Anmeldungs- und Aufnahmsbögen derart anzuführen, dass in der Rubrik 7 bemerkt wird, ob sie ein selbstständiges Gewerbe ausüben oder nicht, dann in der Rubrik 8 gesetzt wird, dass sie mit der Hauswirtschaft beschäf­tigt sind. Nach Punkt 23 der Belehrung zur Verfassung der Gemeinde-Ueber­sichten, kommen sie aber in dieser Uebersicht (VIII. b.) in die Rubrik 56 ein­zustellen. 5. In der 3. Beilage zur Gemeinde-Uebersicht müssen auf der ersten Seite, welche blos für die Aufnahme der öffentlichen Gebäude bestimmt ist, auch die in der Gemeinde befindlichen Kirchen und Kapellen der ver­schiedenen Glaubensgenossen, selbst wenn sie mit keiner Hausnummer bezeich­net sind, in der Rubrik „zu kirchlichen Zweck" angeführt werden. Für die Aufnahme dieser, sowie überhaupt aller öffentlichen Gebäude haben die Gemeinde-Vorstände zu sorgen. 6. Die durch die Volkszählung ermittelte Grösse der Bevölkerung der einzelnen Ortschaften und Jurisdiktionen des Landes, kann nur dann richtig und in ihren Beziehungen zu den verschiedenen Zweigen der Administration, der materiellen und geistigen Cultur u. s. w. beurteilt werden, wenn man auch die Ausdehnung des bezüglichen Territoriums kennt, auf welchem jene Bevöl­kerung sich befindet, und zwar, da hiebei nur der produktive Boden in Be­tracht gezogen werden muss, auch das Verhältniss der produktiven zur unpro­duktiven Bodenfläche der Gomeinde, des Bezirkes, Comitates u. s. w. Es haben daher sämmtliche Zählungsorgane, welchen die Zusammen­stellung der Gemeinde-Uebersichten obliegt, auf dem Titelblatte der ersten Uebersicht (VIII. a.) nach den in der Gemoinde vorhandenen Daten entweder des Grundsteuerprovisoriums (nach der letzten llectifikation), oder des stabilen Catasters, oder, wo die Commassatiou bereits durchgeführt wurde, nach den

Next

/
Thumbnails
Contents