Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

VIII. A jelenlevő népesség hivatása és foglalkozása szerint

268 47. Versecz v BZ. k. város Werachetz k.fr. Stadt 48. Bazin <y „ „ Bösing „ „ 49. Libetbánya J „ „ Libethen „ „ 50. Szalcolcza i/ „ „ Skalitt „ „ 51. Korpona ^ „ „ Karpfen „ „ 52. Zombor „ „ Zombor „ „ 53. Újbánya S „ „ Königsberg „• „ 54. Kecskemét u- „ „ Recskemet „ „ 56. Szeged ^ „ „ Szegedin „ „ 56. Felsőbánya i/ „ „ Felsőbánya „ „ 57. Hátszeg i/ . » „ Hátszeg n m 58. Csík-Szereda , „ „ Csik-Szereda „ „ 59. Körmöczbánya ,/„ „ Kremnitz „ „ 60. Vízakna • /„ „ Salzburg „ „ 61. Szt.-György >/ „ „ St.-Oeorgen „ „ 62. Ruszt i/ „ „ Ruszt „ „ 63. Selmeczbánya y/ „ „ Schemnitz „ „ 64. Szabadka c „ „ Theresiopel „ „ 66. Breznóbánya ,/ „ „ Brie» „ „ 66. Ilyefalva 1 „ „ Ilyefalva „ „ 67. Bereczk „ „ Bereczk „ „ 68. Oláhfalu „ „ Oldhfalu „ „ 69. Kolozs / I, )i Kolozs i, „ 70. Szék i/ » )> Szék „ ,, II. Hervát-Szlavonországban. In Kroatien und Slavonien. 1. Károly város sz. k. város. Karlstadt k.fr. Stadt .... 2. Pozsega „ „ Pozsega „ ,,.... 3. Eszék » n F'Ssegg „ „ • . • •» 4. Zágráb „ „ Agram „ „ ... . 5. Várasd „ „ WParasdtn „ „ . . . . 6. Körös „ „ Kreutz „ „ . . . . 7. Bukkari „ „ Bugganz „ „ ... . 8. Kaproncza „ „ Kopreinitz „ „ ... . III. A határőrvidéken. In der Militärgrenze. 1. Ivanits katonai község. Ivanits Militär Communität . . 2. Broód „ „ Brood „ „ . . 3. Belovár „ „ Belovár „ „ . . 4. Kostainicza,, „ Kostainicza „ „ . . 5. Pancsova „ „ Pancsova „ „ . . 6. Karlopago „ „ Karlopago „ „ . . 7. Petrinja „ „ Petrinja „ „ . . 8. Fehértemplom k. „ Weisskirchen M. „ . . 9. Zengg katonai „ Zengg Militär „ . . 10. Zimony „ „ Semlin „ „ . . 11. Karlowicz „ „ Karlovi.cz „ „ , . . 12. Pétervárad „ ,, Peterwardein M. „ . . 12.48% 12.41 „ 11.72 „ 10.77 „ 10.74 „ 10.08 „ 9.63 „ '9.58 „ 9.S0 n 9.08 „ 9.01 „ 8.91 „ 7.68 „ 7.19 „ 6.98 „ 6.88 „ 6.73 „ 6.37 „ 5.78 „ 3.87 „ 2.83 „ 2-51 B 1.20 „ 0.11 „ 24.84% 23.53 „ 19.58 „ 17.76 „ 17.37 „ 17.00 „ 15.81 „ 11.73« 25.54% 23.35 „ 22.17 „ 19.08 „ 19.01 r 18.96 „ 15.13 „ 13.79 „ 12.94 „ 11.75„ -6.78 „ 5.26 ,, Rövid áttekintés után láthatni ennélfogva, hogy nem a fővárosok sorakoznak első helyen, hahár iparuk és kereskedelmük legnagyobb; de mit épen különböző elemekből álló népességük igazol. Látni azonban azt is, hogy Magyarországnak eddig is kiválóan kereskedelmi és iparos városainak elismert két szab. kir. városa kezdi meg a sort, hogy az alföldi városokban inkább a mezőgazdasági foglalkozás túlnyomó s hogy Erdély középnagyságú városai az iparral s kereskedéssel foglalkozó népességnek ép úgy legnagyobb százalékait tílntetik ki, valamint apró kiváltságos városai csekély e nembeli százalékok mellett szinte nem is tekinthető városi elemmel bíróknak. Megjegyzendő még, hogy a bányavárosokat e tekintetben okvetlenül nagyobb százalék illetné meg; de hogy a bányászat, melytől, fájdalom, a kohászat elválasztható nem volt, az őstermeléssel való foglalkozás közé Boroztatott. A foglalkozásoknak összehasonlításánál az 1857-diki állapottal természetesen azon csoportositást kell követni, mely akkor alkalmaztatott, noha az ezúttal érvényesített és eltérő elvek mellett az szigorú szabatossággal nem eszközölhető. Volt pedig pap és lelkész, Pfarrer und Geistliche hivatalnok, Beamte katona, Soldaten iró ós művész, Schriftsteller und Künstler ügyvéd és közjegyző, Advokaten and öffentliche Nptüro egészségügyi személyzet, Sanitdts-Pcrsónale . . . földbirtokos, Grundbesitzer ház- ós járulók tulujdonoB. Haus- und Rentenbesitzer. , Nach einem flüchtigen Ueberblick kann man hiernach ersehen, dass nicht die Hauptstädte in der ersten Reihe stehen, wenn sie auch am meisten Gewerbe und Handel treiben, was eben bekräftigt, dass ihre Bevölkerung aus verschiedenen Elementen besteht. Es ist übrigens auch zu ersehen, dass die auch bisher schon als vorwiegend Handel und Gewerbetreibend bekannten zwei k. Freistädte in Ungarn dio Reihenfolge beginnen, dass in den Städten Nieder-Ungarns die landwirtschaftliche Beschäftigung überwiege und dass in den mittelgrossen Städten Siebenbürgens die mit Gewerbe und Handol sich beschäftigende Bevölkerung ebenso das grösste Percent darstellt, wie dessen kleine privilegirte Städtchen bei oinom goringon dicssfälligen Percente nicht als solche angesehen werden können, welche ein städtisches Element besitzen. Es ist noch zu bemerkon, dass den Bergstädten in dieser Beziehung unzweifelhaft ein höheres Percent zukommen würde, — dass jedoch der Bergbau, von welchem leider das Hüttenwesen nicht getrennt worden lcomjto, unter die Beschäftigungen bei dor Urproduktion eingereiht worden war. Boi dor Vorgloicliung der Beschäftigungsarten mit den Daten dos Jahres 1857 muss man selbstverständlich jono Gruppiruug annehmen, welche damals angewendet wurde, wenngleich dioas boi den dermalen befolgten und davon abwoicliondon Grundsätzen mit vollständiger Genauigkeit nicht durchführbar ist. Es waren nämlich: 1867-ben 1870-bon Im JftUro 1857 " Im Jahre 1870 tolult 1870-bon ,Dahor im Jahre 1870 több mehr kevesebb weniger 19,606 19,858 252 — 62,761 9J963 —• 66,560 53,339 — 13,221 12,571 12,018 's fcSH f553 3,345 4,884 1,539 — 7,267 14,283 7,016 — . 1.365,466 1.975,716 610,250 — 171,273 80,680 — 90,583 *) A Idillin töryónyhntámlgot num képeíü hü. k. vilrosok kUzül: BrassA /23.30%1 In Kronstadt 38.36%' Nagy-Stoben ' aa.iw „ i „ Hermannstadt ää.su

), t Bosütoruzo -'O.MI „ 1 „ Bistritz ao.so „ f Segesviir 18.03,, / iparos is koroskodolmi nípességgel bir. „ Sohllssburg 18.93 ,. ) Modgyes 10.70,,/ „ Modiasch 10.71) „1 SziW.vilroH 10.67 „ 1 ,, Broos 10.67 1 SisAnz Sobes 11.7» „ 1. „ Mtlblbnoh 11.7» „ * *)Von clor liovölkorunpr clor koiiio oigono Jurisdiktion bildenden k. fr. Städte boschäfflffon sieh : mit öoworbo und Handel