Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

VIII. A jelenlevő népesség hivatása és foglalkozása szerint

263 bányászat is helyesen fordul ugyan elő, de ez utóbbiban befoglaltatok a kohászat is, mely a bányászattól nem volt elválasztható, szigorúan véve azonban az iparhoz tartozik.*) Ugyan ily megjegyzést tehetni az ipar csoportjára, melyből az elmondottaknál fogva a kohászat hiányzik, holott a közvetlenül nem termelő iparágak (hirdetési intézetek, uszodák, borbélyok, vendéglők, látványosságok, mulattatók stb.) e csoportban benfoglalhatnak. Számos esetben lehetetlen levén az ipar és kereskedés között éles határvonalat szabni, természetes, hogy a kereskedelem csoportjában viszont ipartelepitvényekben foglalkozók, vagy ilyenek tulajdonosai is szerepelhetnek, mig viszont kenyér, zöldség-, gyümölcsárulók stb. szintén e rovatban fordulnak elő, holott gyakran maguk termelők. Legtöbb magyarázatot igényelne talán az értelmiségi kereset czímmel ellátott rovatcsoport s itt is talán főkép a czím az, mely ellen kifogást lehetne tenni. Természetes ugyanis, hogy a nagyobb gazda, az iparos, a kereskedő is a közéletben az úgynevezett értelmiség (intellegentia) közé soroztainak. E czím itt sem akar tőlük elvitattatni; de a különbség köztük s az e csoportozatban foglaltak között az, hogy amazoknál tárgyhoz: földhöz, ipartelephez, mesterséghez, bolthoz, árúhelyhez stb. van kötve a foglalkozás, holott az értelmiségi kereset után élők foglalkozása nagyrészt a régebben úgynevezett „szabad mesterségek" rovata alá sorozható, vagy ezekhez rokon. Nem egészen szakszerűen sorakozódnak ide a tanulók — mint tulaj donkép nem önálló keresetűek, — bár ama szétválasztás, hogy az alsóbb iskolák tanítványai a foglalkozás nélküliek közé foglaltattak, a magasabb iskolákat látogatóknak inkább ád jogosultságot az értelmiségi keresetűek közé való fölvételre. A birtok után élők csoportozata csak azokat foglalja magában, kik semmi egyebek háztulajdonosoknál s az innen húzott jövedelemből élnek, vagy kik bizonyos évi jövedelem (járadék) után élnek minden egyéb társadalmi állás elfoglalása nélkül, vagy a kik, mintegy már betöltve ilyféle hivatásukat, előbb viselt hivataluk után húzott s a járadékkal hason természetű nyugdijból élnek. Megjegyzendő egyébiránt itt is, mint a közhivatalnokoknál, hogy a mely nyugdíjasnak más, többet jövedelmező keresete van, az utasítás értelmében ama rovatba volt iktatandó. A személyes szolgálatot teljesítők rovatában végül •szintén többféle elem foglaltatik, mely máshova nem volt sorozható. Legnagyobb részét azonban a cselédség foglalja el, azon csedek t. i. kik a ház szolgálatában nem pedig valamely iparág körül, vagy a gazdaságnál vannak alkalmazva. Szintén ide kellett sorozni a hivatalszolgákat, mint a közhivataloknál is leginkább személyes szolgálatra alkalmazottakat, ugyancsak ide soroztattak több helyütt a rend- és csendőrség alantabb közegei. Ismerve ekkép az egyes csoportokat képező elemeket, meg lehet immár közelebbről tekinteni a számokat is. A szent István korona országai, mint kiválóan földmivelő állam népességénél első és főfontosságú az őstermelés. Az itt foglalkozók részletes kimutatása absolut számokban — mint már emlitve lőn — a közvetlenül következő első táblázatban foglaltatik. Sommás áttekintés szerint őstermeléssel foglalkozik tiszt es munkás 2.302,891 , 409,088 3.600,010 791,573 2.711,979 631 173,460 202,967 4.391,583 631 353,727 318,812 birtokos és haszonbérlő Magyarországban .... 1.297,119 Erdélyben . . . .. •382,485 együtt . || 1.679,604 Fiume város és kerületében . — Horvát-Szlavonországban . . 180,267 A határőrvidéken .... 115,845 Mindössze . . 1.975,716 3.089,037 5.064,753 Nehogy az e csoportról feljebb mondattak után téveszme keletkeznék arra nézve, hogy talán nem a föld- és erdőmívelés szolgáltatja e számhoz a legnagyobb illetéket, egyúttal pedig, hogy e csoport tagozását is inkább meg lehessen ismerni, ám tekintsük — legalább a szt. István korona összes országaira nézve — sommásan az absolut számokat is: E szerint van aföldéserdőmivelésnél birtokos . 1.925,625 haszonbérlő 47,808 gazdatiszt és erdész . . . . 16,063 éves szolga . 1.650J870 napszámos . . . . . . . 1.369,312 a vadászat és halászatnál vállalkozó és munkás együtt . . . . . 5.009,678 4,932 begriffen ist, welches vom Bergwesen nicht getrennt werden konnte, obwohl es genau genommen zu den Gewerben gehört hätte. *) Eine gleiche Bemerkung kann man bezüglich der Gruppirung der G ewerbe machen, bei welchen dem Vorausgeschickten zu Folge das Hüttenwesen fehlt, während die nicht unmittelbar produktiven Gewerbszweige (Kundmachungs-Institute, Schwimmschulen, Barbiere, Gastwirthe, Schaubuden, Belustigungsorte u. s. w.) in dieser Gruppe auch enthalten sind. In vielen Fällen ist es unmöglich zwischen Gewerbe und Handel eine scharfe Grenzlinie zu ziehen und daher natürlich, dass in der Gruppe des Handels auch die in Gewerbs-Niederlagen Beschäftigten oder die Eigenthümer solcher Niederlagen vorkommen, während hinwieder Verkäufer von Brod, Grünzeug, Obst u. s. w. ebenfalls in dieser Rubrik vorkommen, wenngleich sie diese Artikel häufig selbst erzeugten. Am meisten würde vielleicht die mit dem Titel „Erwerb aus der Intelligenz" versehene Gruppe einer Erläuterung bedürfen und auch hier ist es hauptsächlich der Titel, gegen welchen man eine Einwendung erheben könnte. Es ist zwar natürlich, dass grössere Landwirthe, die Industriellen und Kaufleute im gemeinen Leben auch zur sogenannten Intelligenz gezählt werden; dieser Titel will ihnen auch nicht hier abgestritten werden, aber der Unterschied zwischen ihnen und den in dieser Gruppe enthaltenen Personen ist der, dass bei jenen die Beschäftigung der von der Intelligenz lebenden Personen grösstentheils in die Rubrik der früher sogenannten freien Gewerbe einzureihen oder diesen verwandt ist. Nicht gleich fachgemess werden hierher auch die Studirenden eingereiht, da dieselben eigentlich keinen selbstständigen Erwerb haben, wenngleich jene Unterscheidung, wonach die Schüler der niedereren Schulen unter die Personen ohne Beschäftigung gezählt wurden, um so eher berechtigen, die Hörer höherer Lehranstalten unter diejenigen zu zählen, welche von der Intelligenz leben. Die Gruppe der vom Besitze Lebenden begreift nur diejenigen Pei'sonen in sich, welche in nichts Andern als dem Hausbesitze und dem daraus fliessenden Erträgnisse, oder welche von bestimmten jährlichen Einkommen (Rente) leben ohne eine andere Stellung in dér bürgerlichen Gesellschaft einzunehmen, oder welche nach Erfüllung eines solchen Berufes von ihrem früher bekleideten Amte eine Pension beziehen, welche die gleiche Natur wie die Rente hat. Es ist übrigens auch hier, wie bei den öffentlichen Beamten, zu bemerken, dass derjenige Pensionist, welcher einem andern ihm ein grösseres Einkommen bietenden Erwerb hatte, im Sinne der Instruktion in die Rubrik des Letzteren einzutragen war. Die Rubrik der persönlichen Dienste leistenden Personen begreift verschiedene Elemente in sich, welche anderwärts nicht unterzubringen waren. Den grössten Theil umfasset jedoch die Dienstbothen in sich, d. i. jene Dienerschaft, welche im Dienste des Hauses, aber nicht bei einem Gewerbe oder bei einer Landwirthschaft, angestellt sind. Ebenso musste man hierher auch die Amtsdiener einrechnen, welche bei öffentlichen Aemtern eben vorzüglich für persönliche Dienstleistungen angestellt sind, — sowie auch an vielen Orten die untern Organe der Polizei und der öffentlichen Sicherheit hierher eingereiht wurden. Indem wir auf diese Weise die Elemente kennen gelernt haben, welche die einzelnen Gruppen bilden, können wir nun auch auf die nähere Betrachtung der Zahlen übergehen. 1 Bei de: Bevölkerung der Länder Ungarns als eines vorwiegend ackerbautreibenden Staates ist die erste und wichligste Beschäftigung die Urpro d u k t i o n. Die Detailnachweisung der hiebei Betheiligten in absoluten Zahlen ist, wie schon erwähnt wurde, in der ersten der zunächst folgenden Tabellen enthalten. Im Ganzen beschäftigen sich mit Urproduktion: Besitzer u. Pächter Beamte u. Arbeiter Zusammen In Ungarn 1.297,119 2.302,891 3.600,010 „ Siebenbürgen 382,485 • 409,088 791,573 Zusammen 1.679,604 2.711,979 4.391,583' r. In Fiume (Stadt u. Gebiete) . — 631 631 „ Kroatien und Slavonien . . 180,267 173,460 353,727 * der Militärgrenze . . . . 115,845 202,967 318,812 überhaupt 1.975,716 3.089,037 5.064,753 Damit bezüglich dieser Gruppe nach dem Vorausgelassenen nicht eine unrichtige Anschauung in der Beziehung entstehe, als ob nicht die Land- und Forstwirtschaft das grösste Contingent zu dieser Zahl liefere, — damit man aber gleichzeitig auch die Gliederung dieser Gruppe kennen lerne, so wollen wir, wenn auch nur von allen Ländern der ungarischen Krone zusammen, die absoluten Zahlen summarisch betrachten. Hiernach sind beschäftigt bei dem Ackerbau und Forstwesen Besitzer 1.925,625 Pächter ........ 47,808 Wirthschaftsbeamte und Förster 16,063 Diener mit Jahreslohn . . . 1.650,870 Taglöhner . ' . . . . 1.369,312 bei der Jagd und Fischerei Unternehmer u. Arbeiter zusammen . 5.009,678 4,932 *) E különválasztása a bányászatnak és kohászatnak egyébiránt más államok népszámlálása alkalmával sincs még kellően foganatositva; sőt csakis újabb időben kezd komolyabban sürgettetni, nálunk pedig a készülőben 1 evő iparstatistikánalc van fentartva. *) Diese Unterscheidung des Berg- und Hüttenwesens ist auch in andern Staaten bei Gelegenheit der Volkszählung nicht genügend durchgeführt worden und wurde erst in letztern Zeit dringender verlangt, während sie bei uns der im Zuge befindlichen Gewerbe Statistik vorbehalten bleibt. 66*