Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

Bevezetés - II. A törvény és ezen alapuló intézkedések

24 14. A katonai ranggal visszalépett, nyugdíjazott tartalék-tisztek, szabadfJiigoHo'k ÓH tartalékosok, valamint az aggastyánok házain kivül élő aggastyánok a 14—54-dilcí rovatok közül valamelyikbe vezetendők, a moly körönötöknek megfelel. Csak a csupán nyugdíjukból élők kerülnek itt is az 58-dik rovatba. A 7-dik rovatba tartozik minden rangú és rendít tanár és tanitó vagy tanítónő, akár a legfőbb akár o legalsó közintézetben, akár magán-tanodában vagy növoldébon tanit, oktat vagy igazgat; ide számíttatnak minden köz- ÓH magán-tanintézet, zen«-, ének-, tornászati, vivó- és taneztanárai, valamint azok is, kik magán oktatás után élnek ; a H-dik rovat a tanulókat foglalja magában. Ilyckttl tekintendők az egy etem, a jogakadémiák, theologiai, sebészeti, bányászati, erdészeti, gazdászati stb. intézetek hallgatói, a köz- és magán-középiskolák (gymnasiumok, reáltanodák, roál-gyrrinasiumok stb.) tanulói, holott az elemi és népiskolák tanulói az 55—58-dik rovatok közt felosztandók ; a 9-(lile rovatba mindennemű lapszerkesztő munkatárs és inindanzon egyén jön, ki irodulrni foglalkozás után élőnek vallja magát; a 10-dik rovatba a festószek, szobrászok, zenészek, szülészek, tánezosok és valamennyi, a szépmüvénzetok után élő egyének tartoznak; a 11-dik rovat magában foglalja az Ügyvédüket kikhez összes irodai személyzetük is számítandó; nz „egészségügyi személyzet" czirnü 12— 10-dik rovatba csak az oklovéllol ellátott egyének vezetendők, és pedig a 12-dik rovatba az orvos- és sebész-tudorok, a szem- fül-, fog-, állatorvosok stb., a l.'J-dikba a graduált vagy patentált sebészek, a 14-dikbe az okleveles bábák, a 15-dikbe az okloveJoh gyógyszerészek ós provisorok. Ez egyének összes segédszemélyzete a l(i-dilc rovatba tartozik, hová a gyógykovácsok, ápolók, és ápolónők is vezetendők ; a „ föld ÓH ordömivelés" czimü 17—21 -dik rovatnál lisztek ül a J '.'-ik rovatbnn csak ugy, mint később a hasonczimü rovatokban hivatalnokokúi azok kiteondŐk, kik vagy irodákban ÓH hivatalokban tnüködnek, vagy pedig a gazdaság, bányászat vagy egyéb vállalat művezetésével vagy felíilőrködésével vannak megbízva; a 20-és 21-dik rovat abban különbőznek egymástól, hogy a 20-dikban minden állandó, évi- vagy havibér mellett fogadott segédmunkás, a 21-dikbe pedig minden heti- vagy napibérre fogadott munkás vezetendő; a mely családtagok szintén a gazdaságnál foglalkoznak, ha a 17-dik rovatba nem valók^ a 20-dikba jönnek ; a kik végre nom a külső gazdaságnál foglalkoznak, hancin házi munkát, belszolgálatot végeznek, az 54-dik rovatba tartoznak ; a „vadászai, és halászat czimü 22-dik rovatban mindazon egyének foglalandók, kik kiválólag ezek után élnek; ugyan ide sorozandók segédmunkásaik is ; a „bányászat és kohászat" czimü 23—

2ß-ik rovatba nemcsak az érezhanem a kőszén-, só-, petróleum stb. bányászatnál valamint a kohók, olvasztók, hámorok, főződék, íinomitók stb. körül foglalkozók is vezetendők ; a 27-iktől 44-ig terjedő „ipar" czimü rovatokban figyelmes külömbség teendő az önálló vállalkozók, hivatalnokok ÓH munkások között. Ennélfogva csak azon mindkét nembeli egyének, kik saját rovásukra dolgoznak, iparjegy birtokában vannak s üzletükért kereseti adót is fizetnek ígyárosok, menteremberek,) veendők fel uz „önálló vállalkozók" czimü rovutokba. Ha az illető vállalat részvénytársulat, a vállalkozó rovatába termeszelősön senki sem vezetendő, de a vállalat hivatalnokai és munkásai az illető rovatokba beosztandók. 15. Az iparvállalatok és munkásaiknak az egyes rovatokba sorozására nézve megjegyzendő: az „építészeti ÓH művészeti ipar" 27—-29.rovatába minden, valamely lak vagy egyéb ház építésénél, berendezésénél és fontartásánál közreműködő munkás (építész, kömivon, szobafestő, mázoló, cserepes stb.) jön, kik oly dolgokat termelnek, melyek csak egy bizonyos tárgyra szánvák, s a kereskedelmi forgalom tárgyát nem képezik. Oly müvességek és iparágak, molyok mint: a lakatos, kőfaragó, ács stb. munkái, részint építészetre fordíthatók, részint kereskedés utján is értékesíthetők: a „lém-, kő-, fa-iparágak" közé sorozundók. A művészeti iparhoz tartoznak továbbá a könyv- és kőnyoindászok, reznyomók, fényképírók, mintarajzolók, vésnökök stb.; a „fém-, kő-és fa-ipar" (30—82.) mindazon gyárakat és müvességeket foglalja inugában, melyek gépeket, géprészekot, szerszámokat., vasúti és közönséges kocsikat, szekereket, hajókat, vas- és fémárukat (az arany- és ozüstnomüekot is ideértve), kőedényt, porczellán-, cserép-, tégla-, üvegárukat (nyers, CBÍszolt, köszörült s mindennemű faárukat (asztalos munka stb.) gyártanak A pénzverdék összes személyzete is ido tartozik ; a vegyészeti, élelmezési, dohányzási czikkek (88—35.) magában foglalja mindazon gyárakat és müvoHHégoket, melyek vegyészeti csikkeket (hamuzsir soda, savanyok, savak, festékek, gyógyszerek, illatszerek, zsiradékok, világítóén gyújtó-szerek, fénymáz, szurok, enyv, maláta stb. efféle) termelnek, élelmi ezikitekkel (liszt, ezukor, sütő- s mészáros-áruk, sör, borszesz, eozet stb.) foglalkoznak vagy dohányezikkeket gyártanak; a „szövő ipar" (30—38) mindazon gyártmányokat fogla'Ja magában, melyek sólyom-, kender-, len-, gyapjú-, pamut-fonadékból s ebből szövött, hálózott, kötött, bimzett stb. árukból állanak (fehérruha, öltönyök, esernyők, mesterséges virágok stb.); a „bőr, papir s egyéb ipar" czimü, 31)—41 -ik rovat magában foglalja, a bőrgyárakat, tímárokat, bőrfostőkot ÓH másolókat, bőrrel foglalkozó niüvcsségeket, (nyereggyártó, szíjgyártó, varga, keztyüs stb.,) szintúgy a papírgyárakat, pa14. Die mit Charaeter quíttirten und die pen'ionírten Reserve-Offiziere, die Urlaubs-und Reserve Mannschaft, sowie die Invaliden auserhalb der Invalidenhäuaern sind in eine der Rubriken 14 — 54 einzutragen, die ihrem Erwerbe eben entspricht. Kur die blos von der Pension Lebenden kommen auch hier in die 53 ste Rubrik. In die 7-te Rubrik kommen alle Professoren, Lehrer und Lehrerinen jeden Ranges, ob in dem höchsten oder in dem niedersten Lehrinstitute, oder in einer Privatschule oder Institute der betreffende Unterricht ertheilt oder geleitet wird; hiezu Werden gezählt alle Lehrer von öffentlichen und Privat Schulen von Musik- und Gesangs-, Turn-, Focht- und Tanzschulen, sowie auch jene, welche vom Privatunterricht leben. Die 8-te Rubrik enthält die Schüler; als solche sind zu betrachten die Hörer der Universität, des Polyteehnicums, der Reehtsakademieen, der theologischen, chirurgischen, Montan-, Forst- und landwirtschaftlichen Institute, der öffentlichen und Privatmitte.lschulen (Gymnasien, Realschulen, Realgymnasien u. s. w.) während die Schüler der Elementar- und Volkschulen in die 55—58. Rubrik einzutragen sind. In die 9-te Rubrik kommen die Redakteure jeder Gattung, ihre Mitarbeiter und alo jene Personen, welche nach ihrer Erklärung von literarischer Beschäftigung leben. Zur 10-ten Rubrik gehören dio Maler, Bildhauer, die Musik- und Gesang-Ausübenden, die Schauspieler, die Tänzer und alle von den schönen Künsten lebenden Personen. In die 11-to Rubrik kommen die Advokaten, mit ihrem gesummten Kanzlei-Personale. In die Rubriken „Sanitätspersonal" 12—16 sind nur die mit Diplom Versehenen einzutragen und zwar: in die 12-te Rubrik die Aerzte und Doktoren der Medizin, Chirurgie, die Augen, Ohren, Zahn- und Thierärzte u. s. w.

; in die 13-te Rubrik die graduirten oder diplomirtcn Chirurgen

; in die 14-te Rubrik die diplomirten Hebammen; in die 15-te Rubrik die diplornirten Apotheker und Provisoren« Das Hilfspersonale aller dieser Personen komt in die 16-te Rubrik, wo auch die Kurschmiodc, die Kranken-Wärter und Wärterinnen einzutragen sind. In die Rubrik: „Land- und Forstwirthschaft" 17—21 sind als Beamte in die 1 ÍJ-te Rubrik sowie auch in die späteren gleichlautenden Rubriken nur jene einzutragen, wclcho entweder in Kanzleien oder in Aemtern arbeiten, oder mit der Aufsicht und Leitung der Wirthschaft, des Bergbaues, oder anderer Unternehmungen botraut sind. Die ÜO-te und 21-te Rubrik unterscheiden sich voneinander darin, dass I in die 20-tc Rubrik jeder gegen Jahres- oder Monatsgehalt aufgenommene beständige Arbeitsgehilfe in die 21-te Rubrik dagegen jeder gegen Wochenoder Taglohn aufgenommene Arbeiter einzutragen ist. Diejenigen Familienmitglieder, welche sich gleichfalls mit der Wirthschaft beschäftigen, kommen, wenn sie für die 17-te Rubrik nicht geeignet erscheinen, in die 20-te Rubrik; welche schliesslich nicht in der äusseren Wirthschaft beschäftigt sind sondern häusliche Arbeit und innere Dienste verrichten gehören in die 54-te Rubrik. In der Rubrik 22, Jagd und Fischerei sind jene Personen einzutragen, welche aunschlienend nur davon leben; in dieselbe sind auch ihre Arbeitsgehilfen einzureihen. In die 23 — 20. Rubrik: „Berg- und Hüttcnbau" sind nicht nur jene, welche bei Mctallbcrgbo.il, sondern auch beim Kolilenbau, Salz- und Petroleumbergbau u. s. w., desgleichen die bei den Hütteubergwerken, den Schmelzhütten, den Hämmern, Giessorcien u. s. w. beschäftigt sind, einzutragen. In den Rubriken 27 — 44 unter dem Titel: „Industrie" ist sorgfältig zu unterscheiden, zwischen den selhntständigen Unternehmern und den Beamten sowie den Arbeitern; demgemäss sind nur jene Personen beiderlei Geschlechtes, welche auf eigene Konten arbeiten, im Besitze einer Gewerbe-Lizenz sind, und nach ihrem Unternehmen Erwerbonteuer zahlen (Fabrikanten, Handwerker) in die Rubrik der selhntständigen Unternehmer einzutragen. Int dun betreffende Unternehmen oine Akticnuntcrnohmung, so ist natürlich in die Rubrik der Unternehmer Niemand persönlich einzutragen, doch sind die Beamten und Arbeiter des Unternehmens in die betreffenden Rubriken einzureihen. 15. Bezüglich der Einthcilung der industriellen Unternehmungen und deren Arbeiter in die einzelnen Rubriken ist zu bemerken: In die Rubrik 27—2ÍI unter dem Titel: „Bau- und Kunstgewerbe" kommt jeder bei dem Baue eines Hauses oder einer Wohnung, ebenso bei dessen innerer Einrichtung und Erhaltung mitwirkende Arbeiter (Baumeister, Maurer, Zimmermahler, Anstreicher, Ziegeldccker u. s. w.), welche solche Dinge erzeugen, dio nur für einen bestimmten Gegenstand dienen und keine Objeckte des Handelsverkehrs bilden. Solcho Erwerbszwoigo und Handwerke, deren Erzeugnisse wie bei dem Schlosser, Steinmetz, Tischler, theils zum Baue zu verwenden sind, theils aber auch im Wege des Handels vorworthot werden können, sind unter dio Rubrik: „Metall-, Stein- und Holz-Industrie" einzureihen. Zur Kunst-Industrie gehören ferner die Buchbinder und Buchdruckor, die Graveuro, Photographen, Kupferstecher, Modollzoichner u. s. w. Die Rubrik: „Metall-, Stoin und Holzindustrie" (30—32) onthält alle Fabriken und Kunstgewebe, welche Maschinen, Maschinentheile, Workzeuge, Eisenbahn- und gewöhnliche Wagen, Fuhrwerke, Schiffe, Eisen- und Metallartikel (hierher gerechnet auch dio Gold- und Silberarbeiter), Stoingeschirre, Porzellan-, Thon-, Ziegel-, Glaswaaron (roho, polirte und geschliffene) und allerlei Holzarbeiten (Tischlerarbeit u. s. w.) erzougon. Das gesummte Personal dor Münzprägorwerkstätte gehört auch hieher. Die chomisehen, Vorptlogs- und Tabakartikel (33—85) enthalten allo jene Fabriken und Gewerbe, welche chemikalischp Artikel (Pottasche, Soda, Säuren, Farben, Apothekermittel, Parfüme, Fettwaareu, Beleuehtungs- und Zündmitte], Lack, Pech, Leim, Malz u. s. w.) erzeugen, mit Lebensmitteln (Mehl, Zucker, Back- und Floischwaaren, Bier, Weingeist, Essig u. s. w.) sich beschäftigen oder Tabaksartikel ozeugen. Unter Webe-Industrie (3(5—33) werdon alle jene Industriegoworbo vernt,anden, welche Seiden*, Hanf-, Flachs-, Woll-, Bauinwollongospinnsto und aus diesen gestrickte, gewirkte oder gewobene Waaren erzeugen. (Weisswaaren Kleider, Regenschirme, Kunntbliimon u. s. w. u. s. w.) Dio Rubrik 39 — 41 unter dem Titel: „Loder-, Papier- und anderweitige Industrie" onthält die Lederfabriken, die mit dem Loder sich beschäftigenden Hundworke (Riemer, Sattler, Handschuhmacher, Schuster u. s. w.) dessglei-