Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

Bevezetés - I. Előmunkálatok

4 «gy munkálatot, mely közel kilátásban levén helyezve mult évben a népazám lálán eszközi éne, előleges tudomásvétel végett a nagyméltóságú magyar királyi közgazdasági miniitter elé terjesztetett, mielőtt végleges megállapítás végett a statistikai tanácsnak bemutattatott volna. A közgazdasági minister úr az ügy elvi én tudományon oldalát helyeselvén, csak l'ogariatosítása iránt tett némely lényegen változtatásokat. Miután p od ig a népszámlálás a múlt érről elmaradt s az eddigi kilátások szerint csak a folyó év végén volna eszközlendő, az ügy a f. é. májúit 13-dikán tartott tanácsülésben újra megpondittetett s újra kiadatott a már tavaly is vele foglalkozott bizottságnak, moly számba véve a kivitel szándékolt módozatát is, következőkben terjeszti indokolt javaslatát, illetőleg munkálatát a statisztikai tanács elé. A népszámlálási bizottság a statistikai szakosztályban szerkesztett irányelvek szellemében, h a tanácskozás alá bocsátott munkálat alapján legelőbb is két alapnézetböl indult: Először, hogy a népszámlálás voltaképi tárgyát a tényleges népesség képezze, számbavétetvén egyébiránt, a mennyire viszonyaink engedik, az illetékes (jogi) népesség is : Másodszor, hogy a számlálás a mennyire lehet, a számba vendő népesség közreműködésév<;l eszközöltessék, vagyis, hogy az önszámlálás foglaljon helyt minél sűrűbben a kormány által kikűldondő számláló biztosok helyett. Ezen második ponttal áll kapcsolatban a népszámlálás költsége is, melyre a bizottság a május l.'3-dikai tanácsülésból külön figyelmeztetvén, róla külön is fog értekezni. Tagadhatatlan, a tudomány által bebizonyított, a nemzetközi ntatistikui értekezletek beható vitái által támogatott tény, hogy a népszámlálás helyén tényleg jelenlevő akár benszülött akár idegen népesség számbavétele az államra nézve legfontosabb. De szintoly czáfolhatatlan tény, hogy az idegen, de a a számlálás helyén jelenlevő népesség számbavételével fölmerül az illetékesség kérdése is, s rögtön maga után vonja azon másik kérdést, vájjon u számlás helyétől távollevő, de ott rendszerint otthonos szóval ne vétessék-o számba, s ha igen, mi határozza meg ez illetékes, az otthonos, szóval a jogi népesség fogalmát? Honosítási és községi törvény Magyarországon mindekkoráig meghozva nem levén, a bizottság nem vindikálhatta magának e jogot, hogy e kérdésben határozzon első ízben úgy akarta ezen nehezen megoldható kérdést kikerülni, hogy az illetékes népesség számbavételét végleg mellőzi, s csupán a tényleges népesség mcgszámlásáru szorítkozik. lm ez megállapodása a bizottságnak indokolva volt akkor, mikor csak a magyar korona országaiban eszközlendő népszámlálásról volt szó. 1867-ben csak hazai kormányunkon állott, az ország lakosságának oly viszonyait venni számba, melyeket tudni szükségesnek látott. De, miután nz 1808-ra tervezett népszámlálás ő Felsége többi országaiban és tartományaiban is fog végrehajtatni, sehogy som indokolható oly munkálatnak javaslásu, moly összes népességi viszonyaink összehasonlítását akár a lajtántúli országok és tartományok, akár más mivolt külállamok hasonló viszonyúival nehezíti vagy épen lehetetlenné teszi. Az illetékesség kérdését őzért meg kellett oldani, s a bizottság úgy vélt lcgczélszerübben eljárni, ha a f. é. május hóban a ház asztalára tett honosítási törvényjavaslat Bzcllomében moly a honossági jogot bizonyos idejű (10 évi) ittartózkodástól teszi függővé: a községbeli honosságot, vagy illetékességet is a letelepülés bizonyos ideje után számítja, s e tekintetben egy évet állapít meg, moly az 184 H. XIII.t. ez. 0. §.aés b pontja értelmében, például a választói jogot is biztosítja a városokban és községekben. Ezen alapján az illető oktatásban és utasításban a „honosság" rovatának betöltésére mopjogyzondő, hogy helybolinek mindaz tekintendő, a ki a községben egy év óta le van telepedve s abban állandóan lakilc azonkívül pedig más községbe való illetékességét a számlálás alkalmával ki nem mutathatja. Ugyanez oktatásban egyébiránt íigyolmcztotondők a községek, hogy az illetőségnek ilyképoni kimutatása csuk a számlálásra nézve áll, és semmi egyéb jogait so nem sérti, so nem másítja. A mi a számlálás eszközlésének módját, vagyis az önszámlálás elvét illeti, erre nézve kénytelen a bizottság kijelenteni, hogy Magyarországon e szó alatt más értendő mint külföldön, hogy mindazonáltal a tervezett külön eljárás remélhetőleg mégis ugyanazon eredményeket fogja szülni. önszámlálás alatt ugyanis külföldön az értetik, hogy a kormány által kiadott vagy az illető városokbnn e czélru készült háztartási lajstromokat minden családfő vagy külön lakfél maga tölti be s szolgáltatja át a ház tulajdonosának vagy gondnokának, vagy pedig a népszámlálási bizottságnak, moly azokat külön o czélra rendelt közegei gyüjtoti és ellenőrizteti, illetőleg fölülvizsgálja. Ez eljárás ellentéte a kormányügynökök általi tényleges számlálás, kik házról házra járva szedik ós jegyzik lajstromokba a lakosságot. Az önszámlálás olőnyoi: hogy a néposség a számlálás iránt érdekeltetvén maga eszközli azt nagyrészt, ós tetemes megtakarítást engod a számláló kormány-ügynökök díjazásában; viszont azonban csak mivoltebb néposztályoknál teljesíthető megbízhatóan és több nyomtatási költséget okoz, a mennyibon mehrere Sitzungen und verfertigte ein Operát welches, da die Durchführung der Volkszählung im vergangenen Jahre in nahe Aussicht gestellt war, zur vorläufigen Kcnntnissnahme dem hohen königlich ungarischen Ministerium für Volkswirtschaft unterbreitet wurde, bevor es noch dem statistischen Landesrathe zur entgiltigen Feststellung vorgelegt werden konnte. Der Herr Minister für Volkswirtschaft gab dem Gegenstände bezüglich seiner prineipiellen und wissenschaftliche Seite seine Zustimmung, und nahm nur bezüglich der Durchführung einige nahmhaftere Aenderungen vor. Nachdem aber die Volkszählung schon im vorigem Jahre aufgeschoben wurde und nach den bisherigen Aussichten die Durchführung nur mit Ende 1. Jahres geschehen konnte, die Sache aber in der Sitzung des stat. Landesrathes vom 80. Mui 1. Jahres zum wiederholtenmale aufgenommen und der Commission zugewiesen wurde, die schon voriges Jahr mit diesem Gegenstande sich beschäftigte nun auch auf die Durchführungs-Modalitäten Rücksicht nahm und den nachfolgenden, wohlerwogenen Bericht, bezüglich ihr Operat, dem stat. Landesrathe vorlegt. Die Volkszühlungs-Commission ging bezüglich der in der statistischen Sektion verfassten Prinzipien, dann des ihrer Berathung zu Grunde gelegten Operates schon von Anfang an von zwei Grundanschauungen aus

: Erstens, dass den eigentlichen Gegenstand der Volkszählung die faktische Bevölkerung bilde, dass jedoch, in wie ferne es unsere Verhältnisse gestatten, die Zählung auch auf die zuständige (juridische) Bevöllkerung sich zu erstrecken habe. Zweitens, dass die Zählung, so weit es möglich sei, unter Mitwirkung der zuzählenden Bevölkerung zu geschehen habe, oder die Selbstzählung in möglichst umfangreichem Masse Platz zu greifen habe, und nicht von der Regierung Zählungs-Commissäre dazu auszusenden seien. In Zusammenhange mit dem zweiten Punkte stehen auch die Kosten der Volkszählung, auf welche die Commission in der am Iii. Mai abgehaltenen Sitzung speziell aufmerksam gemacht wurde, und über welche die Commission speziell berathen wird. Es ist eine unumstössliche, durch die Wissenschaft bewiesene und auch durch eingehende Erörterungen der statistischen Congresse festgestellte Thatsache, dass für den Staat die Aufnahme der am Orte der Volkszählung faktisch anwesenden Bevölkerung, mag sie aus Eingebornen oder Fremden bestehen, von der grössten Wichtigkeit sei. Aber eine eben so unwiderlegliche Thatsache ist es, dass bei Fremden, die bei der Volkszählung an irgend einem Orte anwesend sind, auch ihre Zuständigkeit zur Frage kommt, gleich aber auch die zweite Frage nach sich zieht, ob die bei der Zählung von ihrem Wohnorte abwesende, dort aber ihren regelmässigen Wohnsitz habende Bevölkerung mitgezählt werden solle, und wenn ja, wie der Begriff der zuständigen einheimischen, mit einem Worte, der juridisch e n Bevölkerung zu bestimmen sei. Da bisher in Ungarn kein Ileimaths- und Gemeinde-Gesetz zu Stande kam, konnte die Commission sich nicht das Recht vindiciren, in dieser Frage cndgiltig zu entscheiden und wollte im Vorhinein dieser schwer zu lösenden Frage so ausweichen, dass die Zählung der Bevölkerung nach ihrer Zuständigkeit gänzlich unterlassen und die Zählung bloss auf die faktische Bevölkerung beschrilnkt werde. Dieser Beschluss der Commission war damals noch zu rechtfertigen, als nur von einer Volkszählung in Ungarn die Rede war. Es stand im Jahre 18(57 unserer vaterländischen Regierung noch allein zu, diejenigen Verhältnisse der heimischen Bevölkerung aufzunehmen, die sie zu wissen für notwendig fand. Als aber die auf das Jahr 1868 festgesetzte Volkszählung auch in den übrigen Ländern und Provinzen seiner Majestät durchgeführt werden sollte, wäre der Antrag auf eine solche Arbeit schwer zu rechtfertigen gewesen, bei welcher die Vergleichbarkeit sämmtlicher Bevöllkerungs-Verhältnisse ebensowohl mit denen der österreichischen Erbländer, als mit jenen des Auslandes erschwert oder unmöglich geworden wäre. Die Frage der Zuständigkeit musste daher gelösst werden und glaubte die Commission am besten also vorzugehen, wenn sie im Sinne der Regierungsvorlage an die ungarische Legislative über die Zuständigkeit vom Monate Mai 1. Jahres, welche die Zuständigkeit von gewissen Jahren des Aufenthaltes in unserem Lande (10 Jahre) abhängig macht, die Heimath oder Zuständigkeit für die Gemeinde auch nur von der Z>'it der Niederlassung an rechnete, und hiefür ein Jahr bestimmte, in welcher Zeit z. ß., wie auch nachdem XIII. Gesetzartikel vom Jahre 1848 §. 6 Punkt a und b in Städten und Gemeinden das Wahlrecht erlangt wird. Auf Grund des Verausgelassenen wäre in den rBelehrungen" und »Vorschriften" zur Volkszählung bezüglich der Ausfüllung der Rubrik „Zuständigkeit" zu bemerken, dass als zuständig Derjenige zu betrachten sei, welcher seit einem Jahre in der Gemeinde sich niedergelassen oder darin beständig gewohnt habe, ausserdem aber Beine Zuständigkeit in eine andere Geme'nde bei der Zählung nicht nachweisen könne. Es wären ausserdem in dieser „Belehrung" die Gcmeindou darauf aufmerksam zu machen, dass die Zuständigkeit, wie sie hier erklärt ist, nur für die Volkszählung giltig sei, und hiedurch Niemand weder Rechte erlangen, noch solche verlieren könne. Was die Modalität der Durchführung der Zählung betrifft, oder das Prinzip der Selbstzählung anbelangt, sieht sich die Commission genötigt zu bemerken, dass unter diesem Worte in Ungarn etwas anderes zu verstehen sei, als im Auslände, doch sei zu hoffen, dass das beabsichtigte Verfahren, obgleich verschieden, doch dieselben Resultate geben werde. UnterSulbstzählung versteht man nämlich im Auslande, dass die von derRegiorungoder von den einzelnen Städten hinausgogebenen Haushaitungsbögen von jedem Familienhaupte oder jeder Wohnpartei solbst ausgefüllt und dem Hausbesitzer oder dessen Stellvertreter oder auch einer Volkszählungs-Commission welche diese durch besondere hiefür bestimmte Organe sammeln und kontrolliren, beziehentlich überprüfen lässt, übergeben werden. Diesem Vorgange, steht gegenüber die faktische Zählung durch Rogiorunga-Commissäre, welche von Hans zu Haus gehend die Bewohner zählen und registriren. Die Vorzügo der Selbstzählung sind

: dass dio Bevölkerung sich bei der Zählung beteiligt, diese grösstenteils selbst durchführt und dadurch eine Ersparung an der Bezahlung der Zählung-Comissionäre der Regirung zulässt; dagegen aber kann diese Art der Zählung nur bei einer Bevölkerung von höherer Bildung mit Verlässlichkeit durchgeführt werden und erhöht die