Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

Bevezetés - I. Előmunkálatok

3 mutatta, hogy a népszámlálás már önmagában is alig, amaz időben meg épen nem vala a helyes út arra nézve, hogy e kérdés kielégítően megoldassék. Ez okból s az ily kísérlet megújítása iránti aggodalmak mellett a nemzetiség vagy nyelv föltétele iránti törekvés annál inkább mellőztetett a népszámlálási utasítás javaslatában; miután ezen kérdésnek más úton való megoldása sokkal kevesebb aggodalomnak volna alávetve s mindenkép használhatóbb eredményeket nyújtana.

u Az út, melyen a megoldás meg lett volna kisérlendő, nem ötlik ki ugyan a későbbi osztrák statisztikai munkákból, mind amellett tény, hogy a nemzetiség kutatása az 1869^70-diki osztrák népszámlálási tervezetbe sem vétetett fel. Az 1857-diki népszámlálás tervezetére, végrehajtására és eredményeire különben annál kevésbbé szükséges itt közelebbről kitérni, miután jelen mü minden egyes fejezetében az 1870-diki eredmény az 1857-dikivel össze lőn hasonlítva, a végrehajtás elveire és módozatára pedig akárhány fejezet szövegében történt hivatkozás. Ezek előrebocsátásával immár áttérhetni magára az 1870-diki népszámlálás okmányos történelmére, a végrehajtásra nézve csak annyit jegyezvén meg, hogy a belügyi és a földmívelés- ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszterek indíták meg ugyan a népszámlálást, a végrehajtás azonban nem, mint más államokban szokás és a szomszéd ausztriai országokban és tartományokban is történt a központi politikai hatóság (belügyi minisztérium) által eszközöltetett s csak az eredmény összeállítása bízatott volna a statisztikai hivatalra, hanem ellenkezőleg az egész ügy az első javaslat előterjesztésétől fogva, a végrehajtás valamennyi stádiumán át egész a kész eredmény összeállításáig mind a fölymivelés- ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban, illetőleg ennek statisztikai osztályában pontosult össze. Ezen szokatlan eljárás egyébiránt a dolog újságánál s az eljáró közegek gyakorlatlanságánál fogva szükséges volt, mert ha a végleges feldolgozással megbízandó statistikai hivatal kezdettől fogva nincs beavatva az egész ügy részletes menetébe, aligha megküzdhet a csak lassan befolyt anyaggal s nyer időt közben-közben a részletes feldolgozásra. S ha ez eljárás egyéb ágakbeli statistikai teendőiben némileg hátra is vetette a hivatalt, viszont e nagyfontosságú hazai ügyben csak ez biztosította a sikert. E kürülmény előrebocsátása pedig azért látszott szükségesnek, mert csak ez magyarázza meg az ügyek sorrendjét, melyben azok történelmi egymásutánj ok szerint lesznek előadandók. I. Előmunkálatok. A népszámlálás Magyarországban, mint emlitve vala Grorove miniszter úr szándéka szerint még 1867-ben volt végrehajtandó. A statistikai osztály vezetője megbízatván azzal, hogy ez ügyben előterjesztést tegyen, az általa készített „Irányelvek egyúttal javaslat a népszámlálás ügyében" czimfí munkálat az akkor megalakult országos magyar statistitikai tanács már legelső, 1867.jul. 16-án tartott ülésének lőn bemutatva. Az e munkálatban kifejezett elvek és végrehajtási módozatok alig szenvedtek változtatást a statisztikai tanács által e czélból kiküldött bizottság: tárgyalásai között s úgyszólván alapját képezték a tényleg bár később foganatosított népszámlálásnak. Közlése itt annál kevésbbé szükséges, mert lényegesb pontjai a következő munkálatokban amúgy is benfoglaltatnak. Mindeddig csakis Magyarországban (az anyaországot és Erdélyt értve) végrehajtandó népszámlálásról volt szó, mégis a több időt igénylő előkészítő munkálatok de a még költségvetéssel nem biró országban, a törvényhozásilag megszavazandott költség hiánya is, a végrehajtás elhalasztását tették szükségessé s miután a számlálás időpontjául okvetlenül az évforduló lőn választva, a népszámlálás 1868. végére lőn elnapolva. Időközben Bécsben is megpendíttetett a népszámlálás ügye, határnapul szintén 1868. deczember 31-dike tűzetvén ki. Mi természetesebb tehát, hogy a monarchia mindkét államterületén hasonló elvek szerint eszközöltessék a számlálás, mire a nemzetközi statistikai kongressusokon tulaj donképen az összes mívelt világ államai törekedtek. Ez irányban tehát meg is indultak a tárgyalások, először rövid úton a két államterület statistikai közegeinek vezetői által személyes érintkezésben, mit később a minisztériumok hivatalos levelezése váltott fel. A népszámlálás ügyében tanácskozó bizottság munkája folyamában már tekintettel volt e fordulatra, mint azt bizonyítja is következő, az országos magyar statistikai tanácsnak 1868. junius 5-én bemutatott Jelentés a népszámlálás ügyében kiküldött bizottság működéséről. Az országos magyar statistikai tanács által 1867-ben kiküldött népszámlálási bizottság a tavalyi nyár folytán több ízben ülésezett és elkészített Volkszählung an und für sich nur schwer, am wenigsten aber schon in jener Zeit der geeignetste Weg gewesen sei, diese Frage befriedigend zur Lösung zu bringen. Aus diesem Grunde und bei den Bedenken gegen eine Erneuerung dieses Versuches sei von dem Anstreben der Erhebung der Nationalität oder Sprache bei dem Entwürfe der Volkszählungs-Vorschrift um so mehr Umgang genommen worden, als eine Lösung dieser Frage auf anderem Wege weit weniger Bedenken unterliegen und jedenfalls brauchbarere Resultate liefern würde." Der Weg, welcher bei der Lösung einzuschlagen wäre, lässt sich wohl autfh aus den späteren österreichischen statistischen Arbeiten nicht entnehmen, demungeachtet ist es aber eine Thatsache, dass die Erhebung der Nationalität in den Plan der österreichischen Volkszählung vom Jahre 1869—70 nicht aufgenommen wurde. Es ist nicht nöthig, hier über den Entwurf, die Durchführung und das Ergebniss der Volkszählung vom Jahre 1857 sich weiter auszulassen, da bei jedem Abschnitte dieses Werkes die Verhältnisse des Jahres 1857 mit denen vom Jahre 1870 verglichen wurden,

— auf die Prinzipien und die Art der Durchführung aber im Texte vieler Abschnitte sich berufen wurde. Nachdem Dieses vorausgeschickt worden, können wir nun auf die dokumentirte Geschichte der Volkszählung vom Jahre 1870 übergehen, und von der Durchführung derselben hier nur so viel erwähnen, dass der k. u. Minister des Innern, sowie der Minister für Landwirthschaft, Industrie und Handel die Volkszählung wohl einleiteten, die Durchführung derselben hier aber nicht, wie es in andern Staaten üblich und auch in den benachbarten österreichischen Erbländern geschehen ist, durch die oberste politische Behörde (Ministerium des Innern) geschah und dann nur die Zusammenstellung der Erdresultate dem statistischen Bureau anvertraut wurde, sondern hier Alles von der Vorlage des Entwurfes angefangen durch alle Stadien der Durchführung bis zur Zusammenstellung des fertigen Resultates im Ministerium für Landwirthschaft, Industrie und Handel, bezüglich in einer einzigen Sektion desselben, nämlich im statistischen Bureau sich concentrirte. Dieses ungewöhnliche Verfahren war bei der Neuheit der Sache und dem uneingeübten Personale der mitwirkenden Organe nothwendig, denn wäre das mit der definitiven Ausarbeitung zu betrauende statistische Bureau nicht vom Beginne an in den speciellen Gang des ganzen Gegenstandes eingeweiht gewesen, so würde es kaum im Stande gewesen sein, die Schwierigkeiten der langsam einlangenden Arbeiten zu bewältigen und zu deren specieller Ausarbeitung die Zwischenräume benützen können. Wenn einerseits durch dieses Verfahren die andern statistischen Arbeiten des Bureaus einen Aufschub erlitten, so konnte anderseits das Gelingen der Durchführung dieses hochwichtigen, vaterländischen Unternehmens nur hiedurch erzielt werden. Es erschien nothwendig, diese Umstände hier zu erwähnen, denn nur dadurch erklärt sich die Reihenfolge der Gegenstände, in welcher sie nach ihrer historischen Aufeinanderfolge hier vorgeführt werden. I. Vorarbeiten. In Ungarn sollte die Volkszählung, wie dies schon früher erwähnt wurde, nach den Absichten des Ministers Gorove noch im Jahre 1867 durchgeführt werden. Der Leiter der statistischen Sektion wurde beauftragt, einen Vorschlag in dieser Angelegenheit zu machen, und das durch ihm verfertigte Elaborat „Leitende Grundsätze zugleich Gutachten über die Volkszählung" wurde dem damals gegründeten ungarischen statistischen LandesRathe am 16. Juli des Jahres 1867 vorgelegt. Die in diesem Elaborate ausgesprochenen Prinzipien und Durchführungs-Modalitäten wurden durch die vom statistischen Landesratbe zu diesem Zwecke entsendete Comission nur wenig abgeändert und dienten gewissermassen als Grundlage für die, wenn auch erst später durchgeführte Volkszählung. Es erscheint die Mittheilung des Elaborats hier umso weniger nothwendig, als dessen wichtigere Punkte in diesem Werke schon enthalten sind. Bisher war nur von der in Ungarn (worunter das Stammland und Siebenbürgen verstanden wird) durchzuführenden Volkszählung die Rede, da aber die Vorbereitungen längere Zeit beanspruchten, so muste dieserwegen, und da das Land auch noch kein eigenes Budget hatte, somit auch die Kosten zu einer Volkszählung durch die Legislative noch nicht votirt werden konnten, die Durchführung aufgeschoben werden, da ferner zur Zählung jedenfalls der Jahresschluss zu wählen war, so wurde die Volkszählung bis zu Ende des Jahres 1868 vertagt. In der Zwischenzeit wurde auch in Wien die Volkszählung in Anregung gebracht, und ihre Durchfürung gleichfalls auf den 31. Dezember des Jahres 1868 festgesetzt. Es war daher natürlich, dass in beiden Theilen der Monarchie die Volkszählung nach ähnlichen Prinzipien bewerkstelligt werde, wie dies auf den internationalen Kongressen von sämmtlichen Culturstaaten angestrebt wurde. In dieser Richtung wurden die Verhandlungen begonnen, zuerst auf kurzem Wege im persönlichen Verkehre der Vorsteher der statistischen Organe beider Theile der Monarchie gepflogen, später aber durch ämtliche Correspondenz zwischen den Ministerien ersetzt. Die über die Volkszälung berathende Commission nahm schon im Laufe ihrer Arbeiten Rücksicht auf diese Wendung, wie das auch der nachfolgende an den ungarischen statistischen Landsrath erstattete Bericht vom 5. Juni 1868 beweist. Bericht der in Angelegenheit der Volkszählung entsendeten Comission. Die durch den ungarischen, statistischen Landesrath im Jahre 1867 entsendete Volkszählungs-Commission hielt im Laufe des vergangenen Jahres ,1*