1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VII. PEST VÁROS NÉPESSÉGE 1857-BEN

66. AZ IPARI KERESŐK MEGOSZLÁSA FOGLALKOZÁSI VISZONY SZERINT IPARÁGANKÉNT Iparág Alkalmazottal rendelkező Alkalmazott nélküli Alkalmazott Egy önállóra jutó alkalmazott Iparág önálló Alkalmazott Egy önállóra jutó alkalmazott Iparág szám % szám % szám 0, 0 Egy önállóra jutó alkalmazott Élelmiszeripar 988 30,2 468 11,8 2011 10,8 2,0 Ruházati ipar 1193 36,5 1277 32,2 5987 32,2 5,0 Építőipar 81 2,5 417 10,5 1056 5,7 13,0 Fonó-, szövőipar 41 1,3 110 2,8 181 1,0 4,4 Tisztító-, pipereipar 83 2,5 23 0,6 918 4,9 11,1 Agyagipar 17 0,5 17 0,4 62 0,3 3,6 Faipar 303 9,3 373 9,4 1964 10,6 6,5 Fémipar 207 6,3 399 10,1 1659 8,9 8,0 Sokszorosító ipar 18 0,6 23 0,6 222 1,2 12,3 Iparos művészet 11 0,3 28 0,7 56 0,3 5,1 Műszeripar 32 1,0 99 2,5 99 0,5 3,1 Bőr- és papíripar 81 2,5 129 3,3 436 2,3 5,4 Olaj- és zsíripar 13 0,4 35 0,9 53 0,3 4,1 Mázoló-, festőipar 36 1,1 160 4,0 192 1,0 5,3 Női kézműipar 34 1,0 1477 8,0 43,4 Vegyesipar 134 4,1 405 10,2 2195 11,8 16,4 Ipar összesen 3272 100,0 3963 100,0 18568 100,0 5,7 Az alkalmazottal rendelkező önálló iparosok több mint egyharmada a ruházati ipart űzte, közel 30 %-a az élelmiszeriparhoz tartozott. Ha még a faiparosokat is idevesszük, akkor az alkalmazottal rendelkező iparosok háromnegyed része ebben a három iparágban tevékenykedett. Az alkalmazottal nem rendelkező önálló iparosoknak is közel egyharmada a ruházati iparba tartozott (32,2 %). Ha az élelmiszer-, építő- és faiparosokat egybeadjuk, akkor az alkalmazottal nem rendelkező önálló iparosok másik harmadát sorolhatjuk ezekbe az iparágakba. Az alkalmazottak közel felét három iparág foglalkoztatta, a ruházati, az élelmiszer- és a faipar (53,6 Meglepő, hogy a női kézműiparban (varrónők stb.) a legmagasabb az alkalmazottak átlagos száma, ezt követően az építőiparban és a nyomda-sokszorosító iparban. Szembetűnő, hogy a viszonylag nagylétszámú alkalmazottal rendelkező élelmiszer- és ruházati iparban viszonylag kicsi az alkalmazottak átlagos száma és hogy a viszonylag kevés építőiparos és nyomdász több alkalmazottat foglalkoztatott. A pesti ipart 1857-ben tehát általában az jellemezte, hogy viszonylag kis vállalatokból, műhelyekből, üzletekből tevődött össze. Ágazati strukturája pedig még elsősorban a város lakosságának mindennapi szükségleteit és szolgáltatásait látta el. A szállításban és a közlekedésben is hasonló arányok fedezhetők fel. 81