1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VII. PEST VÁROS NÉPESSÉGE 1857-BEN

62. 100 MAGYARORSZÁGI HONOS KERESŐRE JUTÓ AUSZTRIAI ÉS KÜLFÖLDI HONOS KERESŐ, FOGLALKOZÁSI ÁGANKÉNT Foglalkozási ág Nem magyarországi Ausztriai Külföldi Foglalkozási ág honos Foglalkozási ág összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő Mezőgazdaság 5,6 5,9 2,7 4,8 5,1 2,2 0,8 0,8 0,5 Ipar 25,7 28,6 11,0 21,7 23,9 9,3 4,0 4,7 1,7 Szállítás 48,3 49,7 4,2 43,7 45,0 4,2 4,6 4,7 Kereskedelem 12,4 12,8 8,5 10,5 10,8 7,9 1,9 2,0 0,6 Testi szolgálat 21,9 30,0 14,3 20,1 35,9 13,0 1,8 3,1 1,3 Szellemi „ 20,9 19,6 31,8 16,3 16,5 15,1 4,6 3,1 16,7 Egyéb „ 30,6 34,8 16,7 27,5 31,1 15,4 3,1 3,7 1,3 Katona, őr 55,5 55,5 54,5 54,5 1,0 1,0 Járadékos 12,1 15,7 6,1 9,5 12,6 4,3 2,6 3,1 1,8 Összesen 22,7 27,3 13,6 19,8 23,7 11,9 2,9 3,6 1,7 A város iparának szerkezete még magán viseli az ipari forradalom előtti korszak jegyeit. Legtöbb embert ugyanis a ruházati, utána az élelmiszeripar foglalkoztat, a fa-, a fém- és a vegyes (egyéb) ipart megelőzve. Az iparban foglalkoztatott férfiak és nők iparágak szerinti megoszlása természetesen eltér egymástól, az utóbbit azonban jelentősen befolyásolta a varrónők, hímzőnők stb. besorolása a "női kéziipar"-ba. 63. AZ IPARBAN FOGLALKOZTATOTTAK MEGOSZLÁSA IPARÁGAK ÉS NEMEK SZERINT Iparágak Összesen Férfi Nő Iparágak szám 0, 0 szám 0, 0 szám h Élelmiszeripar 3467 13,4 3292 14,7 175 5,1 Ruházati ipar 8457 32,8 8271 37,0 186 5,4 Építőipar 1554 6,0 1554 7,0 Fonó-, szövőipar 332 1,3 327 1,5 5 0,1 Tisztitó-, pipereipar 1024 4,0 53 0,2 971 28,0 Agyagipar 96 0,4 95 0,4 1 0,0 Faipar 2640 10,2 2631 11,8 9 0,3 Fémipar 2265 8,8 2253 10,1 12 0,3 Sokszorosító ipar 263 1,0 253 1,1 10 0,3 Iparos művészet 95 0,4 95 0,4 Műszeripar 230 0,9 227 1,0 3 0,1 Bőr- és papíripar 646 2,5 639 2,9 7 0,2 Olaj- és zsíripar 101 0,4 101 0,5 Mázoló-, festőipar 388 1,5 382 1,7 6 0,2 Női kéziipar 1511 5,9 1511 43,6 Vegyesipar 2734 10,6 2165 9,7 569 16,4 Összesen 25803 100,0 22338 100,0 3465 100,0 78