1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VII. PEST VÁROS NÉPESSÉGE 1857-BEN

Kőrösy az újrafeldolgozás során elvetette az 1857. évi népszámlálás foglalkozási osztályozását és az 1870. évi népszámláláshoz hasonló csoportosítást alkalmazott. Megkülönböztette a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és szállítási tevékenységet, továbbá a "személyes szolgálatot", végül pedig a vagyonukból élőket és a járadékosokat. Ezeket a kereső tevékenységeket alcsoportokra bontotta. A mezőgazdaságot "növény- és állattermelésre," az ipart 15 féle alcsoportra. Elkülönítette az élelmiszer-terménykereskedelmet és az iparcikk kereskedelmet, valamint a szárazföldi és a vízi szállítást is. A "személyes szolgálat" három részre oszlott. A "testi szolgálatba" sorolta a napszámosokat, valamint a cselédeket, szolgákat, inasokat, szobalányokat, dajkákat stb. A "szellemi szolgálatba" kerültek a hivatalnokok, pedagógusok, szabadfoglalkozásúak, egészségügyi alkalmazottak, művészek, papok, szerzetesek stb. A személyes szolgálat harmadik alcsoportja, az "egyéb szolgálat" a zenészek, pincérek, borbélyok, kocsisok, mutatványosok, küldöncök stb. gyűjtőhelye volt. 60. A KERESŐK SZÁMA FOGLALKOZÁSI ÁGANKÉNT ÉS NEMENKÉNT Foglalkozási ág Összesen Férfi Nő Foglalkozási ág szám % szám 0, a szám O, Q Mezőgazdaság 1287 2,0 1096 2,5 191 1,1 Ipar 25803 40,4 22338 50,7 3465 17,5 Közlekedés és szállítás 1133 1,8 1108 2,5 25 0,1 Kereskedelem 5710 8,9 5146 11,7 564 2,8 Testi szolgálat: szolga, cseléd 11459 17,9 1925 4,4 9534 48,2 napszámos 10460 16,4 5872 13,3 4588 23,2 Szellemi szolgálat 4008 6,3 3511 8,0 497 2,5 Egyéb szolgálat 2268 3,5 1806 4,1 462 2,3 Katona, őr 465 0,7 465 1,1 Járadékos 1301 2,0 834 1,9 467 2,4 Összesen 63894 100,0 44101 100,0 19793 100,0 Pest város kereső népességének háromnegyed része két foglalkozási ágba tartozott. A keresők negyven százaléka az iparban, egyharmada pedig a "testi szolgálatban" tevékenykedett. A női keresőknek csaknem a fele cselédlány, szakácsnő stb., közel egynegyede napszámos és majdnem minden ötödik nő (17,5 az iparban dolgozik. Több mint tízezer napszámos és közel 11,5 ezer szolga, cseléd, inas stb. él a városban. Majdnem minden második lakásra jut egy szolga, cseléd, inas stb. és ugyancsak majdnem minden második lakásra (2,5) számolhatunk egy napszámost. A város társadalmi összetételében tehát az ipari foglalkoztatottak és a napszámosok, cselédek, inasok stb. száma dominált. Az ausztriai és a külföldi honos keresők is elsősorban az iparban és a testi szolgálat munkaköreiben helyezkedtek el. Nagyobb arányban helyezkedtek el az iparban (43,3 %, illetve 53,6 h), mint a magyarországi honos keresők (39,4). Az ausztriai honosoknak közel akkora hányada került testi szolgálatba (35,2 h), mint a magyar keresőknek (34,5 %). Az ausztriai és külföldi honos keresők súlya magyarországi honosokhoz viszonyítva elsősorban a szállításban, a különféle szolgálatokban és az iparban említhető, megelőzve a katonák csoportját. 76