1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)
VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA
7. A JELENLEVŐ NÉPESSÉG SZÁMA ÉS ÁTLAGOS ÉVI NÖVEKEDÉSE, 1857., 1870. Tartomány 1857 a / A népesség száma 1870 Évenkénti növekedés (*) Magyarország Katonai Határőrvidék Erdély Horvát-Szlavónország 9 890 436 1 061 969 1 923 592 892 516 13 768 513 11 117 623 1 200 371 2 101 727 0,90 0,90 0,68 0,72 0,80 Összesen 979 722, 15 399 443 b/ Mai Magyarország: közölt érték-,,, korrigált érték 4 534 973 4 527 000 5 011 310 5 011 310 0,74 0,74 a/ Az 1870. évi közigazgatási beosztás szerint. — b/ Fiume (17 884 fő) nélkül. Az első két népszámlálás, 1850 és 1857 között szerény mértékben növekedett a népesség száma. Az Öt Kerületben a kolerajárványnak tulajdoníthatóan évenként még fél százalékot sem ért el a gyarapodás (0,47 h). A kassai kerületben pedig csökkent a népesség száma. A Szerb Vajdaságban és a Katonai Határőrvidéken azonban közel háromszor olyan gyorsan növekedett a népesség száma, mint az Öt Kerületben (évi 1,1 h, illetve 1,5 %-ot). Ez a népességgyarapodás egyrészt a bevándorlásnak tulajdonítható, másrészt annak, hogy az 1855. évi kolerajárvány elsősorban az északi, északkeleti országrészeket sújtotta, és alig okozott többlet-halálozást a déli területeken. 1857 és 1870 között Magyarországon közel kétszer olyan ütemben nőtt a népesség száma (évi 0,9 %), mint 1850 és 1857 között az Öt Kerületben. A Katonai Határőrvidék népességgyarapodási üteme azonban csökkent (0,9 h), Erdély szaporulata az előző elemzett időszakhoz viszonyítva alig módosult (0,66 %-ról 0,68 %-ra). A mai országterületen 1850 és 1857 között nagyobb ütemben gyarapodott a népesség száma, mint 1857 és 1870 között (0,89 illetve 0,74 %). Ez jórészt annak tulajdonítható, hogy a hatvanas években az ország közepe felé irányuló vándorlás lecsökkent, és az 1863/64. évben a járványok és a rossz termés inkább az ország középső részét sújtották. Összefoglalva az 1850 és 1870 közé eső két évtizedben a népesség száma Magyarország mai területén évi átlagban 0,8 %-kal növekedett, és az egész elemzett területen sem volt ennél nagyobb a növekedés üteme. A megyék népességszámának növekedési üteme 1850 és 1857 között igen eltérő. 3 7^ Nyolc északi és észak-keleti megyében csökkent a népesség száma (Zólyom, Árva-Turóc, Trencsén, Szepes, Ung, Sáros, Zemplén és Borsod). Néhány alföldi és dunántúli megyében viszont az átlagos éves növekedés üteme meghaladta az 1 %-ot (Csongrád, Moson, Komárom, Somogy, Esztergom, Szolnok, Békés-Csanád, Észak-Bihar, Jászkun kerület, Hont, Arad, Nógrád). Bár a megyék 1857. évi területe csak némi fenntartással vethető egybe 1870. évi területükkel, a következő táblázatból mégis kitűnik, hogy 1857 és 1870 között az északi megyékben nagyobb ütemben növekedett a népesség száma, mint a dunántúli megyékben. Csongrád és Nyitra megye kivételével a megyék hat csoportba sorolhatók, a három népszámlálás közötti időtartam átlagos éves növekedési mutatóinak nagyságrendje szerint. Ez a csoportosítás néhány esetben egymással szomszédos megyék halmazait alakítja ki. 28
