1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

A két népszámlálás alulszámlálási hibájának nagyságrendjét az ország mai területére vonatkozóan, az előző egybevetések alapján megkíséreltük megközelíteni. Az 1984-ben megjelent kiadványban szereplő településeknek 1850. és 1857. évi megyei és országos szintű népességszáma tehát valószínűen +1,7, illetve -0,2 % torzítást tartalmaz. Az egyes megyék népességszáma 1857-ben a BRAP helynévtár és a népmozgalom szerint legfeljebb 5 ®s-os különbözetet mutat, ha elimináljuk az 1970 és 1980 közötti területi átcsatolásokból előállott torzításokat. Budapest mai területére számított és a közölt 1850. és 1857. évi népesség száma között azonban igen jelentős az eltérés. Ez nagyrészt abból származik, hogy a Kormánylapokban és a BRAP helységnévtárban több esetben nem különítették el azoknak a külterületi lakotthelyeknek a népességszámát, amelyek ma Budapesthez tartoznak. Az V. számú mellékletben - az Öt Kerületre vonatkozóan — az 1857. évi népszámlálás 276 járásának, illetve városának népességszámát részletezzük, bemutatva a járások, városok jelenlevő népességének számát, valamint a távollevő honosokkal megnövelt jelenlevő népesség nagyságát. Az első két adat a hivatalos népszámlálási kiadványból származik. Harmadik adatként közöljük a felsorolt járások és városok népességének számát a BRAP helynévtár adatait összesítve. Az utolsó két rovatban azt munkáltuk ki, hogy a BRAP szerinti népesség milyen mértékben (százalékban) tér el a jelenlevő népesség eredeti adatától és a távollevő honosokkal megnövelt adatoktól. 4. A JÁRÁSOK ÉS A VÁROSOK TÁVOLLEVŐ HONOSOKKAL MEGNÖVELT JELENLEVŐ NÉPESSÉGSZÁMÁNAK ÉS A BRAP HELYNÉVTÁR SZERINTI NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ELTÉRÉSE, 1857. Az eltérés mértéke (%) járások, városok szama 17 6,2 + 0,01- 2,00 130 47,1 + 2,01- 4,00 52 18,8 + 4,01- 6,00 29 10,5 + 6,01- 8,00 13 4,7 + 8,01-10,00 7 2,5 + 10,01-12,00 12 4,3 + 12,01-14,00 6 2,2 + 14,01-20,00 6 2,2 + 20,01-28,00 4 1,4 Összesen 276 100,0 A járások, illetve a települések nagyobb részében (53,3 %) két százaléknál kisebb az eltérés a kétféle népesség, azaz a távollevő honosokkal megnövelt jelenlevő és a BRAP szerint számolt népesség nagysága között. A járások, illetve városok kilenctized részénél 10 %-nál kisebb ez az eltérés. 28 járás és város kétféle módon számolt népességszáma között azonban már jelentős a különbség. Ezeket az eltéréseket, amelyek közül 11 a pozsonyi, 6 a kassai, 3 pedig a nagyváradi kerületben található, véletlen sajtóhibának, vagy a helységnévtár durva hibájaként kell minősítenünk. A korabeli osztrák statisztikai szervezet is elvégezte a népszámlálási és népmozgalmi adatok összevetését tartományi szinten. 1861-ben — az alábbi adatok szerint — megállapították, hogy az 1850. évi népszámlálási adatokhoz hozzáadva az 1850-1857. évi természetes népmozgalom eredményeit — Horvát-Szlavónországot kivéve — 1857-ben minden tartományban alulszámlálás mutatható ki. 26