1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

III. TERÜLETI REFORMOK

volt Károlyvárosi, Báni és Varasdi Hadkerületeket. Az 1853. évi reform után a két hadparancsnokság elnevezése megmaradt. A Katonai Határőrvidéket azonban a Szerb­Bánsági négy ezredre és a titeli részre, valamint az öt város (Communitás) terü­letére, a Horvát-Szlavón Katonai Határőrvidéket pedig tíz ezred és hét Communitás területére osztották. Erdély területét sem kimélte a közigazgatás területi átszervezése. A megyéken be­lül a járások határait és székhelyeit is megváltoztatták. Igen sok puszta, major és más külterületi lakotthely más községhez került. 1354. IV. 29. (Bach féle reform.) Több megye és járás határát módosították: Heves megye a ko­rábbi Heves megye területét ölelte fel, a Jász-Kun enclavék nélkül. Szolnok me­gyéhez csatolták Külső-Szolnok megyét, de Tószeg, valamint Palatics puszta Pest­Solt megyéhez került. Békés megye is kapott két Jász-Kun enclavét. A Jász-Kunság felölelte az egykori Jászságot, a Hagy- és Kis-Kunságot, ezenkívül a Pest és Szolnok megyétől ide csatolt enclavékat, de Kis-Kunságból Kocsér és Kara pusztát Pest-Solthoz csatolták. Az líj Győr megye a régi Győr megyéből és a régi Komárom megye néhány községéből tevődött össze, de nem tartozott hozzá a Duna balpartján levő régi Győr megyei terület. Az új Mosón megye a régi Moson megye területéből állt, valamint a Duna jobbpartján levő korábbi Pozsony megyei községekből. Veszp­rém megye megkapta Zala megye 12 Balaton mellett fekvő községét. Nógrád, Borsod és Gömör megyék határait is módosították. Az 1054. évi területi reform végül is 244 szolgabírói járásra bontotta az országot. Erdélyt a korábbi hat kerület (Sze­ben, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Udvarhely, Fogaras, Retteg) helyett tíz kerületre, illetve 79 járásra bontották. A tíz kerület székhelye: Nagyszeben, Brassó, Udvar­hely, Vásárhely, Beszterce, Dés, Szilágysomlyó, Kolozsvár, Gyulafehérvár és Szászváros. 1860. IV. 19. Bach miniszter bukása után visszaállították az 1848. előtti megyehatárokat. Er­dély törvényhatóságait átszervezték. Tíz megye, öt székely, kilenc szász szék, két szász kerület, 11 szabad királyi város és 18 kiváltságos helység alakult. 1860. XII. 27. Megszüntették a Szerb Vajdaság Temesi Bánságot, de Szerém megye iloki járását Horvátországhoz csatolták. 1861. I. 27. Muraközt Zala megyéhez csatolták. Partiumot visszacsatolták Erdélyhez. 1867. Erdély önállósága megszűnt. Pozsega, Szerém és Verőce megyét Horvátországhoz kap­csolták. Ismét több puszta, major került más községhez, településhez. A kiegyezés utáni adatokkal való helyes összevetés érdekében, különösen Erdély viszonylatá­ban megjegyezzük, hogy az 1876. IV. 2.-án érvénybe lépő XXXIII. tc. a történeti erdélyi közigaz­gatási rendszer részeit megszüntette (a székeket és a vidékeket) és helyette a megye-rendszert 2 vezette be. Azt is szem előtt kell tartani, hogy Erdély területe 1850-ben 60700 km , 1876-ban ? azonban csak 57804 km . A fenti vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az 1850. évi és az 1857. évi, valamint az 1870. évi népszámlálás területi — járási, megyei, kerületi — adatai csak rendkívül fáradságos munkával vethetők egybe. Éppen ezért alig róhatjuk meg az 1870. évi népszámlálás szervezőit, hogy az 1857. évi népszámlálással való részletes területi összehasonlítást kihagyták az 1870-ben publikált kötetből. 15

Next

/
Thumbnails
Contents