1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

III. MELLÉKLET Magyarázó emlékirat a népszámlálás előírásaival kapcsolatban

Egy további nagyon fontos feladata a népszámlálásnak a Község-törzskönyv összeállítása. A Lombard-Velencei Királyság anagrafiájának példájára és eddig másutt is, nagyon hasznosnak bizonyult a népszámlálási munkáknál. Ezt a célt nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert a lakosság, amint láttuk, a sorozás miatt is illetőséggel rendelkezőkre és idegenekre osztódik. Az az előny, amit így nyer az államigazgatás, nagyon jelentős. A népszámlálási munkálatok pontos képet adnak a jelenlevő és távollevő lakosság családi körülményeiről és állapotáról és a megyei, községi legalsóbbfokú hatóságoknak ezen adatok ismeretére, megerősítésére, kiegészítésére, helyesbítésére szinte naponta szüksége van. Idetartoznak a legitimatios-kártyák kitöltésével és felújításával kapcsolatos munkák, az útlevelek, a vándorlási engedélyek, cselédkönyvek, a honossági igazolások, illetőségi papírok, szegénygondozási-, kivándorlási ügyek stb. Belgiumban, ahol a népszámlálás alapelve a tényleges népesség (population de fait) állapotának felvétele, mégis olyan törzskönyvek (Civilregiszter) szerkesztésére törekedtek, amelyekben a jogi népesség (population da droit) pillalatnyi állapotára vonatkozó sémák is szerepelnek. Az alapelveknek ez az összekeverése az osztrák utasításban úgy küszöbölődik ki, hogy a lakosságot kettős íven veszik fel, külön a honosokat és külön minden egyes község idegenjeit. - o A lakosság számának és személyi viszonyaira vonatkozó adatainak begyűjtésén kívül birtokairól is gyűjthettünk volna adatokat. Sok ok van a munkálatok ilyen irányú kiterjesztésére, mert képet nyerhetünk a népesség birtokviszonyairól. Különösen az idő- és költségkímélés szempontjai sokat nyomnak a latba, ha a személyi vonatkozású adatokkal egyidejűleg ezeket az adatokat is begyűjtjük. A népesség birtokai feloszthatók: a/ élőkre (hasznos állatok) b/ élettelenekre (házak, egyéb mezőgazdasági vagy bányaingatlanok, ipari üzemek, gépek, kereskedelmi cikkek (áruk), hajók, csónakok, közlekedési létesítmények (utak, hidak, vasutak) stb. Több külföldi államban intézkedéseket is tettek, hogy a népszámlálással együtt szűkebb-bővebb körben felmérjék a lakosság vagyoni viszonyait is. Különösen gyakran fordul elő, hogy az élő-állatokat is összeszámolják a népességgel együtt. Belgiumban nagy alapossággal mérték fel a lakosság mezőgazdasági vagyonát is. Bármennyire is fontos — államigazgatási szempontból — és ezért nem elhanyagolható ezen adatok megszerzése, mégis kérdéses, hogy hasznos-e, ésszerű-e, az ilyen vonatkozású adatokat a népszámlálás alkalmával begyűjteni. Ausztria esetében csak jelentős korlátozással mondhattunk erre igent. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen adatok utáni érdeklődés elve hamis, mégpedig fiskálisi szándékokat gyaníttattak a lakossággal és nagyon kell tartanunk attól, hogy éppen ez a gyanakvás az egész munkában, azaz a lakosság életkörülményeinek felmérésében, amelynél már eleve — katonai szempontokra gyanakodva — hamis adatok szolgáltatása kisért, az új szempontok miatt, új buktatókat szül. Eltekintve a számlálószemélyzet igénybevételének és túlságos megterhelésének veszedelmétől, Ausztriában ajánlatosnak látszik, legalábbis ez alkalommal, a vagyoni adatok utáni érdeklődés nagymérvű korlátozása. Ezeknek a szempontoknak a mérlegelése ajánlotta, hogy a vagyoni adatok begyűjtésében ne menjünk tovább az eddigi gyakorlatnál, miáltal elkerülve az újszerűség látszatát, és a sok új, de megbízhatatlan adat beszerzését. Az Utasítás értelmében tehát csak a/ az élő tulajdon (hasznos állatok) b/ az élettelenből csak a lakóházak kerülnek megszámolásra Az a/ pontra vonatkozólag is csak a legfontosabb, nagyobb hasznos állatokra kellett kiterjeszteni a számolást: 1. lovak 2. öszvérek 3. marhák 4. szamarak 138