1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

III. MELLÉKLET Magyarázó emlékirat a népszámlálás előírásaival kapcsolatban

Ezekből adódik a férfi lakosság következő 16 rovata: a/ születéstől a 6. évig b/ 6-12 évesek c/ 12-14 évesek d/ 14 évesek e/ 15 évesek f/ 16 évesek g/ 17 évesek h/ 18 évesek i/ 19 évesek k/ 20 évesek 1/ 21 évesek m/ 21-24 évesek n/ 24-26 évesek (rendes körülmények között ez a határ a régi és új összeírású országokban a katonai kötelezettség teljesítésére), o/ 26-40 évesek p/ 40-60 évesek q/ 60-X évesek Továbbá a női lakosság számára a következő 7 rovat: a/ születéstől a 6. évig b/ 6-12 évesek c/ 12-14 évesek d/ 14-24 évesek e/ 24-40 évesek f/ 40-60 évesek g/ 60-X évesek Ha mérlegeljük — amiről nem szabad megfeledkeznünk —, hogy 40 millió lakos felírásáról és megszámlálásáról van szó, és a későbbiekben az emelkedő népességszám miatt fokozatosan többről, akkor állíthatjuk, hogy ez a 16, illetve 7 korcsoportrovat mind a hivatalos, mind a tudományos szükségleteket kielégíti és elmegy az ilyen alkalommal megengedhető munkanövekedés legszélső határáig. ad IV. Családi állapot. A keresztény állam legfontosabb alapja a család; megkívánja a legpontosabb érdeklődést a népösszeíráskor és a népszámláláskor egyaránt, mégpedig nem a házasságkötések, családalapítások mozgásviszonyai szerint, hanem az ezekből a népszámlálás időpontjában adódó keresztmetszet szerint. Lehetett volna — ezzel kapcsolatban — a házastársak korát, a házasság időtartamát, első, vagy második voltát; ugyanúgy az özvegyeknél is lehetett volna az özvegység idejét, első, vagy hányadik voltát rubrikázni. Ugyancsak a nőtlenek és a hajadonok életkora is kérdezhető lehetett volna. Részben azonban a megtörtént házasságkötésekről készült kimutatások közvetett felvilágosítást adnak ezekről a kérdésekről, részben a munka megkönnyítésére el kellett hagyni (mint más kombinált kérdéseket is, például: a foglalkozási viszonyokkal kapcsolatban), és csak három rovat maradt meg: a/ nőtlen, hajadon b/ házas c/ özvegy. Ugyancsak ezért kellett elhagyni — továbbá a magánügyek iránti tapintatból — olyan rovatokat, mint elváltak, vagy különélők-e a házasfelek, hiszen ezekről más, simább utakon is lehet adatokat gyűjteni. ad V. A tartózkodási hely. Nemek szerint tagolva két rovat van: a/ jelenlevők b/ távollevők Ezek nemcsak azért fontosak, mert különböző irányú következtetéseket lehet levonni belőlük, hanem azért is, mert az eredmények ellenőrzésénél, a főszámok vizsgálatánál szükségesek. A legutóbbi, 1850/51-es népszámláláskor Magyarországon, Horvátországban, a Temesi Bánságban, Szlavóniában, a Szerb Vajdaságban és Erdélyben megkísérelték a nemzetiségi viszonyok felmérését, de a tapasztalat határozottan megmutatta, hogy a népszámlálás önmagában nagyon nehezen, de különösen abban az időben nem volt alkalmas a kérdés megnyugtató megoldására. Ennek alapján, és ennek a kísérletnek a megújítására felhozott ellenérvek hatására, el kellett állni a nemzetiségre, vagy az anyanyelvre vonatkozó kérdésektől, minthogy vannak a kérdés megoldására más, kevésbé aggályos — ennek ellenére — használhatóbb eredményeket adó utak, módok. 136