II. JÓZSEF NÉPSZÁMLÁLÁSÁNAK KÖZSÉGI ADATAI (1996)
TARTALOMJEGYZÉK
IL József 1785/87. évi népszámlálásának településenkénti adatai, levéltári kutatásokra támaszkodva, 1960-ban láttak napvilágot, folytatva és kiegészítve Thirring Gusztáv munkásságát. Ezt követően még két alkalommal bővültek Magyarország vármegyéinek községsoros táblázatai. Faragó Tamás és László Géza levéltári kutatásainak köszönhetően most harmadszor egészíthetjük ki az 1960. évi publikációt. Sajnos, néhány vármegye községenkénti adatai még ma is hiányoznak. Jelen kiadványunkban az 1785/87. évi népszámlálás néhány járásának községi adatait magyar, német, latin és ukrán nyelvű dokumentumai alapján közöljük. Az alábbi részletezés kapcsolódik az előbb részletezett dokumentációs sorozathoz. Bereg vármegye: 1785: Felvidéki, Munkácsi, Kászonyi járás 1786: Munkácsi, Kászonyi járás Ung vármegye: 1785: Tiszaháti, Ungvári, Kaposi járás 1786: Tiszaháti járás 1787: Szerednyei járás Ugocsa vármegye: 1785: Nagyszőlősi járás Hármas Kerület: 1785 Arad vármegye: 1785 Csanád vármegye: 1785 1786 A felsorolt járások 563 községének adatait a korábbi dokumentáció rendjében közöljük, de azzal az eltéréssel, hogy a községi birtokosok nevét kihagytuk, mert alig voltak olvashatók, ugyanakkor részletezzük az eredeti táblázatok zsidókra vonatkozó, korábban kihagyott adatait. Kiemelendő, hogy a járásonkénti betűrendes településnévsor a helységek 1910. évi hivatalos magyar nevét tartalmazza, zárójelbe téve az eredeti dokumentumokban szereplő korabeli településnevet. A földrajzi tájékozódás és a korabeli közigazgatási területi beosztás áttekintése érdekében mellékeljük Bereg, Ung és Ugocsa vármegyék térképét. A községsoros adatközlést kiegészítjük az 1785. évi adatfelvétel továbbvezetését tartalmazó utasítás másolatával. "Az ország népe számának és állapottyának mindenkori tudva tartására való oktatás" elrendeli a születések, halálozások, házasságkötések név, dátum és lakóház szerinti nyilvántartását, a ki- és bevándorlás, a településen belüli lakóhelyváltoztatás adatainak feljegyzését, az önálló családalapítás, státusváltozás pontos vezetését. Sajnálatos, hogy az utasítás alapján készített jegyzékek és a "Helységek Könyvei" csak néhány településen, és csak töredékekben maradtak fenn igen részletes demográfiai, társadalmi elemzés alapanyagát tartalmazva. Adatközlésünket kiegészítjük a települések és járások adataiból számított néhány arányszám, mutató közlésével. Mutatóink elsősorban azt kívánják érzékeltetni, hogy a járási, településenkénti átlagok mekkora határok között váltakoztak térben és időben. Óvatosságra intenek tehát néhány település arányszámára alapozott általánosító, országos méretű becslésekkel kapcsolatosan. Dányi Dezső 7
