AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

TARTALOM

I Az 1960. évi népszámlálás eredményei az ország népesedési viszonyairól a korábbi, 1949. évi állapotokhoz képest számos érdekes változás megfigyelésére nyújtanak lehetőséget. Méginkább szembeötlő különbségek tűnnek elő, ha a népesség számának alakulását tágabb időhatárok között, hosszabb idősorokban vizsgáljuk. Részben ez adta az ösztönzést Magyarország első, 1784-ben elrendelt népszámlálása községi adatsorainak kiadásához. Ezek a számok csaknem 200 évvel korábbi népességi viszonyaink legfontosabb eredményeit foglalják össze és nemcsak a történészek számára jelentenek sokszor igen fontos forrásanyagot egy-egy helység, megye egykori népességszámának megismeréséhez, hanem sok esetben a ma jelenségeinek megfigyelése szempontjából is hasznosak településeink fejlődésének, népességi viszonyaik gyökeres megváltozásának tanulmányoz á s ánál. Kötetünk az első abban a sorozatban, melyben alapvető fontosságú, országos jellegű történeti statisztikai forrásaink adatait kiváiijuk feldolgozni és közreadni. E munka célja uj forráscsoportok eddig nem ismert adatainak feltárásával és az eddig használt adatok helyes forrásértékének megvilágitásával a történeti kutatások megbizható alapjának megteremtése. Az első magyarországi népszámlálás 18. századi népességtörténetünk kétségkivül legfontosabb forrása, mind a törctc utáni népességi viszonyok megállapításának, mind pedig a későbbi fejlődés vizsgálatának nélkülözhetetlen alapja. Az 1784-1787. évi népszámlálást nemcsak azért minősithetjük a szó mai értelmében is népszámlálásnak, mert külön e célra létrehozott, a megyei vagy egyházi közigazgatástól független szervezet hajtotta végre, a népesség valamennyi rétegére és a korabeli Magyarország polgári igazgatás alatt álló egész területére kiterjedt, hanem azért is, mert a népességi adatokat különböző szempontok szerint részletezte, összefüggéseit sokoldalúan tárta fel. n, József népszámlálása nemcsak a népesség vagy a katonaköteles férfiak számát tudakolta^ hanem egyénenkénti adatfelvétel alapján a nemek, a családi állapot, foglalkozás, illetve társadalmi helyzet szerinti megoszlást is figyelembe vette, adatokat gyűjtött a vándormozgalomról, bizonyos határok között feltüntette a férfi népesség kormegoszlását és feldolgozta az egyházban lakó családok (háztartások) számára és összetételére vonatkozó adatokat is. A későbbi, 19. századbankészült népszámlálások adatgyűjtési területei közül az iskolai képzettség, a vagyoni helyzet, az anyanyelv kivételével tehát úgyszólván minden kérdésre választ adtak az első népszámlálás kérdőivén, bár ennek az alapanyagnak csak egy részét dolgozták fel a katonai szempontokhoz igazodó csoportositás szerint. A 19. és 20. században végrehajtott népszámlálások pontosságát csak azért nem éri el, mert bár megkezdését az egész országban azonos időpontban rendelték el, végrehajtása során az adatgyűjtés tényleges egyidejűségét nem valósították meg. A népszámlálás országos végeredményei és megyei adatsorai Thirring Gusztáv kutatásai nyomán több mint két évtizede ismert és sokat használt forrásai demográfiai irodalmunknak. ^ A részletes, helységenkénti szinten mozgó feldolgozásokhoz azonban elengedhetetlenül szükséges a Thirring Gusztáv által is sürgetett községi adatok ismerete. A népszámlálás eddig feltárt teljes anyagának megjelentetésénél nemcsak a hazai, hanem a szomszédos államok kutatói igényeinek kielégitésére is gondoltunk, akik számára az eredeti források még kevésbé hozzáférhetők. Reméljük, hogy a közölt adatok történeti kutatásaink sokat használt forrásai lesznek. S *