AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI

19./ A települések népességének megoszlása az egy háztartásra jutó lakosok átlagos száma szerint 1784/87-ben+/ Települések A települések népessége Összesen Ebből egy háztartásban átlagosan Települések A települések népessége Összesen 4, 0-nál kevesebb 4,1-6,0 6,1-néltöbb Települések A települések népessége Összesen lakossal rendelkező települések népességszáma Szabad királyi városok 484 659 292 816 188 904 2 939 Mezővárosok 945 983 96 400 835 416 14 167 Községek 5 045 961 91 394 4 124 775 829 792 Együtt 6 476 603 480 610 5 149 095 846 898 Százalékban Szabad királyi városok 100,0 60,4 39,0 0,6 Mezővárosok 100,0 10,2 88,3 1,5 Községek 100,0 1,8 81,7 16, 5 Együtt 100,0 7,4 79,5 13, 1 +/ 37 település ház - adatai hiányoznak a megyei összesítésekből. Az idézett arányszámokból arra következtethetünk, hogy városainkban a családtagok társadalmi, gazdasági önállóságára nagyobb lehetőség nyilott, mig a falvakban a felnőtt házas gyermekek részben szüleik háztartásában maradtak. Ezt a feltevést igazolja az a tény is, hogy a városokban általában keves*.' v a férfiak száma mint a háztartásoké, a falvakban vagy mezőgazdasági jellegű városokban, különösen pedig Horvát-Szlavonországban ez az arány viszont éppen megforditva jelentkezik. g. / T ár

s ada 1 mi osztályok, foglalkozás Az 1784/1787. évi népszámlálás foglalkozási adatai alapján a korabeli társadalmi osztályok és foglalkozási csoportok számát és arányát nem tudjuk pontosan meghatározni. A nemesek, papok és magasabb rangú hivatalnokokat kivéve. az összes többi foglalkozást vagy társadalmi állást jelző kategóriákat olyannyira sajátos szempontok szerint különitettékel, hogy sem a birtokos, sem a nincstelen, sem pedig a mezőgazdaságban vagy iparban foglalkoztatott népesség számát nem lehet pontosan megállapítani. Kiemelendő azonban, hogy a férfi népesség 5 százaléka, a gyerekekkel együtt mintegy 200 000 férfi tartozott a nemességhez. A nemesség 1784/87. évi száma ezúttal többszörösen meghaladta a korábbi - például az 1754/55. évi - nemesi összeírásban feltüntetett számukat. Az 1784/87. évi és a korábbi nemesi összeírások között tapasztalható különbség egyrészt azzal magyarázható, hogy II. József népszámlálása pontosabb volt, másrészt pedig, hogy 1787-ben a nemességhez való tartozást kiterjedtebben értelmezték. A tényleges foglalkozást feltüntető Győr városi egyéni kérdőivekből megállapítható, hogy nemcsak a birtokos és szegényebb köznemeseket számították a nemesek közé, hanem minden egyéb foglalkozású férfit is - fuvarost, kocsist stb., - aki magát nemesnek vallotta. 43 *