AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)
AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI
3. / A népesség számának alakulása Magyarország 1960. évi területén 1784/87 - 1960. Időpont A népesség száma Index 1784/87= = 100 Tényleges népszaporodás két-két népszámlálás között Időpont A népesség száma Index 1784/87= = 100 Időszak Számszerint Az évi átlagos gyarapodás (+), fogyás (-) %-a 1784/87 2 681 595 100,0 1787-1869 2 329 715 + 1,06 1869.XH.31. 5 011 310 186,9 1869-1900 1 843 105 + 1,19 1900. xn. 31. 6 854 415 255,2 1900-1910 757 699 + 1,05 1910. XH. 31. 7 612 114 283,9 1910-1920 374 761 + 0,48 1920. xn.31. 7 986 875 297,8 1920-1930 698 234 + 0,84 1930. XU* 31. 8 685 109 323,9 1930-1941 630 965 + 0,70 1941. I. 31. 9 316 074 347,4 1941-1949 - 111 275 - 0,15 1949. I. 1. 9 204 799 343, 3 1949-1960 771 701 + 0,74 1960. I. 1. 9 976 500 372,0 Magyarország jelenlegi területén az eltelt 170 év alatt több mint három és félszeresére növekedett a népesség száma. Ez a viszonylag nagyarányú növekedés azonban nem volt egyenletes és a táblázat évi gyarapodási arányszámaiszerinta 19-20. századfordulója óta hanyatló tendenciájú. Az 1787. évi népesség számának a jelenlegi Magyarország területére való kiszámítása alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a népesség gyarapodásánaküteme a vizsgált másfélszázad alatt a 19. század második felében, az 1880-as, 1890-es években volt a legmagasabb és az azt megelőző korszakban lassabban növekedett országunk népessége, mint a kapit ali zmus 34/ magyarországi kibontakozásának idején. Ezt egyébként azzal is szemléltethetjük, hogy ha a két nagy korszak, a kiegyezés előtti és utáni népességnövekedés ütemét összehasonlítjuk: 1787 és 1869 között Magyarország népessége 2,4 millióval szaporodott, 1869 és 1960 között pedig közel 5 millió fővel. Mig tehát H. József korától akiegyezésig eltelt 82 év alatt 86 százalékkal, 1869 óta az 1960. évi népszámlálásig, 91 év alatt, 99 százalékkal növekedett az ország népessége. Az említett két nagy korszak népességnövekedési üteme közötti különbség több tényező változásával magyarázható. Mindenekelőtt a halandóság csökkenésére kell visszavezetni a 19. század gyorsabb népességnövekedését. A 18. század végén ugyanis 40-45 ezrelék körül ingadozott a halandóság, száz évvel később már 30 ezrelék a halálozás arányszáma, a 20. század közepén pedig ennek harmadára csökkenti » A népesség növekedésének fenn vázolt gyorsuló ütemét a születési mozgalom csökkenése lelassította. A születések aránya a 18. század végén 45 ez relék körül hullámzott, a 19. század nyolcvanas éveiben körülbelül 40 ezrelék, a 20. század elején pedig ennek a felére csökkent. Mindezek a tényezők együttes hatása azt eredményezte, hogy 1787 és 1869 között lassabban növekedett a népesség száma, mint 1869 után. Ha Magyarország 19(>0. évi megyei beosztása szerint vizsgáljuk a népesség másfél évszázados növekedését, akkor elsősorban Budapest és a megyei városok népességfejlődését kell kiemelnünk. Budapest népessége 1787 és 1869 között ötszörösére, 1869 és 1960 között pedig további hatszorosára emelkedett, A H.József korabeli Pest és Buda népessége a mai napig harminc szorosára növekedett. Budapest és a négy megyei város népességének súlya az ország népességében 1787-ben megközelítően 5 százalék, 1869-ben már ennek a kétszerese és 1960-ban 23 százalék. A népesség területi egységenként vizsgált növekedése azt igazolja, hogy a Dunántul népessége viszonylag lassúbb ütemben növekedett mint az Alföld lakossága. Baranya megye mai területén a népesség pél30 *
