Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (26. évfolyam, 2021)
Nagy Iván: A Csallóközi Múzeum első múzeumpedagógiai terve
Mgr. Nagy Iván ségével alapozták meg kapcsolatukat a környező világgal, sőt az egész univerzummal. Azonban a Csallóköz ősi történetei nem igazán ismertek előttünk. Az idevonatkozó témában nem történt olyan átfogó, mélyreható kutatás, amely ezt a hagyományt teljes egészében feltárná előttünk. Az eddig elvégzett munkát Liszka József foglalta össze Tündérrózsa című munkájában.26 Liszka az anyagot rendezte és témakörök szerint közölte. Ugyanakkor magát a kutatást is elemezte és részleteiben bemutatta. Munkájához magam itt csak az általa még nem említett Szlovákai Magyar Szövegfolklór Archívumot, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet internetes adatbázisát tenném hozzá. Ezt az anyagot feltehetőleg Varga Norbert rendezte össze és tette a nagyközönség számára is hozzáférhetővé. 26 Liszka, 2007 27Jankovics, 1996 28Jankovics, 1996 76-77. Az itt előadott szüzsé valójában az Árgírus történet, de a Csallóközben legtöbbször nem az egész történet bukkan fel. Számos történet-foszlány volt csak, amelyek látszólag nem is tartoztak össze. Az impulzus arra, hogy ezek összetartoznak, igazán Jankovics Marcelltől érkezett, aki az Árgírus szüzsét egy olyan széles perspektívában mutatta be, amelyre eddig még nem volt példa. Jankovicsot a szüzsé archeoasztronómiai és etnoasztronómiai vonatkozásai érdekelték, ugyanakkor rámutatott annak rendkívüli földrajzi elterjedtségére és összetett jelentésére is.27 Vizsgálódásaiban arra következtetett, hogy a szüzsé eredetét nem a széphistóriában kell keresnünk, hanem annak sokkal mélyebb kultúrtörténeti gyökerei vannak. Az alapmesének ezért léteznek csillagmitológiai vonatkozásai. Az egyik ilyen vonatkozás az, hogy egyes meseváltozatokban a Tejutat lélekúttal azonosították, egy másik vonatkozás pedig az, hogy a Tejút felett haladó Hattyú és az azt követő Argó csillagképek valójában Tündér Honát és Árgírust jelképezik.28 Az előadott történet röviden: Régen, nagyon régen, a tündérek és az emberek nagy barátságban és szeretetben éltek a Csallóközben. A tündérek énekeltek, segítették az itt élő embereket és a hajukról aranypor hullt a Dunába. Az aranymosók ezt az aranyat mosták ki a Dunából, míg a halászoknak és a pásztoroknak az énekükkel segítettek. Egy szigeten tanyáztak, ahol vendégül látták az arra járókat. Egyszer egy idegen, egy ficsúr is meg akarta nézni a tündéreket. Az idegennek megtetszett Tündér Ilona aranyhaja. Egy ollóval levágta a
