Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (26. évfolyam, 2021)
Nagy Iván: A Csallóközi Múzeum első múzeumpedagógiai terve
A Csallóközi Múzeum első múzeumpedagógiai terve Ez a 2007-ben született alapszabályzat az első, 1946-os alapszabály óta számos változáson ment keresztül. Jelenleg sokan ismét változtatásokat kezdeményeznek, ezért a múzeumi alapszabályzatot napjainkban is számos kritika éri. A kritikák szerint egyes tagországok többek között a múzeumok társadalmi-politikai szerepvállalását erősítenék, valamint felvetik azt is, hogy a „profitra nem törő” jelző kimaradjon az alapszabályból.4 A kritikák számos új elképzelést szültek. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány új fogalmat: integrális múzeum, antropológiai múzeum, ökomúzeum, kritikai muzeológia, reflexív muzeológia, új muzeológia, szociomuzeológia, a múzeumi kiállítás, mint piaci termék, múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés, múzeumi mediáció stb. A sok új fogalom a számos útkeresés eredménye, amelyeket a muzeológusok az egyre globalizálódó világ változásaira adtak. 4 https://magyarmuzeumok.hu/cikk/a-muzeum-definicioja 5 „A XXI. század elejére a múzeumok hagyományos hármas feladatrendszere (gyűjtés, konzerválás, kiállítás) új funkciókkal bővült. A hagyományos feladatrendszerből a közvetítés vált elsődlegessé. Az elmúlt évtizedekben átalakult a múzeumok és a helyi társadalom viszonya. Napjaink globalizálódó világában a múzeumok szerepet vállalnak a lokális közösségek építésében és animálásában, a helyi tradíciók megőrzésében, a lokális identitás erősítésében. Tendencia, hogy a múzeumok újradefiniálják szerepüket és aktív részvételt vállalnak a lokális közösségek megszervezésében.” (Koltai 2011, 25) Ügy tűnik, hogy a globalizálódó társadalmi változásokra a múzeumoknak két válasza lehet. Az egyik az, hogy - mintegy a globalizáció ellentételeként - a múzeumok a gyűjtő, konzerváló, kiállító tevékenységük mellett tevékeny szerepet vállalnak a helyi közösségek építésében, a helyi tradíciók megőrzésében, valamint a helyi identitás erősítésében is.5 A másik megoldás pedig az, hogy teljes szélességgel kitárják a kapukat a globalizáció előtt, és mintegy ennek a szűrőjén keresztül fogják alakítani gyűjtő-kiállító tevékenységüket, ezzel teret engedve olyan fogalmaknak, mint a például a társadalmi integráció, a multikulturalizmus, sokszínűség, másság elfogadása és tolerancia. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a két oldal egymáshoz közelítése is elképzelhető. Úgy, ahogy például egyes múzeumokban Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban teszik (Amerikában itt elsősorban az őslakosság, tehát az indiánok múzeumai értendők). Ezek a múzeumok fontos szerepet játszanak az etnikai, nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésében, ugyanakkor ezzel párhuzamosan ezek a múzeumok megjelennek úgy is, mint a másság (ez esetben az őslakosság, mint kisebbség) elfoga
